A sörfogyasztás hatásai

Az erjesztett italok mértékkel való fogyasztásának ősidők óta mindenféle egészségre előnyös hatásokat tulajdonítunk, többnyire minden tudományos megalapozottság nélkül. Arra van bőséges bizonyíték, hogy az iszákosság vagy nagy mennyiségű alkoholos ital elfogyasztása káros az egészségre és a munkára, azonban vannak olyan adatok is, amelyek szerint a kis mennyiségű ital, például vörösbor, rendszeres fogyasztásának vannak jótékony hatásai.

Kevesebbet tudunk a sörről. Az alábbiakban ezt az italt nézzük meg közelebbről a tudományos vizsgálatok szemszögéből.

Mi mindent tartalmaz a sör?

A sör a világon az egyik legtöbbet fogyasztott alkoholtartalmú ital, amely szénhidrátokban, aminosavakban, ásványi anyagokban, vitaminokban és más anyagokban, például polifenolokban gazdag. Egyik alapanyaga, a komló virágzata adja a sör polifenol-tartalmának kb. 30%-át, a többi polifenol a másik fontos alapanyagból, a malátából származik. A jelentős mennyiségű és sokféle polifenol laboratóriumi körülmények között különböző hatásokat mutat: antioxidáns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő, ösztrogénszerű és vírusellenes tulajdonságaik vannak. Az azonban kérdéses, hogy e hatásokat a laboratóriumon kívül, a szervezetben is kifejtik-e.

Mit várhatunk egy pohár sörtől?

A kisebb mennyiségű alkohol fogyasztása – egészséges májműködés esetén – csökkenti a vér LDL-koleszterin-szintjét, a magas LDL-koleszterin-szint a keringési megbetegedések egyik kockázati tényezője. Nagy mennyiségű alkohol fogyasztása viszont rontja a koleszterinértékeket. Az erek egészsége szempontjából az oxidatív stressz, vagyis a káros, oxidatív hatású szabadgyökök és az antioxidánsok egyensúlyának felborulása, szintén fontos szerepet játszik. Egészséges, nem dohányzó férfiakon végzett vizsgálatok szerint a napi rendszerességű, mérsékelt sörfogyasztás csökkenteni látszik az oxidatív stresszt. Ugyanakkor az alkohol lebontása közben szabadgyökök termelődnek, és csökken a glutation termelődése, amely a sejtek legfőbb védekező eszköze az oxidatív stressz ellen.

A sör alkoholon kívüli összetevői egy állatkísérlet szerint csökkentik a magas vérzsír-tartalom érfalkárosító hatását. Egy magas keringési kockázatú betegeken végzett tanulmány szerint a sörfogyasztás növeli a vérben lévő, az érfalak javításáért felelős csontvelői eredetű sejtek mennyiségét. Egy másik, nem dohányzó, egészséges önkénteseken végzett vizsgálatban az érfalak rugalmassága nőtt a sörfogyasztás hatására. Ez utóbbi vizsgálatban a kedvező hatás az alkoholmentes sör esetében jóval gyengébbnek mutatkozott.

Mikor tilos sört inni?

A sörivás azonban semmilyen mennyiségben nem ajánlható gyermekeknek és serdülőknek, várandósoknak és azoknak, akiknél fennáll az alkoholfüggőség veszélye. Szintén teljes önmegtartóztatásra van szükség akkor, ha valaki szívizombetegségben, szívritmuszavarban, depresszióban, máj- vagy hasnyálmirigy betegségben szenved, illetve aki összpontosítást és koordinációt igénylő tevékenységet végez.

Általában a sörfogyasztás egészségre gyakorolt összhatása egy „J”-alakú görbével írható le, azaz egy bizonyos, nem túl nagy mennyiségnél pozitív hatásokat tapasztalhatunk. Feltehetően itt a legerősebb például a sörben található polifenolok hatása, míg a nagyobb mennyiségnél már előtérbe kerülnek az alkohol egyértelműen negatív következményei.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a rendszeres, de mértékletes sörivás egészségre gyakorolt jótékony hatása csak a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában tekinthető többé-kevésbé bizonyítottnak. Más betegségek tekintetében az eredmények ellentmondásosak vagy elégtelenek. Az egészséges felnőttek számára a mértékletes sörfogyasztás azonban nem jelent egészségügyi kockázatot.