Menü

Jelek, hogy felszínesek kapcsolataink

A közösségi média felszínessé teheti kapcsolatainkat. Erről árulkodik, ha túl sok az ismerősünk, ha lájkok száma határozza meg önbizalmunkat, cukorkaként osztogatjuk a névjegyünket, és csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.

1. Sok követő, nagy öröm

Az egyik árulkodó jel, ha túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a lájkok, kommentek számának, ha azok önbizalmunk és önbecsülésünkre kihatnak.

2. Mindig, mindenhol jelen lenni

A felszínesség ott kezdődik, ha sehol sem folytatunk elmélyült beszélgetéseket, mindenkivel csak pár szót váltunk. A friss kutatások szerint, a kapcsolatépítésben és céljaink elérésében hosszabb távon sokkal hatékonyabb a koncentrált jelenlét és a koncentrált figyelem.

3. A névjegykártya esztelen osztogatása

A felszínesség tipikus jele, ha cukorkaként osztogatjuk a névjegykártyánkat, de beszélgetés nélkül félő, hogy nem emlékeznek majd ránk.

4.Mindenki hasznosítható

Eluralkodó felszínességünkről és közösségi média függőségünkről tanúskodhat az is, ha megismerkedünk valakivel, és máris azon gondolkozunk, hogy az illető hogyan lehet hasznunkra.

5. Érdekkapcsolatok

Ennél is súlyosabb, ha már csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.

6. Ismeretség valós háttér és tartalom nélkül

Az is árulkodó, ha a begyűjtött névjegykártyákhoz nem tudunk arcot párosítani és nem tudjuk, miről beszélgettünk ezekkel az emberekkel.

7. Robotpilóta üzemmód

A pszichológiai szakirodalom robotpilóta üzemmódnak hívja, amikor szociális életünk kizárólag a kollegiális és üzleti kapcsolatokra korlátozódik, és ezeket használjunk univerzális magányunk leküzdésére.

8. Fanatikus profil- és idővonal-frissítés

A szakemberek szerint a közösségi oldalak impulzív viselkedést válthatnak ki, és gyakran egyoldalú kommunikációt eredményeznek. Erre utal, ha túl sok időt töltünk a folyamatos státuszfrissítéssel, és a kommentek ellenőrizésével.

9. Minőség helyett mennyiség

Szakemberek szerint legfeljebb 150 emberrel lehet igazi kapcsolatot fenntartani, ami efölött van, személytelen és gyenge kapcsolattá válik.

10. Emberek vs termékek

Az is lényeges a személyes kapcsolataink felszínessé válásában, hogy a közösségi oldalakon márkákat, hírességeket vagy ismerősöket követünk-e.

Azt gondolom, hogy egyre több a félelemből felszínessé vált ember. Nekik bizony volna igényük értékes beszélgetésekre, de félnek a különböző csalódásoktól, ezért inkább nem engednek magukhoz közel másokat, ergo hosszútávon felszínessé válnak. Védekezés, hogy ne sértsék meg, ne csalják meg, ne űzzenek belőle gúnyt, ne játszanak vele, ne, ne, ne… És ismét visszakanyarodom a kütyükhöz: abban a paranoiás világban, ahol az emberek két gombnyomással bármit – akár egy másik ember legféltettebb titkait is – kiposztolhatnak, hogyan nyílhatnánk meg, és beszélhetnénk a belső démonjainkról?

Hogyan is lehetne őszintén, védőháló nélkül, szabadesve kitárulkoznunk, miközben körülöttünk minden rögzít, feltölt és megoszt? Facebook, Twitter, Instagram, Snapchat, Viber, WhatsApp, Skype, stb… Az óvatosság egészen egyszerűen beszorítja az őszinte gondolatokat.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései

Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.