Menü

A stressz nemcsak negatív hatással jár

A stresszről a legtöbb embernek egyből valami negatív dolog jut az eszébe, és ez valahol érthető is. Ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy a stressz segítheti is az ember életét, így egy kicsit félre kell tenni az előítéleteket, régi rossz tapasztalatokat, és újragondolni a stressz negatív reputációját.

A negatív stressz

Tény, hogy a stressz nagyon káros dolgokat tud művelni az emberekkel. Testi és lelki bajok okozója, a mentális egészség rombolója lehet, sőt, bizonyos kutatások szerint még a meg nem született kisbabákra is hatással van, ha az anya túl sokat stresszel. Ezek után nem csoda, hogy egy ártalmas jelenségként van számon tartva, amellyel kapcsolatban egyetlen cél lebeg az emberek szeme előtt: legyőzni, megszüntetni. Ez egyrészt szinte lehetetlen - még a legkiegyensúlyozottabb emberek életében is előfordulnak néha stresszes szituációk -, másrészt nem is biztos, hogy jó dolog.

Az eustressz a barátunk

Úgy tartják, hogy ha vizsga előtt izgul az ember, az jó jel, mert elősegíti, hogy kihozza önmagából a maximumot. Hangsúlyozandó, hogy ez nem a bénító idegességre és félelemre vonatkozik, hanem az egészséges mértékű, motiváló stressz megélésére. A stressz megemeli az adrenalinszintet, egyúttal növeli a teljesítményt, és mivel éberséget okoz, így lényegében a túlélés egy eszköze. Ezt a pozitív stresszt tudományos berkekben eustressznek nevezik, melyben az „eu” előtag görög eredetű. Ez a fajta stressz viszonylag rövid ideig áll fent, szemben a negatív distresszel, ami hosszabb ideig tudja rombolni az ember életét. Ezért is káros ez utóbbi: mert könnyű beleragadni, és ahogy a mondás tartja, bármiből, ha sok van és túlzásba viszik - az már ártalmas a szervezetre.

Rávilágít életünk problémás területeire

A stressz az egyik legjobb jelzőfaktor, ami megmutatja, életünk mely területein van szükség változtatásra. Ha a piros jelzés folyamatosan bekapcsol a munka, a párkapcsolat vagy a család esetében, érdemes közelebbről is megvizsgálni az adott területet. Lehet, hogy túl sokat vállalunk magunkra, vagy irreális elvárásokat támasztunk magunkkal, illetve a párunkkal szemben? Foglalkozzunk a kérdéssel és dolgozzunk a változtatáson.

Megtanít érzelmeink felismerésére

A testünk válaszreakcióit megfigyelve rájöhetünk, mely érzelmek okozzák a stresszt. Például az összeszorult gyomor a kontrollvesztés, illetve a felelősség miatti félelem jele. A görcsös vállak a túlterheltséget jelzik, a merev nyak pedig azt, hogy nem vagyunk elég rugalmasak. Amint megértettük testünk reakcióit, megtudhatjuk, mely érzelmek fejlesztésén érdemes dolgoznunk.

Hogyan építhető be a pozitív stressz a mindennapokba?

Ahhoz, hogy a pozitív stressz megtapasztalható legyen, olyan szituációkat kell keresni, amelyek az ember komfortzónáján kívül esnek. Ha valamit úgy kell teljesíteni, hogy az kissé ijesztőnek vagy kellemetlennek tűnik, akkor a pozitív stressz hatására az illető fókuszált lesz, és a legjobbját tudja nyújtani. Ilyen helyzet lehet például a nyilvánosság előtt tartandó beszéd, amelytől sokan ódzkodnak.

Fontos azonban, hogy ezek a szituációk ne töltsék el az embert valódi rettegéssel, mert akkor a distressz fog érvényesülni. Aki például borzasztóan viszolyog és pánikol a hullámvasúttól, annak nem kell erőltetni, hogy hullámvasútra szálljon.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.