Menü

Néma, mégis sokatmondó – a testbeszéd

A testbeszéd a kommunikációnk eszköztárának egyik legfontosabb tagja, mégis kevesen ismerik fel és ennél is kevesebben használják. Gyakorlatilag egész nap kommunikálunk, mivel kommunikáció a közlés bármilyen formája (testtartás, tekintet iránya, fejtartás, mimika, mozgás), de még a hallgatásnak is lehet jelentősége.

Ha definiálni akarjuk a testbeszédet, akkor ez egy közvetlen, non-verbális kommunikáció, aminek kódrendszere a mimika, a mozgás, a testtartás, a térköz és az öltözködés. Ezek egy részét tudjuk befolyásolni, mint például az öltözködést, esetleg a térközt, ha tudatosan állunk valakitől egy bizonyos távolságra, de vannak olyan apró jelek és gesztusok is, amiket tudat alatt produkálunk.

A mimika az arc mozgása, amivel akár a mondandónkat kiegészítve is közvetíthetünk információkat, de akár önmagában is bírhat kommunikációs értékkel. Akkor harmonikus és természetes valaki viselkedése, ha a mimikája valóban azt tükrözi, amit verbálisan is közvetít és a kettő párhuzamba állítható. Ez is például egy érdekes eleme a testbeszédnek, amit sokszor kihallgatásoknál is figyelnek, mivel könnyen leszűrhető belőle, ha valaki hazudik, vagy elhallgat valamit.

A testtartás és ezzel együtt a távolság, ami a két kommunikáló fél közt van szintén sokatmondó. Szorosan kapcsolódik a kar és kéz mozgásaihoz és tartásához. A kommunikáció során tartott távolság részben tanult, kultúrától függ, részben pedig tükrözi kapcsolatunkat a másik féllel. Közelebb áll például egy házastárs, egy családtag, mint egy barát vagy egy régi ismerős.

A megjelenés is éppoly fontos, mint az, ahogy viselkedünk. Függetlenül attól, hogy most épp egy állásinterjúra készülünk, egy moziba, vagy egy romantikus vacsorára, az alkalomtól függetlenül is át fog szűrődni a személyiségünk, hiszen mindenki tudatosan öltözködik úgy, ahogy. Az öltözék mellett a hajviselet, a kiegészítők, a jelvények és az egyenruha is hordozhat akár információt az adott személyről, némelyik kifejezetten fontos információ, de ugyanígy a stílusunkra, hangulatunkra és egyéniségünkre is utalhat megjelenésünk.

A testbeszéd tehát rengeteg információt közöl rólunk, sokszor tudat alatt. Érdekesség, hogy a kommunikáció verbális elemei - vagyis a szó, a nyelv, a beszéd és az írás – a közlések mindössze 35 %-át teszik ki, a non-verbális, vagyis a fentebb tárgyalt elemek pedig a 65 %-át, pedig éppen fordítva gondolnánk. Ebből is látszik, mennyivel több információ is lehetne a birtokunkban akkor, ha teljesen elsajátítanánk és ismernénk a testbeszéd „szókincsét”.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.