Ki a szociális ivó? Ezek a jelek

Az alkoholizmus a szenvedélybetegségek közé tartozó kóros állapot. Azok a mértékletes alkoholfogyasztók viszont, akik szeszbevitel nélkül is képesek funkcionálni, még nem tartoznak ebbe a csoportba.

Az alkoholfogyasztásnak több szintje van: az absztinensek egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, a szociális ivók mértékletes fogyasztóknak számítanak, míg az excesszív ivókra már mértéktelen szeszfogyasztás jellemző. Az alkoholbetegek függők, markáns elvonási tüneteik vannak, ha nem tudnak inni, a krónikus alkoholbetegek esetében pedig már testi-szellemi károsodással kell számolni.

Bármikor lehet alkoholbeteg a szociális ivóból is

Míg az alkoholbetegek ital nélkül nem tudnak aludni, koncentrálni, dolgozni, addig az alkalmanként alkoholizáló szociális ivóknak egyáltalán nincs szüksége szeszesitalra ahhoz, hogy gond nélkül éljék a mindennapjaikat. További különbség még, hogy az alkoholbetegség esetében mindenképpen orvosi segítség kell a gyógyuláshoz, míg az utóbbi nem számít kórképnek, ugyanakkor a szociális ivó bármikor alkoholbeteggé válhat. A függőségre való hajlam örökölhető, de látott és tanult minták, továbbá bizonyos életesemények szintén befolyással lehetnek az érintettekre.

Az alkoholizmus a szenvedélybetegségek közé tartozó kóros állapot. Ha huzamosabb időn keresztül fennáll a rendszeres alkoholfogyasztás, akkor súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai és pszichés állapotában, társadalmi, egzisztenciális és kulturális jellemzőiben. Minél több időt tölt valaki az alkohol rabságában, annál kisebb a leszokási esélye.

Az alkoholfogyasztók típusai

A szociális ivók főleg társaságban isznak, fogyasztásuk célja azonban nem a lerészegedés, bár időnként ez is előfordulhat. Nem tartoznak az úgynevezett "probléma-ivók" közé, akik bár nem rendszeresen isznak, de ha problémájuk, gondjuk akad, akkor önkontroll nélkül vedelik az alkoholt. Továbbá nem tartoznak az "abúzív ivók" csoportjába sem, akik ha elkezdik, nem tudják abbahagyni az ivást - ők egyébként jellemzően fiatalok. Többet isznak, mint amennyit az egészségük bír, de még nem függők.

Az iszákosság főként a férfiak körében elterjedt, nagyivónak ugyanis a magyar férfiak 9,3 százalékát tekinthetjük, szemben a nők 1,5 százalékával. Ez egyébként azt jelenti, hogy összességében 420 ezer felnőtt fogyaszt rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt az országban.

A férfi nagyivók aránya a 18-34 éves korcsoportban 9 százalék, míg a 35-64 év közötti és a 65 éven felüli korosztályban egyaránt 10-10 százalék.