Menü

Ki a szociális ivó? Ezek a jelek

Az alkoholizmus a szenvedélybetegségek közé tartozó kóros állapot. Azok a mértékletes alkoholfogyasztók viszont, akik szeszbevitel nélkül is képesek funkcionálni, még nem tartoznak ebbe a csoportba.

Az alkoholfogyasztásnak több szintje van: az absztinensek egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, a szociális ivók mértékletes fogyasztóknak számítanak, míg az excesszív ivókra már mértéktelen szeszfogyasztás jellemző. Az alkoholbetegek függők, markáns elvonási tüneteik vannak, ha nem tudnak inni, a krónikus alkoholbetegek esetében pedig már testi-szellemi károsodással kell számolni.

Bármikor lehet alkoholbeteg a szociális ivóból is

Míg az alkoholbetegek ital nélkül nem tudnak aludni, koncentrálni, dolgozni, addig az alkalmanként alkoholizáló szociális ivóknak egyáltalán nincs szüksége szeszesitalra ahhoz, hogy gond nélkül éljék a mindennapjaikat. További különbség még, hogy az alkoholbetegség esetében mindenképpen orvosi segítség kell a gyógyuláshoz, míg az utóbbi nem számít kórképnek, ugyanakkor a szociális ivó bármikor alkoholbeteggé válhat. A függőségre való hajlam örökölhető, de látott és tanult minták, továbbá bizonyos életesemények szintén befolyással lehetnek az érintettekre.

Az alkoholizmus a szenvedélybetegségek közé tartozó kóros állapot. Ha huzamosabb időn keresztül fennáll a rendszeres alkoholfogyasztás, akkor súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai és pszichés állapotában, társadalmi, egzisztenciális és kulturális jellemzőiben. Minél több időt tölt valaki az alkohol rabságában, annál kisebb a leszokási esélye.

Az alkoholfogyasztók típusai

A szociális ivók főleg társaságban isznak, fogyasztásuk célja azonban nem a lerészegedés, bár időnként ez is előfordulhat. Nem tartoznak az úgynevezett "probléma-ivók" közé, akik bár nem rendszeresen isznak, de ha problémájuk, gondjuk akad, akkor önkontroll nélkül vedelik az alkoholt. Továbbá nem tartoznak az "abúzív ivók" csoportjába sem, akik ha elkezdik, nem tudják abbahagyni az ivást - ők egyébként jellemzően fiatalok. Többet isznak, mint amennyit az egészségük bír, de még nem függők.

Az iszákosság főként a férfiak körében elterjedt, nagyivónak ugyanis a magyar férfiak 9,3 százalékát tekinthetjük, szemben a nők 1,5 százalékával. Ez egyébként azt jelenti, hogy összességében 420 ezer felnőtt fogyaszt rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt az országban.

A férfi nagyivók aránya a 18-34 éves korcsoportban 9 százalék, míg a 35-64 év közötti és a 65 éven felüli korosztályban egyaránt 10-10 százalék.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.