Hamarosan kezdődik a nyári időszámítás!
- Dátum: 2023.03.09., 08:37
- Martinka Dia
- képek:pexels.com, pixabay.com
- alvási ritmus, egyensúly, Európai Unió, fejlődési rendellenesség, fokozatos, gyerekek, hosszú hétvége, idősek, immunrendszer, kardiovaszkuláris rendszer, kutatás, módosít, nyári időszámítás, óraátállítás, szervezet, téli időszámítás
Március utolsó vasárnapján újra át kell állítani az órákat és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. Évente kétszer átállítjuk az órát, ezzel ki hosszabb, ki rövidebb időre, de felborítjuk a szervezet egyensúlyát.
A 2023-ban március 26-án lesz a tavaszi óraátállítás, ekkor hajnal 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat, azaz egy órával kevesebbet alhatunk, viszont tovább lesz világos. A nyári időszámítás egészen október 29-ig tart majd.
A nyári időszámítás több mint százéves múltra tekint vissza, az első világháború idején vezették be, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz.
Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?
Az óraátállítás hatásai miatt akár napokig is szenvedhetünk. Kutatások szerint az óra átállítása felborítja az alvási ritmusunkat, hosszú távon pedig hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre és az immunrendszerre is kihat, ennek oka, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik. Az óraátállítás a biológiai óránkat zavarja meg, mely átmeneti kellemetlenséggel jár, de vannak olyanok, akiket komolyabban megvisel, például időseket, kisgyerekeket.
Milyen tüneteket tapasztalhatunk?
A megbolygatott biológiai óra többnyire rossz közérzetet, fejfájást, koncentrációs problémákat, ingerlékenységet okozhat.
A gyerekek esetében érdemes fokozatosan módosítani a napi ritmust, 10-15 perccel eltolni a felkelés, étkezések, lefekvés időpontját, ezt ha lehet már az átállítás előtt napokkal elkezdhetjük, felkészítve erre a gyerekek szervezetét.
Mennyi időt vesz igénybe az átállás?
Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. A szakértők szerint főleg azoknál a gyerekeknél okoz nagyobb problémát az időeltolódás, akiknek alvásproblémáik, vagy valamilyen fejlődési rendellenességük van, ők sokszor hetekig szenvednek az óraátállítás következményeitől.
Szerencsés, amikor az óraátállítás egybeesik egy hosszabb időszakkal, például hosszú hétvégével, - például ősszel - azonban tavasszal ilyenre nincs lehetőség. A legközelebbi hosszú hétvége húsvétkor lesz és április 7-től 10-ig tart.
Wild yam - mi ez a növény és mire használják?
Sokat hallani, hogy a természetben ott a segítség minden bajra, hát így van ez ezzel a különleges növénnyel, a wild yam-mel is. Nézzük, miről van szó.
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?
Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?