Menü

Étvágygerjesztő praktikák gyerekeknél

Vannak jó étvágyú kisgyerekek, vannak, akik válogatósak, csak bizonyos ételeket hajlandóak megenni, s vannak kifejezetten rosszevő gyerekek, akiknél különböző trükköket vetnek be a szülők, hogy sikerüljön pár falatot „beléjük imádkozni”. Mivel segíthetjük az étkezéshez való hozzáállásukat?

Már csecsemőkorban is találkozunk étvágytalan, nehezen evő gyermekkel, s később is gyakori, hogy bizonyos ételeket esznek csak, s kissé egyoldalúvá válik a táplálkozásuk.

A tányérra kerülő étellel sok szülő szobrászkodik, hogy felkeltse gyermeke étvágyát, ábrákat rajzolnak, vágnak ki, a kenyér, a felvágott, a hús szinte „mesél”, csak egye már meg a kicsi. Keressük ezeket a formákat, és mutassuk meg a gyereknek: "nézd, ez husi olyan, mint egy elefánt! Aranyos és jól bevált a mosolygó arc forma, nevető száj ketchupból, vagy kis majonézzel, hátha ettől fog a gyerek örömmel asztalhoz ülni.

Aztán vannak a nemszeretem ételek, a spenót, a finomfőzelék, ezeket talán később próbáljuk kínálni, keressük a gyermek fogára valóbb dolgokat, természetesen nem nassolnivalót értek ezalatt, viszont bevethetjük a palacsintát (melynek készíthető számtalan egészségesebb változata), a tésztaételeket, lekváros kenyeret, banánt, gyümölcsöket, vagy egy egészségesebben elkészített pizzát.

Társaságban jobban esznek a gyerekek, talán ez megmagyarázza, hogy miért eszik az oviban, vagy a bölcsiben jobban a kisgyerek, esetleg olyan ételeket is, melyekre otthon rá sem néz. Ahogy nő a gyermek, úgy változik az ízlése, ezért mindig kóstoltassuk, kínáljuk a kicsiket.

Lehet, hogy egy - egy falat jobban esik a játszótéren, vagy a fürdőkádban, vagy a nagyszülőknél, esetleg a barátoknál, vagy a szomszédban, az azonban biztos, hogy semmiképp sem teszünk jót, ha erőltetünk ételeket. Sokunknak van olyan emléke, hogy „a finomfőzeléket kötelező volt megennünk az óvodában”, s erre biztosan rossz szájízzel gondolunk vissza, akár szó szerint is.

A gyerekeknek gyakran vannak korszakaik. Már korábban is említettem, hogy napokig csak kenyeret, vagy gyümölcsöt eszik. Tényleg tudják, mire van szüksége a szervezetüknek.

Evéskor kínáljunk mindig alternatívákat a kicsiknek, hogy választhassanak az ételek közül.

Ha esetleg így is nehezen működik együtt, akkor köthetünk vele alkalmanként kisebb egyezséget, miszerint, ha megeszi a főzeléket vagy a húst, a gyümölcsöt, vagy a zöldséget, akkor kaphat étkezés végén egy kis egészséges desszertet.

Ne akarjuk erőszakkal evésre kényszeríteni a gyermeket. Ez megronthatja a kapcsolatunkat, rossz emlékeket társít az ételekhez, evészavarokhoz vezethet.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.