A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai, avagy hogyan fogyasszunk belőlük kevesebbet?
- Dátum: 2023.01.01., 17:23
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- adalékanyag, aroma, átalakítás, cukor, E betű, egészséges életmód, életmódváltoztatás., étrend, feldolgozott élelmiszerek, finomított szénhidrátok, fogyasztás, instant, ízfokozó, káros hatásai, konzerv, mélyhűtött, pasztőrözött, só, tartósítószer, tömegnövelő, visszaszorít, zsír
Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?
Valóban fontos a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását visszaszorítanunk, sőt, ha lehet, akkor teljesen kivonnunk a hétköznapi étrendünkből, de melyek ezek az élelmiszerek?
Feldolgozott élelmiszernek nevezünk minden olyat, ami konzervdobozba került, előfőzött, mélyhűtött, pasztőrözött vagy előre csomagolt, továbbá feldolgozott élelmiszer, ami különböző átalakításokon ment keresztül, adalékanyagok hozzáadásával készül és magas zsír-és cukortartalmon jellemzi, ezeken felül pedig számos úgynevezett „E” betűt tartalmaz.
Természetesen a feldolgozott élelmiszereknek is vannak fokozatai, egy csomagolt felvágott vagy sajt nem említendő egy lapon a zacskó csokis keksz vagy csipsz összetevőivel, káros hatásaival.
Általában a legkárosabbak azok, amikben sok adalékanyag, nátrium, só, cukor, zsír és egyéb összetevők kapnak helyet, ezeket mindenképp kerülni kell. „E” betű és „E” betű között is van különbség, ugyanis sok minden ezek közül természetes és veszélytelen, például természetes színezék, aroma vagy tartósítószer. Más adalékanyagok viszont nem veszélytelenek, ezért érdemes utánajárni adott élelmiszer összetevőinek.
A fagyasztott élelmiszerek között vannak teljesen ártalmatlanok, például a zöldségek, de ha a mirelit pizzát vizsgáljuk meg közelebbről, akkor látható, hogy telis-tele van mindenféle olyan anyaggal, ami káros az egészségünkre. Ugyanígy rangsorolhatjuk a konzerveket, aszalt gyümölcsöket, csomagolt húsokat, sajtokat.
Óvakodjunk azoktól a termékektől, amely túladalékanyagozott, tele van tömegnövelővel, ízfokozóval. zsírral, sóval.
Az egészséges életmódból ki kell hagyni a csipszeket, ahogyan a zacskós leveseket és instant ételeket, sokat segít az életmódváltoztatásunkban, ha ezeket a típusú ételeket minimálisra csökkentjük.
Na igen, mondani könnyű, de hogyan tudjuk csökkenteni a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását mai rohanó világunkban, amikor szinte mindent készen szeretnénk és azonnal?
Nos részesítsük előnyben az egészséges nassolnivalókat a csokis keksz és csipsz helyett, például a dióféléket és olajos magokat. Értékes alapanyag a zabpehely a reggeli kásánkhoz, melyet nem érdemes zacskósan, félkész állapotban megvásárolni, hiszen pillanatok alatt elkészül.
Vásároljunk aszalt gyümölcsöt, sótlan magokat, teljes kiőrlésű kekszet, darabolt zöldséget és gyümölcsöt, és legyen nálunk, ha megéhezünk.
A fehér liszttel készült pékárut, tésztákat cseréljük teljes kiőrlésűekre, a fehér rizst barna rizzsel, esetleg bulgurral, quionával helyettesíthetjük. Ezek egészségesebb és rostban gazdagabb alternatívák.
A különféle üdítők is feldolgozott élelmiszernek számítanak, ezek helyett igyunk inkább csap- vagy tisztított vizet, cukor nélküli teát, ízesített vizet. Minél több ételt és italt magunk készítsünk el!
Vásárolni pedig soha ne üres gyomorral, éhesen menjünk, mert könnyen elcsábulunk azokra az egészségtelen ételekre, italokra, amit a szemünk megkíván.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.