Menü

Mellkasi fájdalom: mi okozhatja?

A mellkasi fájdalomról a legtöbb embernek a szívroham jut eszébe, azonban a mellkasi fájdalomnak nagyon sok oka lehet, néhány egészen banálistól az életveszélyesig.

A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, és bár a legtöbb embernek azonnal a szívroham jut erről eszébe , az esetek mintegy 25-30 százalékában nem kardiológiai problémák okozzák a mellkasi fájdalmat. A fájdalomokozó ugyanis bármelyik olyan szerv lehet, amely a mellkasban helyezkedik el, például a tüdő, a nyelőcső vagy a légcső, a bordák, a mellhártya, a bordaközi izmok. Emellett pedig számos helyről "átsugározhat" a mellkasba a fájdalom, például a hátból is.

A mellkasi fájdalom lehet éles, szúró vagy tompa, jelentkezhet hullámokban vagy állandóan. Az ilyen fájdalommal mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a kiváltó ok lehet egyszerűen elmulasztható, de a fájdalom akár életveszélyes helyzetet is jelezhet.

A mellkasi fájdalom a leggyakrabban valamilyen szívbetegségre vezethető vissza, többek között például koronaér-szűkületre, szívrohamra vagy myocarditisre, pericarditisre (szívburokgyulladásra) is. A szívbetegségre utaló mellkasi fájdalom kisugározhat a karba, a vállba, a hátba vagy akár az állkapocsba is, a jellege nyomásra, szorításra emlékeztethet. A szívbetegséggel összefüggő fájdalmat anginának nevezik, és kiválthatja akár fokozott izgalom vagy érzelmi eredetű stressz is. A szívroham tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom mellett az izzadás, a hányinger, a gyengeség és a légzési nehézségek is.

A mellkasban elhelyezkedő másik fontos szerv, a tüdő betegsége is okozhat mellkasi fájdalmat, például a mellhártyagyulladás vagy a tüdőgyulladás is. Ezeknél a betegségeknél különösen a lélegzetvétel vagy a köhögés lehet fájdalmas, és gyakran láz vagy hidegrázás is kíséri. Szintén mellkasi fájdalommal jár együtt a légmell, valamint a tüdőembólia is - ezek akár az életet is veszélyeztethetik. Az asztmások is megtapasztalhatnak mellkasi fájdalmat, a légzési nehézségek és a köhögés mellett.

Nagyon gyakori oka a mellkasi fájdalomnak a refluxbetegség , vagyis az a jelenség, amikor a gyomorsav visszacsorog a nyelőcsőbe. Ez a mellkasi fájdalom mellett jellegzetes, kellemetlen szájízt és gyomorégést is okozhat. A refluxbetegséget könnyen összekeverhetik a szívrohammal, mert a nyelőcső és a szív meglehetősen közel helyezkedik el egymáshoz. A gyomrot és a nyelőcsövet érintő más betegségek is okozhatnak mellkasi fájdalmat, például a nyelőcső hiperszenzitivitása, a nyelőcsőperforáció, a gyomorfekély is.

Visszavezethető más betegségekre

A mellkasi fájdalom visszavezethető olyan betegségekre is, melyek tulajdonképpen nem közvetlenül a mellkasban elhelyezkedő szerveket érintik. Mellkasi fájdalmat okozhat például a hasnyálmirigy gyulladása vagy az epehólyag betegségei.

Nagyon sok esetben a mellkasi fájdalmat izom-, ízületi, csont- vagy idegproblémák okozzák, például a bordát érő sérülések (ezek is általában lélegzetvételkor vagy köhögéskor okozhak éles fájdalmat), izomhúzódások, zúzódások is.

Miért őszül meg az ember haja?

Az ősz haj az öregedés egyik legismertebb jele, és annak, hogy őszülünk, megvannak az okai.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

Elektromos rollerek veszélyei – amikor a játékból pillanatok alatt baleset lesz

Az elektromos rollerek az elmúlt években villámgyorsan elterjedtek Magyarországon is. A könnyű használat, a gyors közlekedés és a „menő” külső miatt egyre több gyerek és fiatal szeretne ilyen járművet. Sokan azonban elfelejtik, hogy az elektromos roller nem játék, hanem egy komoly közlekedési eszköz.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.