Menü
  • Elme és lélek
  • Locked-in avagy a bezártság szindróma

Locked-in avagy a bezártság szindróma

Ezzel a szindrómával az egyetem alatt találkoztam. A kommunikációs zavarok kurzus vizsgafeltétele volt egy kutató munka a kiválasztott témában. Akkor az afáziára és a bezártság szindrómára esett a döntésem. Ugyan, az utóbbiról halvány gőzöm se volt, hogy micsoda. De nem volt mit tenni, belevettem magam a kutatásba, hogy vajon mit is takar, és mivel kell szembenézzenek azok, akik ebben szenvednek.

Ez egy olyan állapot ahol a beteg öntudatánál van, viszont nem képes mozogni és szóban kommunikálni. Csak a szem, vagy az arc izmai maradnak mozgásképesek, a test többi izma valamilyen oknál fogva lebénult. Az ember ilyenkor a saját teste rabja. Ezek igen speciális esetek és ritkának is mondható, de tudnunk kell róla, kutatnunk kell, hiszen bármikor előfordulhat. Az állapotot okozhatja a gerincvelő, vagy agytörzs sérülése. Leggyakoribb oka a kialakulására a baleset vagy az agyvérzés. A legelső esetet 1966-ban írták le. Az ép tudat mellett, a testérzékelés is megmarad, aminek következtében a közérzetről is be tudna számolni a beteg.

Mivel a hangadás megszűnik, így kódolt üzenetek formájában tud kommunikálni az egyén. Ez lehet szemmozgás, pislogás vagy akár sírás. Emellett pedig több alkalommal is megkíséreltek az orvosok egy speciális gép segítségével kapcsolatot létesíteni a beteggel. Ez a módszer sikeres volt, így megkönnyítve az információcserét.

Egyre több kutatás folyik ezzel kapcsolatban. Hiszen az orvostudomány fejlődésével egyre több agysérültet tudnak megmenteni vagy életben tartani. Fontos, hogy ebben a szindrómában szenvedőket eljutassák arra a pontra, hogy már rehabilitálni lehessen őket. A betegeknek az élettartam igen változó. Pár hónaptól, akár évtizedekig is élhetnek ebben az állapotban.

Talán az egyik leghíresebb ilyen betegnek mondható Jean-Dominique Bauby, aki a legnépszerűbb francia női magazin főszerkesztője volt. A saját könyvét pedig már akkor fogalmazta meg, amikor beteg volt. Ez nem volt más, mint a Szkafander és pillangó című regény.1995.12.08-án agyvérzés érte, mikor fiát egy színházi előadásra vitte. Ekkor volt 43 éves. Mély kómába esett, s mire 20 nap múlva abból magához tért, testének szinte egyetlen porcikáját sem tudta mozdítani, sem beszélni, sem nyelni, sőt kezdetben segítség nélkül még lélegezni sem tudott. Egyedül a bal szeme mozgott, mely később az egyetlen kommunikációs eszköze lesz a világgal, embertársaival.

A logopédusa egy abc-t rakott össze a francia nyelvben leggyakrabban előforduló betűkből, majd azt felmondva Bauby pillantással jelezte melyik betűre gondol. Ezeket egyesével lejegyezve adja ki a szavakat, mondatokat. Így levelezik, könyvet ír, társalog. Délelőttönként a fejében összeáll a szöveg, délután a szemével lediktálja és még ki is javítja az aznapi elkészült szöveget.

A könyv igen szívszorító, az író sorsával megbékélt. Azonban nélkülözhetetlen alkotás, hiszen olyan világot tár elénk, amit mi el se tudunk képzelni. A testétől független lett, már csak az emberi szellem él és verdes, mint egy pillangó a szkafander üvegburája alá zárva.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta

  • A rovat további cikkei

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.