A sápadtság lehetséges okai
- Dátum: 2023.05.11., 08:24
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com, pixabay.com
- betegség, étel, fájdalom, gyulladás, sápadt, szervezet, vér, vírus
A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat. Beszélhetünk krónikus, illetve akut formáról. Összegyűjtöttük, hogy milyen betegségekre, egészségügyi elváltozásokra utalhat a sápadtság.
A krónikus sápadtság leggyakoribb okozója a vérszegénység
A krónikus sápadtság hátterében legtöbbször a vérképző rendszer valamilyen betegsége (hiánybetegség, tumor, immunmediált folyamat, mérgezés, stb.) húzódhat meg. Mind hazánkban, mind világszerte, a vérszegénység leggyakoribb formája a vashiányos anémia. Vashiány kialakulásához hiányos vasraktárak, fokozott igény, elégtelen vasbevitel, felszívódási zavar, továbbá vérvesztés vezethet.
Az akut, nagy mennyiségű vérvesztés felismerése nem ütközik különösebb diagnosztikus nehézségbe, viszont annál nehezebb kórismézni a kis mennyiségű, de elhúzódó jellegű vérzések eredetét, forrását. Vashiányra vezethetnek a tüdőből, húgyivarszervekből, tápcsatornából eredő mikroszkopikus nagyságrendű, de vissza-visszatérő, avagy folyamatos vérezgetések.
Anémia kísér számos fertőzéssel, gyulladással vagy szövetszéteséssel járó idült, szisztémás betegséget. Ilyen kórállapotok a krónikus gennyes fertőzések, gyulladásos folyamatok, rosszindulatú daganatok és előrehaladt stádiumban lévő vesebetegségek. Ezekben az esetekben az anémiát kiváltó okok, noha különbözőek, de a vörösvértestképzésre gyakorolt hatásuk azonos. Csökken a vérképzés növekedését serkentő anyagok mennyisége, és megjelennek a csontvelő vérképző válaszának elnyomásáért felelős mediátorok. Lassan kialakuló anémiát okozhat az ólommérgezés.
Más fertőző betegségben viszont hosszabb-rövidebb idő alatt, valós vérszegénység alakulhat ki. Ismeretesek vörösvértest-szétesést okozó protozoonok (malária plazmódiumok, Babesia fajok), más fertőző ágensek viszont a vörösvértestképzést gátolhatják (human parvovirus B19).
Milyen betegségekre utalhat a hirtelen fellépő sápadtság?
A hirtelen fellépő, akut sápadtság is számos betegségre figyelmeztethet, utalhat például súlyos véráram fertőzésre, szeptikus, vagy egyéb eredetű sokkra. Ebben az esetben, a kialakuló heveny vérellátási elégtelenség miatt, a vérkeringés nem tud megfelelni a tápanyagszállítás, a salakanyag-eltávolítás és a gázcsere alapvető feladatainak, a bőr szürkés-sápadt, nedves lesz.
Ételfogyasztást követő kóros reakciók – esetünkben az akutan fellépő sápadtság – többek közt ételallergiára, enzimdefektusra, idioszinkráziás túlérzékenységre utalhatnak.
Számos betegséget kísér sápadt arcszín
Jellegzetes az erősen dohányzók szürkés-sápadt arcszíne, amelyért részben a nikotinabúzus, másrészt az oxigénhiány okolható. Sápadttá válhat a bőrszín, amennyiben kiterjedt ödéma keletkezik, például súlyos fehérjevesztéssel járó vesebetegségben (nefrózis szindróma). A megszokottnál fehéresebb az arcszín diabéteszben, illetve a csökkent működéssel járó pajzsmirigybetegségekben. Kifejezetten sápadtak a cisztás fibrosisban szenvedők, és a fel nem ismert, vagy helytelenül kezelt gliadinszenzitív betegek.
Fertőzéses szívbélhártya-gyulladásban az elhúzódó láz, a lépmegnagyobbodás, a bőrön és nyálkahártyákon megjelenő apró vérzések és egyéb stigmák mellett jellegzetes tünet lehet az anémiás sápadtság. Arcsápadtsággal járnak továbbá, a szívburok, a szívizom, és a szívkoszorúerek heveny betegségei is, és az alacsony vérnyomás.
Az idegrendszert érő kóros behatások és a sápadtság gyakran szoros korrelációban állnak egymással. Fokozott koponyaűri nyomást előidéző elváltozások (trauma és/vagy vérzés, térfogatszűkítő folyamatok, agyhártya- és agyvelőgyulladás) szokványos kísérő tünetei a fejfájás, hányás és a sápadtság. Különösen agyvelőgyulladásban jellegzetes, a mimikaszegény, viaszosan fehéres arc.
Az epilepsziák egyik sajátos formája az úgynevezett pszichomotoros roham, amelyre elsősorban mozgásautomatizmusok, különböző lelki-érzelmi és vegetatív tünetek, ezen belül a sápadtság jellemzők. Ingergazdag korunkban egyre gyakoribb a valódi fejfájásbetegség, a migrén. A migrénes rohamok egyes variánsait gyakran kísérheti elsápadás. Az ájulás (szinkópe) hirtelen fellépő, rövid idejű eszméletvesztés, amely az agy elégtelen oxigén- és tápanyagellátásának és csökkent véráramlásának a következménye. Ájulásra figyelmeztető korai jel, az arc hirtelen elfehéredése. Ez a tünet kíséri a szédülést is.
A heves fájdalomérzet tüneteinek egyike, a rapid elsápadás, amely különösen kifejezett akkor, ha a fájdalmat a hasűri üreges szervek falának feszülése, vérellátási zavara, vagy a hashártya izgalma okozza. A leghétköznapibb példa erre, a már valószínűleg mindnyájunk által megtapasztalt „ártalmatlan” szélgörcs, de a kínzó hasfájás mögött súlyos, életveszélyes folyamatok is meghúzódhatnak (bélelzáródás, üreges hasűri szervek gyulladása, perforációja stb.).
Ha már a fájdalomnál járunk, akkor meg kell említeni a Coxsackie virus okozta pleurodyniát (Bornholm-betegség), amelynél a rohamokban jelentkező, a mellkasra és a has felső részére lokalizálódó fájdalom miatt a beteg ijesztően sápadt, kinézete szinte sokkszerű.
A halovány arcszín látvány akár önmagunkon, akár hozzátartozónkon észlejük, rendszerint aggodalommal tölt el bennünket. Ne feledjük, a sápadtság okának felelősségteljes megítélése mindig orvosi feladat!
A borsmenta tea hatásai a szervezetünkre

Ez az évelő növény a menta családjába tartozik, és gyakran használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra.
Toxoplazmózis, amit érdemes tudni

Főleg kismamák ismerik ezt a kifejezést, pedig másokra is veszélyt jelenthet. Nézzük, mit tudunk róla.
Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.
Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.