A karácsony legfontosabb szimbólumai – Melyik mit jelent?
- Dátum: 2021.12.19., 05:13
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- adventi koszorú, alma, angyal, betlehemi, csengettyű, csúcsdísz, dísz, eredet., fenyő, girland, gömb, gyertya, hagyomány, harang, jelentés, karácsony, karácsonyfa, keresztény, kígyó, meghitt, mondanivaló, örökzöld, szimbólum, színek, ünnepi, ünnepkör
Minden évben ünnepi díszbe öltözik az életünk karácsonykor. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok milyen jelentéssel bírnak?
A karácsony legjellegzetesebb szimbóluma a karácsonyfa, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. Az örökzöld fenyőfa zöld színével az örök életet és az új életet jelképezi. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította1824-ben. A magyar hagyomány szerint a fenyőfát december 24-én díszítik fel és vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

Hagyományos szimbólumok a karácsonyfa díszei. Régen alma, dió, mézeskalács volt a jellemző, a 19. század végén pedig már a csillogó díszek jöttek divatba.
A csúcsdísz a betlehemi csillagot jelképezi, talán ezt sem tudják sokan. Többnyire csillag formájú, a jó hír hordozója. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol születik meg a Megváltó. A csillagszóró a betlehemi csillag kicsinyített utánzata.
A gömbdíszek szinte elengedhetetlen kellékei az ünnepnek, a jelentésüket már kevesebben tudják. A gömbök a paradicsomi fa almáját jelképezik. A színes girlandok, szalagok pedig a paradicsomi fára tekeredő kígyót.
Manapság már gyönyörű, trendi és nagyon divatos adventi koszorúk kaphatóak, vagy készíthetőek, melyeken a 4 gyertya az adventi időszak várakozásának négy hetét jelképezik. A kereszténység az adventi koszorú formáját Isten örökkévaló szeretetéhez hasonlítja.
A négy gyertya ezenfelül négy fogalmat jelképez: a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet.

A katolikusoknál a gyertyák színei: három lila, egy pedig rózsaszín, melyet advent harmadik vasárnapján gyújtanak meg.
Az angyalkák is szimbolizálják az ünnepet, jelentésük szerint feladatuk átadni a karácsony üzenetét, felkészíteni a belső karácsonyra. Jöttüket a csengettyűk, harangocskák jelzik.
Sokan gyújtunk gyertyát ilyenkor, melyek a fényt szimbolizálják. A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe.
A karácsonyi színek is jelentéssel bírnak, az arany a nap színe, az ezüst a holdé, a piros a termékenységet szimbolizálja, a fehér a tisztaság, az ártatlanság színe, míg a zöld a reményt és az életet jelképezi.
A karácsonyi ünnepkör egy egészen meghitt időszak mindenki életében, misztikus és varázslatos, ám ahhoz, hogy igazán átélhessük, megérthessük, érdemes tisztában lenni az ünnep eredetével, mondanivalójával, szimbólumainak jelentésével, történetével itthon és a nagyvilágban.
Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye
A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.
Elektromos vagy hagyományos fogkefe? Így válassz tudatosan
A megfelelő szájápolás alapja a rendszeres és alapos fogmosás, azonban nemcsak az számít, hogy hányszor mosunk fogat, hanem az is, milyen eszközt és technikát használunk hozzá. Sokan felteszik a kérdést: vajon az elektromos vagy a hagyományos fogkefe a jobb választás?
Lélek és csillagok: mely jegyek a legfogékonyabbak a spiritualitásra?
A „spirituális csillagjegyek” kifejezés nem hivatalos asztrológiai kategória, inkább egy modern értelmezés, amely azokat a jegyeket emeli ki, amelyek különösen fogékonyak a belső világra, az intuícióra, az önismeretre és a transzcendens tapasztalatokra.
Magyar konyha újragondolva
A magyar konyha gazdag hagyományai nem zárják ki az egészségtudatos szemléletet, sőt, megfelelő átalakítással jól illeszthetők a modern életmódhoz. A kérdés nem az, hogy lemondjunk-e róla, hanem az, hogyan tudjuk okosan újragondolni ezeket a recepteket.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.