A stressz nemcsak negatív hatással jár
- Dátum: 2021.10.23., 08:13
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- distressz, energia, fókuszálás, lélek, pánik, pozitivitás, psziché, stressz, szorongás
A stresszről a legtöbb embernek egyből valami negatív dolog jut az eszébe, és ez valahol érthető is. Ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy a stressz segítheti is az ember életét, így egy kicsit félre kell tenni az előítéleteket, régi rossz tapasztalatokat, és újragondolni a stressz negatív reputációját.
A negatív stressz

Tény, hogy a stressz nagyon káros dolgokat tud művelni az emberekkel. Testi és lelki bajok okozója, a mentális egészség rombolója lehet, sőt, bizonyos kutatások szerint még a meg nem született kisbabákra is hatással van, ha az anya túl sokat stresszel. Ezek után nem csoda, hogy egy ártalmas jelenségként van számon tartva, amellyel kapcsolatban egyetlen cél lebeg az emberek szeme előtt: legyőzni, megszüntetni. Ez egyrészt szinte lehetetlen - még a legkiegyensúlyozottabb emberek életében is előfordulnak néha stresszes szituációk -, másrészt nem is biztos, hogy jó dolog.
Az eustressz a barátunk
Úgy tartják, hogy ha vizsga előtt izgul az ember, az jó jel, mert elősegíti, hogy kihozza önmagából a maximumot. Hangsúlyozandó, hogy ez nem a bénító idegességre és félelemre vonatkozik, hanem az egészséges mértékű, motiváló stressz megélésére. A stressz megemeli az adrenalinszintet, egyúttal növeli a teljesítményt, és mivel éberséget okoz, így lényegében a túlélés egy eszköze. Ezt a pozitív stresszt tudományos berkekben eustressznek nevezik, melyben az „eu” előtag görög eredetű. Ez a fajta stressz viszonylag rövid ideig áll fent, szemben a negatív distresszel, ami hosszabb ideig tudja rombolni az ember életét. Ezért is káros ez utóbbi: mert könnyű beleragadni, és ahogy a mondás tartja, bármiből, ha sok van és túlzásba viszik - az már ártalmas a szervezetre.

Rávilágít életünk problémás területeire
A stressz az egyik legjobb jelzőfaktor, ami megmutatja, életünk mely területein van szükség változtatásra. Ha a piros jelzés folyamatosan bekapcsol a munka, a párkapcsolat vagy a család esetében, érdemes közelebbről is megvizsgálni az adott területet. Lehet, hogy túl sokat vállalunk magunkra, vagy irreális elvárásokat támasztunk magunkkal, illetve a párunkkal szemben? Foglalkozzunk a kérdéssel és dolgozzunk a változtatáson.
Megtanít érzelmeink felismerésére
A testünk válaszreakcióit megfigyelve rájöhetünk, mely érzelmek okozzák a stresszt. Például az összeszorult gyomor a kontrollvesztés, illetve a felelősség miatti félelem jele. A görcsös vállak a túlterheltséget jelzik, a merev nyak pedig azt, hogy nem vagyunk elég rugalmasak. Amint megértettük testünk reakcióit, megtudhatjuk, mely érzelmek fejlesztésén érdemes dolgoznunk.
Hogyan építhető be a pozitív stressz a mindennapokba?

Ahhoz, hogy a pozitív stressz megtapasztalható legyen, olyan szituációkat kell keresni, amelyek az ember komfortzónáján kívül esnek. Ha valamit úgy kell teljesíteni, hogy az kissé ijesztőnek vagy kellemetlennek tűnik, akkor a pozitív stressz hatására az illető fókuszált lesz, és a legjobbját tudja nyújtani. Ilyen helyzet lehet például a nyilvánosság előtt tartandó beszéd, amelytől sokan ódzkodnak.
Fontos azonban, hogy ezek a szituációk ne töltsék el az embert valódi rettegéssel, mert akkor a distressz fog érvényesülni. Aki például borzasztóan viszolyog és pánikol a hullámvasúttól, annak nem kell erőltetni, hogy hullámvasútra szálljon.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.