Menü

Színtévesztés és színvakság

A színlátás mérsékelten súlyos zavaráról van szó, amiben a három alapszín rendszeréből egy érzékenysége eltolódott és a színlátás gyakorlatilag két dimenzióra redukálódik. Örökletes és többnyire férfiakat érint. Mivel jár a színtévesztés és mit kell tudni róla, mely munkahelyeken kizáró ok és mit tehetünk ellene?

Mi a színtévesztés és mi a színvakság?

Öröklődő látászavarok, amikor is a színérzékelő csapok valamelyike gyengébben működik, vagy esetleg teljesen hiányzik. Ha valamelyik szín érzékelése csak csökken, akkor színtévesztésről, ha viszont teljesen kiesett és hiányzik, akkor színvakságról beszélünk.

Mik azok a csapok?

Az emberi szemben, a látóhártyában (úgynevezett retinában) található két féle fényérzékelő sejt közül a „csapok” azok, amelyek képesek a színeket felismerni.

A különböző csapok három alapszínt tudnak felismerni: a vöröset, a zöldet és a kéket. A különböző színárnyalatok e három alapszín keverékéből alakulnak ki. A tökéletes színlátás lényege, hogy a különböző színeket felismerő csapok megfelelő arányban és tökéletesen működjenek.

A színtévesztésnek és a színvakságnak különböző tünetei és fokozatai vannak.

Leggyakoribbnak a vörös és zöld szín felismerési zavarát nevezhetjük, ezt vörös/zöld színtévesztésnek nevezzük. A kék színt érintő színtévesztés valamivel ritkább, az ebben szenvedők a kék/sárga színt különböztetik meg nehezen, vagy egyáltalán nem.

Mi a különbség a színtévesztés és a színvakság között? Mi a teljes színvakság?

A színtévesztésben szenvedő az érintett színt halványabbnak látja, a színvak pedig szürkésnek. Teljes színvakság esetén, - bár ez igen ritka-, mindhárom színérzékelő sejt hiányzik.

A színtévesztés mint említettem örökletes, nemhez kötötten öröklődik és a női X kromoszóma viszi tovább, emiatt férfiaknál jóval gyakoribb, ugyanis nekik XY nemi kromoszómájuk van, az X kromoszóma hibáját pedig nincs ami korrigálja. A nők XX kromoszómájából a hibás gént a második, normál X kromoszóma már tudja korrigálni, ezért náluk a színtévesztés jóval kisebb mértékben fordul elő.

Hogy derül ki a betegség?

Szűrővizsgálat alkalmával lehet diagnosztizálni a problémát, ekkor derül ki, ha valaki rosszul, vagy nem látja a színeket.

A szűrés úgynevezett „kínai könyvvel” történik, mely „pöttyös” színes táblákat jelent, melyben számok vannak más színnel elrejtve.

A színtévesztés egy állapot, nem gyógyítható. Léteznek speciális szemüvegek, de ez még gyerekcipőben jár, nem elterjedt, ám a jövőre nézve bízzunk benne, hogy valamiféle megoldást jelenthet,

Mivel bizonyos foglalkozások megfelelő színlátáshoz kötöttek, ezért a gyermekek ilyen irányú szűrését már iskolás korban elvégzik, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok és szüleik ennek figyelembevételével tudjanak tervezni.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.