Lehetséges megoldások kóros álmatlanság ellen
- Dátum: 2022.04.10., 02:06
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- álmatlanság, alvás, energia, napló, nyugtalanság, okostelefon, stressz, szorongás, tennivaló
Sokaknak ismerős lehet az az éjszakai állapot, amikor alvás helyett csak forgolódik és bámulja a plafont. Az alvászavar egyik leggyakrabban előforduló fajtája az inszomnia, vagy más néven álmatlanság. Ez az elégtelen alvás a felnőtt lakosság egynegyed részét érintette már alkalmanként, 10 százalékánál pedig folyamatos, súlyos inszomnia áll fenn, mely kezelést igényel.

Hiba az álmatlanságot csupán éjjelente előjövő problémának tekinteni, mert ez a betegség 24 órás küzdelem. Az alvászavar kihat a nappali éberségre és a hangulatra is, így memória- és koncentrálási zavarhoz, krónikus fáradtsághoz, depresszióhoz, szorongáshoz vezethet. Az inszomniák többsége másodlagos, azaz valamilyen testi vagy lelki betegség, pszichés állapot, kémiai anyag, életmódbeli vagy környezeti tényező a kiváltó oka. Kétféle terápiás irány létezik, a gyógyszeres és a nem gyógyszeres kezelés, de előfordulhat a kettő kombinációja is.
Hatékony stresszkezelés
Kétségtelen, hogy a stressz az egyik leggyakoribb oka az éjszakai alvászavaroknak. Stresszes szituációk hatására szervezetünk epinefrint és norepinefrint termel, melyek idővel kiürülnek szervezetünkből, krónikus stressz esetében ugyanakkor kortizol szintünk folyamatosan az egekben van, ami egyéb egészségügyi problémák mellett inszomniát is eredményez. A stresszkezelésre jó megoldás a rendszeres testmozgás, a jóga, a tai chi, de sokaknak a futás is tökéletesen megfelel, hogy nyugodtabb legyen az éjszakájuk.
Kevesebb alkohol, koffein, nassolás

Az alkohol segít ellazulni, de nem igaz ez akkor, ha aludni szeretnénk. Az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függően agyunk közel 25 mini ébredésen megy keresztül éjszaka, melyekre nem is emlékszünk, de a nyugodt pihenés elmarad. A túlzásba vitt kávéfogyasztás sem segít, inkább csak fokozza a szorongást, ez pedig pánikrohamokhoz és az álmatlansághoz vezethet. A lefekvést megelőző 2-3 órában már se vacsora, se nassolás ne legyen.
Írj naplót
A rendszeres naplóírás nem csak a tinilányok kiváltsága. Napi öt perc naplóírás elalvás előtt, segít az álmatlanság csökkentésében. A kísérlet szerint az is segít, ha összeírjuk tennivalóinkat másnapra, így kevésbé tart ébren minket, hogy azon gondolkodunk, mennyi mindent kell majd elvégeznünk. Emellett általánosan is szorongáscsökkentő, ha elkezdünk hálanaplót vezetni: minden este leírunk 5 dolgot, amiért aznap hálásak lehetünk.

Persze az okostelefonok korában már írni sem kell, elég csak felmondani a telefonra, és amint kimondjuk, már az is nyugtatóan hat az állapotunkra.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.