Mellkasi fájdalom: mi okozhatja?
- Dátum: 2023.03.19., 16:15
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, fájdalom, gyulladás, húzódás, ideg, mellkas, szervezet
A mellkasi fájdalomról a legtöbb embernek a szívroham jut eszébe, azonban a mellkasi fájdalomnak nagyon sok oka lehet, néhány egészen banálistól az életveszélyesig.
A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, és bár a legtöbb embernek azonnal a szívroham jut erről eszébe , az esetek mintegy 25-30 százalékában nem kardiológiai problémák okozzák a mellkasi fájdalmat. A fájdalomokozó ugyanis bármelyik olyan szerv lehet, amely a mellkasban helyezkedik el, például a tüdő, a nyelőcső vagy a légcső, a bordák, a mellhártya, a bordaközi izmok. Emellett pedig számos helyről "átsugározhat" a mellkasba a fájdalom, például a hátból is.
A mellkasi fájdalom lehet éles, szúró vagy tompa, jelentkezhet hullámokban vagy állandóan. Az ilyen fájdalommal mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert a kiváltó ok lehet egyszerűen elmulasztható, de a fájdalom akár életveszélyes helyzetet is jelezhet.
A mellkasi fájdalom a leggyakrabban valamilyen szívbetegségre vezethető vissza, többek között például koronaér-szűkületre, szívrohamra vagy myocarditisre, pericarditisre (szívburokgyulladásra) is. A szívbetegségre utaló mellkasi fájdalom kisugározhat a karba, a vállba, a hátba vagy akár az állkapocsba is, a jellege nyomásra, szorításra emlékeztethet. A szívbetegséggel összefüggő fájdalmat anginának nevezik, és kiválthatja akár fokozott izgalom vagy érzelmi eredetű stressz is. A szívroham tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom mellett az izzadás, a hányinger, a gyengeség és a légzési nehézségek is.
A mellkasban elhelyezkedő másik fontos szerv, a tüdő betegsége is okozhat mellkasi fájdalmat, például a mellhártyagyulladás vagy a tüdőgyulladás is. Ezeknél a betegségeknél különösen a lélegzetvétel vagy a köhögés lehet fájdalmas, és gyakran láz vagy hidegrázás is kíséri. Szintén mellkasi fájdalommal jár együtt a légmell, valamint a tüdőembólia is - ezek akár az életet is veszélyeztethetik. Az asztmások is megtapasztalhatnak mellkasi fájdalmat, a légzési nehézségek és a köhögés mellett.
Nagyon gyakori oka a mellkasi fájdalomnak a refluxbetegség , vagyis az a jelenség, amikor a gyomorsav visszacsorog a nyelőcsőbe. Ez a mellkasi fájdalom mellett jellegzetes, kellemetlen szájízt és gyomorégést is okozhat. A refluxbetegséget könnyen összekeverhetik a szívrohammal, mert a nyelőcső és a szív meglehetősen közel helyezkedik el egymáshoz. A gyomrot és a nyelőcsövet érintő más betegségek is okozhatnak mellkasi fájdalmat, például a nyelőcső hiperszenzitivitása, a nyelőcsőperforáció, a gyomorfekély is.
Visszavezethető más betegségekre
A mellkasi fájdalom visszavezethető olyan betegségekre is, melyek tulajdonképpen nem közvetlenül a mellkasban elhelyezkedő szerveket érintik. Mellkasi fájdalmat okozhat például a hasnyálmirigy gyulladása vagy az epehólyag betegségei.
Nagyon sok esetben a mellkasi fájdalmat izom-, ízületi, csont- vagy idegproblémák okozzák, például a bordát érő sérülések (ezek is általában lélegzetvételkor vagy köhögéskor okozhak éles fájdalmat), izomhúzódások, zúzódások is.
A fürdőzés veszélyei – Amit mindenkinek tudnia kell

A fürdőzés nagyszerű kikapcsolódás, de csak akkor biztonságos, ha körültekintők vagyunk. Tartsuk be az alapvető szabályokat, figyeljünk egymásra, és ne kockáztassunk feleslegesen. A tudatosság életeket menthet!
Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.
Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.
Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?
Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.