Menü

A sportolás szívre gyakorolt hatásai

  • Dátum: 2021.11.22., 11:43
  • Udvari Fanni
  • képek:pexels.com

Javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez.

A testmozgás javítja a koleszterinszintet, csökkenti az ütőerek gyulladásait, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez. Számtalan olyan hatást gyakorol tehát a szervezetre, amely jót tesz a szívnek és a keringésnek, így nem meglepő, hogy a statisztikák szerint a rendszeresen sportoló embereket fenyegetik legkevésbé a szívbetegségek, míg a mozgásszegény életmód a szív- és érrendszeri betegségek az egyik legfontosabb kockázati tényezője

Vérnyomás

A rendszeres mozgás nagyban hozzájárul az ütőerek rugalmasságának megőrzéséhez, még idősebb korban is. Ez azért fontos, mert így biztosított a jó vérkeringés és az egészséges vérnyomás. Ha hanyagoljuk a fizikai aktivitást, 35 százalékkal nagyobb eséllyel kell majd szembenéznünk magas vérnyomással - és esetleg annak súlyosabb szövődményeivel -, mint sportoló társainknak. Fontos tudnunk, hogy a vérnyomás karbantartása szempontjából a közepes intenzitású edzés a leghasznosabb. A szakemberek például napi fél óra kényelmes kocogást, jógát, nem túl megerőltető tornát vagy egyéb, ebbe a kategóriába eső edzést javasolnak.

Koszorúér betegség

Aki aktív életmódot folytat, 45 százalékkal kisebb valószínűséggel lesz szívbeteg, mint az, aki nem mozog. A koszorúér-betegségeket az ütőerek falán található, zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások okozzák, amelyek az idővel növekedve az erek elszűkülését vagy elzáródását okozhatják. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy már nem túl megerőltető, de rendszeres testmozgás - például nagyjából heti 20 km tempós gyaloglás vagy kocogás - is jótékony hatással van a zsír- és koleszterin-anyagcserére, és ez még akkor is így van, ha a testsúly amúgy nem csökken jelentős mértékben.

Stroke

Ebben a témában kevesebb vizsgálat készült, de ezek eredményei szerint a testedzés egyértelműen csökkenti a stroke - illetve a stroke megismétlődésének - a kockázatát. A stroke-túlélők azonban ne kezdjenek testedzésbe szakszerű állapotfelmérés és orvosi javallat nélkül!

Összességében elmondható, hogy minél többet mozgunk, annál kisebb valószínűséggel szenvedünk majd szívbetegségben. Már az enyhe és közepes intenzitású, de rendszeres - tréning is rengeteget számít, és az utóbbi kategóriákba eső mozgásfajták már kialakult szívproblémák esetén is jótékony hatással lehetnek.

Nagyon fontos mindazonáltal, hogy aki szívbeteg vagy valamilyen szívbetegségre hajlamosító problémával küzd, feltétlenül kérjen orvosi tanácsot, mielőtt edzeni kezd.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.