Menü

A karácsony legfontosabb szimbólumai – Melyik mit jelent?

Minden évben ünnepi díszbe öltözik az életünk karácsonykor. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok milyen jelentéssel bírnak?

A karácsony legjellegzetesebb szimbóluma a karácsonyfa, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. Az örökzöld fenyőfa zöld színével az örök életet és az új életet jelképezi. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította1824-ben. A magyar hagyomány szerint a fenyőfát december 24-én díszítik fel és vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

Hagyományos szimbólumok a karácsonyfa díszei. Régen alma, dió, mézeskalács volt a jellemző, a 19. század végén pedig már a csillogó díszek jöttek divatba.

A csúcsdísz a betlehemi csillagot jelképezi, talán ezt sem tudják sokan. Többnyire csillag formájú, a jó hír hordozója. Ez az a csillag, ami hírül hozta a keleti bölcseknek, hogy hol születik meg a Megváltó. A csillagszóró a betlehemi csillag kicsinyített utánzata.

A gömbdíszek szinte elengedhetetlen kellékei az ünnepnek, a jelentésüket már kevesebben tudják. A gömbök a paradicsomi fa almáját jelképezik. A színes girlandok, szalagok pedig a paradicsomi fára tekeredő kígyót.

Manapság már gyönyörű, trendi és nagyon divatos adventi koszorúk kaphatóak, vagy készíthetőek, melyeken a 4 gyertya az adventi időszak várakozásának négy hetét jelképezik. A kereszténység az adventi koszorú formáját Isten örökkévaló szeretetéhez hasonlítja.

A négy gyertya ezenfelül négy fogalmat jelképez: a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet.

A katolikusoknál a gyertyák színei: három lila, egy pedig rózsaszín, melyet advent harmadik vasárnapján gyújtanak meg.

Az angyalkák is szimbolizálják az ünnepet, jelentésük szerint feladatuk átadni a karácsony üzenetét, felkészíteni a belső karácsonyra. Jöttüket a csengettyűk, harangocskák jelzik.

Sokan gyújtunk gyertyát ilyenkor, melyek a fényt szimbolizálják. A keresztény szimbolikában Krisztus jelképe.

A karácsonyi színek is jelentéssel bírnak, az arany a nap színe, az ezüst a holdé, a piros a termékenységet szimbolizálja, a fehér a tisztaság, az ártatlanság színe, míg a zöld a reményt és az életet jelképezi.

A karácsonyi ünnepkör egy egészen meghitt időszak mindenki életében, misztikus és varázslatos, ám ahhoz, hogy igazán átélhessük, megérthessük, érdemes tisztában lenni az ünnep eredetével, mondanivalójával, szimbólumainak jelentésével, történetével itthon és a nagyvilágban.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.