Egyre gyakoribb a fiatal nőknél az önbántalmazás
- Dátum: 2022.08.28., 12:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- bipoláris, hangulatingadozás, mániás depresszió, mélypont, mentális betegség, önbántalmazás, önértékelés, psziché
A kevésbé jó anyagi háttér ötször akkora esélyt jelent az önbántalmazó magatartásformák kialakulására. A fiatal nők leggyakrabban a szegénység, a hitelek és a számlák miatt bántalmazzák saját magukat.
A szegényebb hátterű, 16–34 év közötti nők ötször nagyobb eséllyel bántalmazzák saját magukat, mint a jól szituált családban élők. A kutatás szoros összefüggést talált a gazdagság és a mentális betegségek között, és arra is rávilágított, hogy a szegénységben élők pszichés szenvedései sokkal erősebbek.

Az önlegyőző-szindróma
A pszichológiában egyre inkább elterjedő fogalom arra a tünetegyüttesre utal, ami az önbántalmazók elméjében lejátszódik. Az érintett kamaszok szüleinek gyakran úgy fogalmazzák meg a dolgot a szakemberek, hogy „gonosz manó” vert tanyát a csemete fejében, aki miatt állandó rosszkedv és magányérzet van jelen.
Ez olyannyira erős, hogy önmagában képes a barátok és a családtagok távoltartására – a páciens ugyanis nem tartja magát méltónak a szeretetteljes emberi kapcsolatokra, továbbá úgy érzi, hogy őt aztán végképp nem értheti meg senki.
Az önbizalom csökkenésével és a testkép torzulásával lassacskán nyilvánvalóvá válik, hogy a felgyülemlett belső feszültséget csakis önbántalmazással lehet levezetni.
Jelek és tünetek

Az alacsony energiaszint, a csekély önbizalom, a depresszió, a szorongás, a düh, a látható sérülések és az öngyilkos gondolatok egytől egyig önbántalmazásra való hajlamról árulkodnak.
A szindrómában szenvedők leggyakoribb gondolatai között szerepel a kérdés, hogy „minek, nekem úgysem sikerülhet?”, hogy „jobb lesz nekik nélkülem”, hogy „minden nap ugyanolyan”, hogy „minek vegyem a fáradságot”, és hogy „senki sem törődik velem”.
Az olyan egyértelmű jelekkel pedig úgyis tisztában vagy, minthogy például az illető nyáron is minél nagyobb testfelületet igyekszik takarni, hogy ne látszódjanak a sebek.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szeretteid valamelyike önbántalmazó magatartástól szenved, próbálj meg nyíltan és ítélkezéstől mentesen beszélni vele a dologról, illetve arról, hogy érdemes volna szakember segítségét kérnie!
Nagyon sok tényező állhat az önvagdosás hátterében

Vannak, akik a haragot, dühöt így vezetik le, vagy mert nem tudják máshogy, vagy nem akarnak mást megbántani, ezért önmagukban tesznek kárt más megoldás híján. Egyesek számára ez jelenti az önkontrollt és a dolgok lerendezését. Figyelemelterelő cselekedet tud lenni más, fájdalmas gondolatok, érzelmek megélésénél, melyek jelen vagy múltbeli problémák okoznak.
Habár minden tinédzserre másképpen van hatással, a mániás depressziónak mégis vannak jellemző jelei. A bipoláris zavar egy mentális betegség, melyben a tünetek a hangulatingadozással változnak mániás és depresszív fázis között, a betegek hol súlyos mélypontokat, hol feldobottságot élnek át.
A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés
Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.