Menü

A sportolás szívre gyakorolt hatásai

  • Dátum: 2021.11.22., 11:43
  • Udvari Fanni
  • képek:pexels.com

Javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez.

A testmozgás javítja a koleszterinszintet, csökkenti az ütőerek gyulladásait, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez. Számtalan olyan hatást gyakorol tehát a szervezetre, amely jót tesz a szívnek és a keringésnek, így nem meglepő, hogy a statisztikák szerint a rendszeresen sportoló embereket fenyegetik legkevésbé a szívbetegségek, míg a mozgásszegény életmód a szív- és érrendszeri betegségek az egyik legfontosabb kockázati tényezője

Vérnyomás

A rendszeres mozgás nagyban hozzájárul az ütőerek rugalmasságának megőrzéséhez, még idősebb korban is. Ez azért fontos, mert így biztosított a jó vérkeringés és az egészséges vérnyomás. Ha hanyagoljuk a fizikai aktivitást, 35 százalékkal nagyobb eséllyel kell majd szembenéznünk magas vérnyomással - és esetleg annak súlyosabb szövődményeivel -, mint sportoló társainknak. Fontos tudnunk, hogy a vérnyomás karbantartása szempontjából a közepes intenzitású edzés a leghasznosabb. A szakemberek például napi fél óra kényelmes kocogást, jógát, nem túl megerőltető tornát vagy egyéb, ebbe a kategóriába eső edzést javasolnak.

Koszorúér betegség

Aki aktív életmódot folytat, 45 százalékkal kisebb valószínűséggel lesz szívbeteg, mint az, aki nem mozog. A koszorúér-betegségeket az ütőerek falán található, zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások okozzák, amelyek az idővel növekedve az erek elszűkülését vagy elzáródását okozhatják. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy már nem túl megerőltető, de rendszeres testmozgás - például nagyjából heti 20 km tempós gyaloglás vagy kocogás - is jótékony hatással van a zsír- és koleszterin-anyagcserére, és ez még akkor is így van, ha a testsúly amúgy nem csökken jelentős mértékben.

Stroke

Ebben a témában kevesebb vizsgálat készült, de ezek eredményei szerint a testedzés egyértelműen csökkenti a stroke - illetve a stroke megismétlődésének - a kockázatát. A stroke-túlélők azonban ne kezdjenek testedzésbe szakszerű állapotfelmérés és orvosi javallat nélkül!

Összességében elmondható, hogy minél többet mozgunk, annál kisebb valószínűséggel szenvedünk majd szívbetegségben. Már az enyhe és közepes intenzitású, de rendszeres - tréning is rengeteget számít, és az utóbbi kategóriákba eső mozgásfajták már kialakult szívproblémák esetén is jótékony hatással lehetnek.

Nagyon fontos mindazonáltal, hogy aki szívbeteg vagy valamilyen szívbetegségre hajlamosító problémával küzd, feltétlenül kérjen orvosi tanácsot, mielőtt edzeni kezd.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.