Menü

Mindenszentek hagyománya és jelene

A mindenszentek vagy mindenszentek napja keresztény ünnep, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a keresztény világ november 1-jén tart. Nagyon fontos, hogy a mindenszentek nem tévesztendő össze a halottak napjával, amelyet egy nappal utána tartanak. Másrészt manapság az ünnep egybeforrt a halloween-nal is, amelyet pedig október 31-én ünneplünk.

Mindenszentek története

Az ünnep(kör) a római katolikus egyházhoz köthető, azonban magát a szertartást nagymértékben befolyásolták a régi kelta hagyományok. Eleinte az élők ételt és italt áldoztak a szellemeknek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a vándorlásaikat a túlvilágon.

Az ünnep a ma is ismert megemlékezés napjaként legelőször 741-ben III. Gergely pápa idején jelent meg. 835-ben a pápa az ünnepet a kereszténység egyetemes részévé tette. Később a különböző országok átvették a hagyományokat, és így alakult ki a mindenszentek köré köthető ünnepkör. Manapság a mindenszenteket munkaszüneti napként tartják számon a legtöbb országban, érdekesség, hogy Magyarországon ezt csak 2000-ben vezették be. Mindenképp megemlítendő, hogy az ünnepről az ortodox és más keleti katolikus egyházak is megemlékeznek. Azonban a reformátusok és az evangélikusok elutasítják az ünneplését. Persze ennek ma már egyre kevésbé van jelentősége…

Az ünnep manapság

Manapság már a halloween, mindenszentek, és halottak napja a legtöbb ember számára teljesen egybeforrt. A legtipikusabb szokás, amely talán az egész nyugati társadalmat jellemzi, hogy töklámpásokat faragnak, ezzel egyfajta szolidaritást kifejezve az elhunytak iránt. Valamint a töklámpás faragása családi tevékenységnek sem utolsó, aki pedig szereti a kreativitást, a minél furcsább és ijesztőbb töklámpások kifaragása egyfajta hobbi is lehet. Ilyenkor sokan -leginkább a fiatalok- kifestik és kisminkelik magukat, általában valamilyen ijesztő horrorisztikus figurát, karaktert ábrázolva, a különböző jelmezek pedig szintén gyakoriak, legyen az csontváz, Frankenstein vagy éppen valamilyen más egyéb halállal kapcsolatos öltözet.

Másrészt ebben az időszakban sokan meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Az elhunytakról való megemlékezés leggyakoribb virága a krizantém, de ez sokszor az adott ország kultúrájától és tradíciójától is függ.

Azonban nem mindig csendes és magányos a gyász. Európában legtöbbször a mindenszentek és a halottak napja a csendes, magányos megemlékezésről szól. De például a legtipikusabb példa Mexikó, ahol ezt az időszakot grandiózus utcai karneválokkal szokták ünnepelni. Az ott élők maszkot és jelmezt viselnek, mindenhol koponyák és a fekete szín látható, ők így emlékeznek meg az elhunytakról.

Halloween a mindenszentek helyett

Halloween népszerűsége az utóbbi időben egyre terjed, mindenszentek jelentősége egyre inkább csökken. Mindez köszönhető annak, hogy a vallás és a tradíciók szerepe egyre inkább háttérbe szorul az életünkben. Az ünnep pedig a temetőkre helyezi a hangsúlyt, ezért komornak tűnhet, de a halál elengedhetetlen része az életnek, és mindenszentek napja előtérbe hozza ezt a tényt.

Manapság azonban már egész más a gyakorlat. A halál legtöbb esetben messze az otthontól következik be, általában kórházakban, vagy esetleg idősotthonokban. Az eseményt általában a haldokló egyedül éli meg, vagy pedig az erre kijelölt ott dolgozók, nővérek, orvosok vannak a közelben, valamint legtöbbször a haldokló legközelebbi rokona -általában gyermeke-, de semmiképpen sem a nagy család. Az elhunytnak pedig az elkövetkezendő napokban már intézni kell a különböző iratait, halotti bizonyítványát, és a temetést valamilyen formában.

Ez pedig az emberi elmúlást is tárgyiasítja, így mindenszentek napja még inkább veszít a jelentőségéből, és inkább halloween veszi át a helyét, amely nem is feltétlenül probléma. Sokkal inkább az a fontos, hogy mindenki meg tudja találni az önmaga számára legfontosabb megemlékezési formát lehet, hogy valakinek ez a magány, de könnyedén lehet, hogy mások pedig az ünneplést választják megemlékezésként.

A halloween és a mindenszentek kettőssége helyett érdemes lehet azt is megvizsgálnunk, mi hol tartunk a halálról való gondolkodásunkban és mennyire vonódunk be azok életébe, akik közel vannak hozzánk. Az üdvösség biztosan nem egy halálfejes maszkon múlik, de nem is azon, hogy csendben gyászolunk a halál után, hanem sokkal inkább azon, hogy hogyan bánunk szeretteinkkel.

Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés

Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?