Menü

Dolgok, amiket csak egy hedonista érthet meg

A hedonizmus egy ókori görög filozófia, amely szerint a legfontosabb dolog az életben az örömök elérése. Alapelve szerint az élvezet az egyetlen dolog, ami jó egy embernek. Még inkább leegyszerűsítve a hedonista arra törekszik, hogy a lehető legtöbb élvezetet érje el a lehető legkevesebb fájdalom mellett.

1.A hedonista lehetőség szerint nem fosztja meg magát semmilyen élvezettől.

2. Az ízek az egyik legfontosabb örömforrások közé tartoznak. Ezért ők nem pusztán esznek és isznak, hanem igazán élvezik az elfogyasztott ételt és italt, mintha csak szeretkeznének az ételekkel. Ízorgiáznak.

3. Egy igazi hedonista képes felmérni mely élvezetet szabad csak mértékkel fogyasztani vagy kiélvezni. Sosem viszi túlzásba, nem akar ártani magának vagy másnak, mert akkor tudja, hogy megszűnik az élvezet forrása.

4. A vérbeli hedonista tudja és elfogadja, hogy szükség van néha szürke, unalmas, rossz napokra is, pont azért, hogy utána jobban élvezhesse tovább az életet és azt, amit kínál. Megérti, hogy nem lehet mindig folyamatos extázisban élni.

5. Ugyanakkor az előbbihez visszatérve nem jelenti azt, hogy egy pocsék napban is ne próbálna meg először egy kis fényt és örömet keresni.

6. A 4-es ponthoz hasonlóan pedig, imád élni és szórakozni, esetleg bulizni, de ugyanúgy tudja értékelni a békés és csöndes napokat is. Mind a kettőben megtalálja a maga élvezetét.

7. Megint csak az előbbiekhez visszatérve, imádja a társaságot, a barátokat, de ugyanúgy szeret időnként egyedül lenni. A barátokkal töltött és a magányos percek egyaránt kínálnak neki élvezetet. Egy film nézése vagy könyv olvasása is ugyanolyan kellemes élmény neki.

8. Imád szórakozni, nevetni, humorizálni, akár önmagán is, mert ezek elképesztő pozitív energiákat és boldogságot szabadítanak fel benne.

9. Egy kicsit mindig úgy érzi, hogy menése van. Utazni, vagy beülni valahova a barátokkal. Tudja, hogy az élet a négy falon kívül várja és egy kicsit mindig be van sózva, mert vágyja az újabb élményeket és kalandokat. Belevaló, életrevaló mert üldözi az újdonságokat és szívesen kipróbál szinte bármit.

10. Jellemzően gyakorlatias emberek. Igaz, néha nagyon hűbelebalázsok tudnak lenni és gondolkodás nélkül fejest ugranak a dolgokba, mert szerintük a hirtelenkedés is az élet élvezetének része, mint akik készen állnak minden percben arra, hogy fogadják az élet meglepetését. Ugyanakkor tudnak ők tervezgetni és előre gondolkodni, de mégiscsak jobb szeretnek megvalósítani, mert a gyakorlatban rejlenek számukra a valódi örömök.

11.Az egyik legkiemelkedőbb jellemzőjük, hogy csak ritkán mondanak nemet a testi örömökre és azok különböző variációira. Ez teszi őket különösen hedonistává, hogy kihasználják és aktívan megélik a test nyújtotta gyönyöröket. Persze csak úgy, hogy mindkét félnek jó legyen és a sztereotípiákkal ellentétben a hedonizmus és a szexfüggőség nem jár feltétlenül együtt.

Aktívan megélik az életet, még ma. A legtöbben vallják a carpe diem filozófiát is, hogy élj a mának. Ők ma akarnak boldogok lenni. Ma akarnak szeretni, élni, utazni, kalandozni, nem tartogatják magukat a ködös jövőnek és hátra sem néznek. Számukra csak a ma létezik.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.