Hamarosan kezdődik a nyári időszámítás!
- Dátum: 2023.03.09., 08:37
- Martinka Dia
- képek:pexels.com, pixabay.com
- alvási ritmus, egyensúly, Európai Unió, fejlődési rendellenesség, fokozatos, gyerekek, hosszú hétvége, idősek, immunrendszer, kardiovaszkuláris rendszer, kutatás, módosít, nyári időszámítás, óraátállítás, szervezet, téli időszámítás
Március utolsó vasárnapján újra át kell állítani az órákat és ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. Évente kétszer átállítjuk az órát, ezzel ki hosszabb, ki rövidebb időre, de felborítjuk a szervezet egyensúlyát.
A 2023-ban március 26-án lesz a tavaszi óraátállítás, ekkor hajnal 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat, azaz egy órával kevesebbet alhatunk, viszont tovább lesz világos. A nyári időszámítás egészen október 29-ig tart majd.
A nyári időszámítás több mint százéves múltra tekint vissza, az első világháború idején vezették be, az Európai Unió pedig 1996-ban egységesítette. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz.
Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?
Az óraátállítás hatásai miatt akár napokig is szenvedhetünk. Kutatások szerint az óra átállítása felborítja az alvási ritmusunkat, hosszú távon pedig hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre és az immunrendszerre is kihat, ennek oka, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik. Az óraátállítás a biológiai óránkat zavarja meg, mely átmeneti kellemetlenséggel jár, de vannak olyanok, akiket komolyabban megvisel, például időseket, kisgyerekeket.
Milyen tüneteket tapasztalhatunk?
A megbolygatott biológiai óra többnyire rossz közérzetet, fejfájást, koncentrációs problémákat, ingerlékenységet okozhat.
A gyerekek esetében érdemes fokozatosan módosítani a napi ritmust, 10-15 perccel eltolni a felkelés, étkezések, lefekvés időpontját, ezt ha lehet már az átállítás előtt napokkal elkezdhetjük, felkészítve erre a gyerekek szervezetét.
Mennyi időt vesz igénybe az átállás?
Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. A szakértők szerint főleg azoknál a gyerekeknél okoz nagyobb problémát az időeltolódás, akiknek alvásproblémáik, vagy valamilyen fejlődési rendellenességük van, ők sokszor hetekig szenvednek az óraátállítás következményeitől.
Szerencsés, amikor az óraátállítás egybeesik egy hosszabb időszakkal, például hosszú hétvégével, - például ősszel - azonban tavasszal ilyenre nincs lehetőség. A legközelebbi hosszú hétvége húsvétkor lesz és április 7-től 10-ig tart.
Novemberi kertészkedés – ezek a zöldségek télen is jól érzik magukat
A hidegebb hónapok beköszöntével sem kell felhagyni a kertészkedéssel. Több zöldségféle a hűvös időben is szépen fejlődik, és jókor elvetve már kora tavasszal friss termést ad.
Közeleg az autók télre való felkészítése
Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Vadgesztenye, az ősz egyik legnagyobb kincse
Ősszel minden tele van a vadgesztenye leveleivel és terméseivel, amit érdemes gyűjteni és felhasználni.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.