A sportolás szívre gyakorolt hatásai
- Dátum: 2021.11.22., 11:43
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
Javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez.
A testmozgás javítja a koleszterinszintet, csökkenti az ütőerek gyulladásait, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez. Számtalan olyan hatást gyakorol tehát a szervezetre, amely jót tesz a szívnek és a keringésnek, így nem meglepő, hogy a statisztikák szerint a rendszeresen sportoló embereket fenyegetik legkevésbé a szívbetegségek, míg a mozgásszegény életmód a szív- és érrendszeri betegségek az egyik legfontosabb kockázati tényezője

Vérnyomás
A rendszeres mozgás nagyban hozzájárul az ütőerek rugalmasságának megőrzéséhez, még idősebb korban is. Ez azért fontos, mert így biztosított a jó vérkeringés és az egészséges vérnyomás. Ha hanyagoljuk a fizikai aktivitást, 35 százalékkal nagyobb eséllyel kell majd szembenéznünk magas vérnyomással - és esetleg annak súlyosabb szövődményeivel -, mint sportoló társainknak. Fontos tudnunk, hogy a vérnyomás karbantartása szempontjából a közepes intenzitású edzés a leghasznosabb. A szakemberek például napi fél óra kényelmes kocogást, jógát, nem túl megerőltető tornát vagy egyéb, ebbe a kategóriába eső edzést javasolnak.
Koszorúér betegség
Aki aktív életmódot folytat, 45 százalékkal kisebb valószínűséggel lesz szívbeteg, mint az, aki nem mozog. A koszorúér-betegségeket az ütőerek falán található, zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások okozzák, amelyek az idővel növekedve az erek elszűkülését vagy elzáródását okozhatják. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy már nem túl megerőltető, de rendszeres testmozgás - például nagyjából heti 20 km tempós gyaloglás vagy kocogás - is jótékony hatással van a zsír- és koleszterin-anyagcserére, és ez még akkor is így van, ha a testsúly amúgy nem csökken jelentős mértékben.
Stroke

Ebben a témában kevesebb vizsgálat készült, de ezek eredményei szerint a testedzés egyértelműen csökkenti a stroke - illetve a stroke megismétlődésének - a kockázatát. A stroke-túlélők azonban ne kezdjenek testedzésbe szakszerű állapotfelmérés és orvosi javallat nélkül!
Összességében elmondható, hogy minél többet mozgunk, annál kisebb valószínűséggel szenvedünk majd szívbetegségben. Már az enyhe és közepes intenzitású, de rendszeres - tréning is rengeteget számít, és az utóbbi kategóriákba eső mozgásfajták már kialakult szívproblémák esetén is jótékony hatással lehetnek.
Nagyon fontos mindazonáltal, hogy aki szívbeteg vagy valamilyen szívbetegségre hajlamosító problémával küzd, feltétlenül kérjen orvosi tanácsot, mielőtt edzeni kezd.
Tinktúrákkal az egészségért
Akik a természetes és alternatív gyógymódokat kedvelik, tudják, hogy tinktúrákkal sokat tehetünk az egészségért. Mi az a tinktúra, hogyan készül és mi mindenre jó? Erről írunk most!
Egészséges hát ülőmunka mellett
Akár dolgozunk, akár játszunk, a napunk nagy részét ülve töltjük – és sokan nem is sejtik, hogy ezzel mennyire megterhelik a gerincüket. A rosszul megválasztott szék, a helytelen testtartás és a mozgáshiány hosszú távon hát-, nyak- és derékfájáshoz vezethet. Egy ergonomikus szék azonban nemcsak kényelmet, hanem egészséget is adhat, hiszen támogatja a test természetes tartását és tehermentesíti a gerincet.
Hogyan feküdjünk, hogy jól aludjunk?
Nem mindegy, hogy milyen pózban alszunk? Úgy tűnik, nem. Ideális esetben napi 8 órát töltünk alvással minden éjszaka, ami nagyjából azt jelenti, hogy az életünk harmadát csak ez az állapot tölti ki.
A kettlebelles edzés előnyei
A kettlebell egy különleges gömb alakú súlyzó, amellyel hatékonyan átmozgatható az egész test. Otthon is kiválóan használható, miközben segíti a zsírégetést, erősíti a mélyizmokat, és javítja az egyensúlyt. Rövid, de intenzív edzéseivel gyorsan formába hozhatjuk magunkat.
Ne halogassuk, avagy miért fontos a visszér kezelése?
A visszérbetegség a vénák kóros kitágulását jelenti, melynek kialakulásában a genetikai hajlam mellett a tartós megterhelés és az állómunka is szerepet játszik. Kezeletlenül a visszér rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózist is okozhat, ezért a mielőbbi kezelés kiemelten fontos.