Menü
  • Életmód
  • A serdülők lelki egészsége

A serdülők lelki egészsége

„Világszerte minden hetedik serdülő szenved valamilyen mentális betegségben” -olvastam a hónap elején több életmóddal, lelki egészséggel, lelki neveléssel foglalkozó oldalakon.

Nemrég volt a Mentális egészség világnapja, melynek kapcsán a koronavírus járvány lelki egészségre való hatását is vizsgálták, s összefüggést mutattak ki a fiatalok lelki egészsége és a vírus között. Sajnos tény, hogy emelkedik világszerte az öngyilkosságok aránya a fiatalok körében, ezért pedig többnyire a serdülők mentális betegségei okolhatók.

A kamaszok mentális problémáinak 40 százaléka köthető szorongáshoz és depresszióhoz, melyen a pandémia még csak súlyosbított.

Becslések szerint világszinten hétből több mint egy fiatal él diagnosztizált mentális zavarral, s évente közel 46 000 kamasz veszíti életét öngyilkosság következtében, akik közül a többség fiú.

A diagnosztizált mentális zavarok közé sorolhatóak a depresszión és szorongáson kívül a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavarok, magatartászavarok, értelmi fogyatékosság, testképzavar és evészavar és sok más zavar is. A Covid-19 csak súlyosbította a helyzetet, a fiatalok legalább egy harmada számolt be szorongásról, stresszről.

Ha nem sújt le ránk a koronavírus, akkor is elmondható, hogy a serdülőkor rengeteg változást hoz egy fiatal életébe, s az egész egy bizonytalanul kezdődő útkeresés tele félelemmel, hogy ki is ő valójában.

Folyamatosan változik az életszemléletük, viselkedésük, a környezetükhöz való hozzáállásuk, egy identitásválságban szenvednek, s komoly pszichológiai fejlődésen, változáson mennek keresztül.

Az önértékelésük elég bizonytalan és szélsőséges. Meghatározóak számukra a külső jellemzők, testképük és természetesen a környezetük véleménye. A legjobb, ha a serdülő olyan személyekhez fordulhat problémáival, akiben bízik (szülő, iskolapszichológus, tanár…stb.) és átsegítheti a nehezebb időszakain. Érdekes kettősség, (mely először kisbabakorban észlelhető), hogy önállósodni, függetlenedni akar, megfogalmazza saját autonómiájának igényét, miközben nem szeretne egyedül maradni, fél, hogy saját maga döntsön az életéről, keresi azt a személyt, aki támogatja, akiben megbízhat, aki segíti, aki biztosítja afelől, hogy „ő is elég jó lehet” mindenben.

Ha ilyen korú gyermekünk van és szeretnénk segíteni, akkor emlékezzünk vissza saját kamaszkorunkra, merítsünk ebből megoldást, figyeljünk a kamaszokra, érdeklődéssel forduljunk feléjük, próbáljuk őket megérteni, segíteni, anélkül, hogy ez számukra sok lenne, vagy megterhelő. A szülők, ha kellő segítőkészséggel reagálnak ezekre a helyzetekre, akkor csökkenthetik a velük szembeni ellenállást, s akkor máris elfogadják a felkínált segítséget. S végül: beszélgessünk velük sokat!

  • A rovat további cikkei

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.