Menü

Színtévesztés és színvakság

A színlátás mérsékelten súlyos zavaráról van szó, amiben a három alapszín rendszeréből egy érzékenysége eltolódott és a színlátás gyakorlatilag két dimenzióra redukálódik. Örökletes és többnyire férfiakat érint. Mivel jár a színtévesztés és mit kell tudni róla, mely munkahelyeken kizáró ok és mit tehetünk ellene?

Mi a színtévesztés és mi a színvakság?

Öröklődő látászavarok, amikor is a színérzékelő csapok valamelyike gyengébben működik, vagy esetleg teljesen hiányzik. Ha valamelyik szín érzékelése csak csökken, akkor színtévesztésről, ha viszont teljesen kiesett és hiányzik, akkor színvakságról beszélünk.

Mik azok a csapok?

Az emberi szemben, a látóhártyában (úgynevezett retinában) található két féle fényérzékelő sejt közül a „csapok” azok, amelyek képesek a színeket felismerni.

A különböző csapok három alapszínt tudnak felismerni: a vöröset, a zöldet és a kéket. A különböző színárnyalatok e három alapszín keverékéből alakulnak ki. A tökéletes színlátás lényege, hogy a különböző színeket felismerő csapok megfelelő arányban és tökéletesen működjenek.

A színtévesztésnek és a színvakságnak különböző tünetei és fokozatai vannak.

Leggyakoribbnak a vörös és zöld szín felismerési zavarát nevezhetjük, ezt vörös/zöld színtévesztésnek nevezzük. A kék színt érintő színtévesztés valamivel ritkább, az ebben szenvedők a kék/sárga színt különböztetik meg nehezen, vagy egyáltalán nem.

Mi a különbség a színtévesztés és a színvakság között? Mi a teljes színvakság?

A színtévesztésben szenvedő az érintett színt halványabbnak látja, a színvak pedig szürkésnek. Teljes színvakság esetén, - bár ez igen ritka-, mindhárom színérzékelő sejt hiányzik.

A színtévesztés mint említettem örökletes, nemhez kötötten öröklődik és a női X kromoszóma viszi tovább, emiatt férfiaknál jóval gyakoribb, ugyanis nekik XY nemi kromoszómájuk van, az X kromoszóma hibáját pedig nincs ami korrigálja. A nők XX kromoszómájából a hibás gént a második, normál X kromoszóma már tudja korrigálni, ezért náluk a színtévesztés jóval kisebb mértékben fordul elő.

Hogy derül ki a betegség?

Szűrővizsgálat alkalmával lehet diagnosztizálni a problémát, ekkor derül ki, ha valaki rosszul, vagy nem látja a színeket.

A szűrés úgynevezett „kínai könyvvel” történik, mely „pöttyös” színes táblákat jelent, melyben számok vannak más színnel elrejtve.

A színtévesztés egy állapot, nem gyógyítható. Léteznek speciális szemüvegek, de ez még gyerekcipőben jár, nem elterjedt, ám a jövőre nézve bízzunk benne, hogy valamiféle megoldást jelenthet,

Mivel bizonyos foglalkozások megfelelő színlátáshoz kötöttek, ezért a gyermekek ilyen irányú szűrését már iskolás korban elvégzik, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok és szüleik ennek figyelembevételével tudjanak tervezni.

Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.