Hamarosan kezdődik a nyári időszámítás!
- Dátum: 2023.03.09., 08:37
- Martinka Dia
- képek:pexels.com, pixabay.com
- alvási ritmus, egyensúly, Európai Unió, fejlődési rendellenesség, fokozatos, gyerekek, hosszú hétvége, idősek, immunrendszer, kardiovaszkuláris rendszer, kutatás, módosít, nyári időszámítás, óraátállítás, szervezet, téli időszámítás
Március utolsó vasárnapján újra át kell állítani az órákat és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. Évente kétszer átállítjuk az órát, ezzel ki hosszabb, ki rövidebb időre, de felborítjuk a szervezet egyensúlyát.
A 2023-ban március 26-án lesz a tavaszi óraátállítás, ekkor hajnal 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat, azaz egy órával kevesebbet alhatunk, viszont tovább lesz világos. A nyári időszámítás egészen október 29-ig tart majd.
A nyári időszámítás több mint százéves múltra tekint vissza, az első világháború idején vezették be, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz.
Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?
Az óraátállítás hatásai miatt akár napokig is szenvedhetünk. Kutatások szerint az óra átállítása felborítja az alvási ritmusunkat, hosszú távon pedig hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre és az immunrendszerre is kihat, ennek oka, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik. Az óraátállítás a biológiai óránkat zavarja meg, mely átmeneti kellemetlenséggel jár, de vannak olyanok, akiket komolyabban megvisel, például időseket, kisgyerekeket.
Milyen tüneteket tapasztalhatunk?
A megbolygatott biológiai óra többnyire rossz közérzetet, fejfájást, koncentrációs problémákat, ingerlékenységet okozhat.
A gyerekek esetében érdemes fokozatosan módosítani a napi ritmust, 10-15 perccel eltolni a felkelés, étkezések, lefekvés időpontját, ezt ha lehet már az átállítás előtt napokkal elkezdhetjük, felkészítve erre a gyerekek szervezetét.
Mennyi időt vesz igénybe az átállás?
Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. A szakértők szerint főleg azoknál a gyerekeknél okoz nagyobb problémát az időeltolódás, akiknek alvásproblémáik, vagy valamilyen fejlődési rendellenességük van, ők sokszor hetekig szenvednek az óraátállítás következményeitől.
Szerencsés, amikor az óraátállítás egybeesik egy hosszabb időszakkal, például hosszú hétvégével, - például ősszel - azonban tavasszal ilyenre nincs lehetőség. A legközelebbi hosszú hétvége húsvétkor lesz és április 7-től 10-ig tart.
Ne dobd ki a kávézaccot- egy csomó mindenre használhatod
Ha lefőtt a reggeli kávé, a zacc általában a kukában landol, pedig sokféle területen újrahasznosítható.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.
Kaktuszfüge – egy különleges gyümölcs a tüskék mögött
Szerencsére már sok polcon megtalálhatóak azok a gyümölcsök, amiket itthon nem termesztünk, így mi is megkóstolhatjuk más vidékek ízeit. Nézzük, mit kell tudni a kaktuszfügéről.
Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje
Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?