A stressz nemcsak negatív hatással jár
- Dátum: 2021.10.23., 08:13
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- distressz, energia, fókuszálás, lélek, pánik, pozitivitás, psziché, stressz, szorongás
A stresszről a legtöbb embernek egyből valami negatív dolog jut az eszébe, és ez valahol érthető is. Ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy a stressz segítheti is az ember életét, így egy kicsit félre kell tenni az előítéleteket, régi rossz tapasztalatokat, és újragondolni a stressz negatív reputációját.
A negatív stressz

Tény, hogy a stressz nagyon káros dolgokat tud művelni az emberekkel. Testi és lelki bajok okozója, a mentális egészség rombolója lehet, sőt, bizonyos kutatások szerint még a meg nem született kisbabákra is hatással van, ha az anya túl sokat stresszel. Ezek után nem csoda, hogy egy ártalmas jelenségként van számon tartva, amellyel kapcsolatban egyetlen cél lebeg az emberek szeme előtt: legyőzni, megszüntetni. Ez egyrészt szinte lehetetlen - még a legkiegyensúlyozottabb emberek életében is előfordulnak néha stresszes szituációk -, másrészt nem is biztos, hogy jó dolog.
Az eustressz a barátunk
Úgy tartják, hogy ha vizsga előtt izgul az ember, az jó jel, mert elősegíti, hogy kihozza önmagából a maximumot. Hangsúlyozandó, hogy ez nem a bénító idegességre és félelemre vonatkozik, hanem az egészséges mértékű, motiváló stressz megélésére. A stressz megemeli az adrenalinszintet, egyúttal növeli a teljesítményt, és mivel éberséget okoz, így lényegében a túlélés egy eszköze. Ezt a pozitív stresszt tudományos berkekben eustressznek nevezik, melyben az „eu” előtag görög eredetű. Ez a fajta stressz viszonylag rövid ideig áll fent, szemben a negatív distresszel, ami hosszabb ideig tudja rombolni az ember életét. Ezért is káros ez utóbbi: mert könnyű beleragadni, és ahogy a mondás tartja, bármiből, ha sok van és túlzásba viszik - az már ártalmas a szervezetre.

Rávilágít életünk problémás területeire
A stressz az egyik legjobb jelzőfaktor, ami megmutatja, életünk mely területein van szükség változtatásra. Ha a piros jelzés folyamatosan bekapcsol a munka, a párkapcsolat vagy a család esetében, érdemes közelebbről is megvizsgálni az adott területet. Lehet, hogy túl sokat vállalunk magunkra, vagy irreális elvárásokat támasztunk magunkkal, illetve a párunkkal szemben? Foglalkozzunk a kérdéssel és dolgozzunk a változtatáson.
Megtanít érzelmeink felismerésére
A testünk válaszreakcióit megfigyelve rájöhetünk, mely érzelmek okozzák a stresszt. Például az összeszorult gyomor a kontrollvesztés, illetve a felelősség miatti félelem jele. A görcsös vállak a túlterheltséget jelzik, a merev nyak pedig azt, hogy nem vagyunk elég rugalmasak. Amint megértettük testünk reakcióit, megtudhatjuk, mely érzelmek fejlesztésén érdemes dolgoznunk.
Hogyan építhető be a pozitív stressz a mindennapokba?

Ahhoz, hogy a pozitív stressz megtapasztalható legyen, olyan szituációkat kell keresni, amelyek az ember komfortzónáján kívül esnek. Ha valamit úgy kell teljesíteni, hogy az kissé ijesztőnek vagy kellemetlennek tűnik, akkor a pozitív stressz hatására az illető fókuszált lesz, és a legjobbját tudja nyújtani. Ilyen helyzet lehet például a nyilvánosság előtt tartandó beszéd, amelytől sokan ódzkodnak.
Fontos azonban, hogy ezek a szituációk ne töltsék el az embert valódi rettegéssel, mert akkor a distressz fog érvényesülni. Aki például borzasztóan viszolyog és pánikol a hullámvasúttól, annak nem kell erőltetni, hogy hullámvasútra szálljon.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.