Menü

Testvérek közötti konfliktus

A testvérek számos alkalommal szövetségesek és bűntársak, máskor ellenségek, a közöttük lévő konfliktusok kezelése nem könnyű feladat a szülők, nagyszülők számára.

A testvérek közötti konfliktusok teljesen normális és elkerülhetetlen részei a gyerekek fejlődésének, de akkor válik építő jellegűvé, ha tudjuk kezelni ezeket az összecsapásokat. Van olyan szülő, aki szerint nem kell mindig közbelépni, oldják meg a gyerekek egymás közt, mások azonnal közbelépnek. Mi a helyes megoldás?

A hozzáértők azt mondják, nem kell azonnal eldobni mindent és szaladni a testvérekhez egy-egy vita miatt, ugyanis kell ennyi teret és önállóságot adni a gyerekeknek, hogy maguk keressenek kompromisszumos megoldásokat, azonban ha verekedésig fajul a helyzet, akkor természetesen nem szabad ölbe tett kézzel nézni.

A fizikai vagy verbális agresszió esetén a felnőttnek közbe kell lépnie. A kérdés sokszor az: hogyan?

Nos, ha agresszióig fakad a helyzet, akkor az elkülönítés az elsődleges, például a szoba 1-1 sarkába, ahol átgondolhatják tetteiket, s addig a feszültség, az indulat is csökkenhet. Nem lehet mindent azonnal megoldani, olykor idő szükséges hozzá, lehet, hogy néhány óra elteltével higgadtabban lehet beszélni velük a történtekről, s ők is nyugodtabban tudnak egymással kommunikálni, mint indulatosan, felhevülten. A helyzetet mindenképp elemezni kell együtt.

Kérjük meg őket, hogy mondják el, szerintük miből lett a vita, ők mit sérelmeznek, miért alakult ki veszekedés, ez azért jó, mert így egymás nézőpontjait is megismerhetik, és rájöhetnek: létezhet két egymással ellentétes vélemény is.

Szülőként nem egyszer kell igazságot tenni, ilyenkor pártatlannak kell maradni, s kerülni a negatív összehasonlításokat. Hatékony konfliktuskezelésnél kerülni kell a „mert te mindig”, a „te kezdted”, vagy a „neked kellene okosabbnak lenni” jellegű mondatokat, ezzel nem lehet eredményt elérni, csak tovább ásni a szakadékot.

Főiskolán azt tanultam ebből a tantárgyból, hogy ezek helyett a kijelentések helyett (akár felnőttként a saját konfliktusainkban is) inkább azt kell elmondani, hogy nekünk miért rossz érzés, bennünk hogyan csapódik le az adott szituáció. Ahelyett, hogy azt mondanánk „mert te mindig”, „mert te sosem” inkább azt fejezzük ki, hogy „nekem rosszul esik, amikor ez történik” „én rosszul érzem magam amiatt, hogy így alakult”.

Ezek hatékonyabb megoldások, mint a vádaskodás, netán a káromkodás, vagdalkozás, veszekedés.

Konfliktuskezelés esetén nagyon hatékony, ha megoldási alternatívákat kínálunk a kompromisszumkötés sikeressége érdekében, ha viszont úgy érezzük, hogy a gyerekek túlléptek egy határt, akkor segítő szakembert kell keresni, aki megtanít a hatékony konfliktuskezelésre. Szakemberhez fordulni azért is érdemes, mert előfordulhat, hogy a gyerek valamilyen pszichés probléma miatt viselkedik másként, például kistestvér születése, haláleset, vagy válás miatt változik a magatartása, ekkor feltétlen ajánlatos pszichológushoz fordulni.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.