Menü

A szorongó, elkerülő személyiségzavar jellemzői

A szorongó, elkerülő személyiségzavarban szenvedő embert a feszültség, bizalmatlanság, bizonytalanság, csökkentértékűség jellemzi. Állandó sóvárgás a szeretet, és elfogadás után. Túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben. Korlátozott személyközi kapcsolatok.

A szorongás mindenkinek az alapvető érzelemkészletéhez hozzá tartozik, mert segít megbirkózni a veszélyhelyzetekkel. Élesíti érzékszerveinket, és elegendő energiát aktivál a szervezetben ahhoz, hogy veszély esetén meneküljünk, vagy kellő erővel küzdjünk (“üss vagy fuss reakció”). Az érzést leginkább félelemként ismerjük fel. A mai világ sokszor már nem igényli a közvetlen konfrontációt, ezért a szorongások elsősorban a vélt (várható) fenyegetettségekhez kapcsolódnak, amelyek a mindennapi életben például a magunk vagy szeretteink egészségével kapcsolatos aggodalmakban, vagy a munkahely elvesztésétől való félelemben nyilvánulnak meg.

Az ember személyiségét a belső élmények, tulajdonságok, motivációik és a külső megnyilvánulások olyan sajátos és tartós mintázata alkotja, mely lehetővé teszi, hogy viselkedésünk, gondolataink, érzelmi megnyilvánulásaink bejósolhatóak és következetesek legyenek. Tehát a személyiség pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat, és érzelmi mintázatait hozza létre.

Személyiségünk optimális, egyéb normál esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.

A szorongó személyiségzavar esetén azonban fennáll(hat):

Szociális gátoltság

Fél attól, hogy soha nem felel meg, és minden negatív megítéléstől egyaránt

Az interperszonális kapcsolatokkal járó tevékenységeket kerüli a kritika és negatív megítéléstől való félelmében

Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni, csak akkor, ha biztos abban, hogy pozitívan fogadják

Intim kapcsolatokban zárkózott, mert fél a megszégyenüléstől

Túlzottan lefoglalják azok a szociális helyzetek, ahol bírálták, vagy elutasították

A számára új társas helyzetekben gátolt, attól való félelmében, hogy nem fogadják el

Önmagát alkalmatlannak, nem rokonszenvesnek, másokhoz képest alárendeltnek tartja

Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok, vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok esetleg igazolhatják félelmeit

Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben igazak Önre, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez fordulni.

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, ne késlekedjen, tegyen Magáért! A zavar okainak feltárása, meghaladása, új alternatívák találása lehetővé teheti, hogy újra örömmel és bizakodva nézzen a jövőbe.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.