Menü

A legnagyobb egészségügyi probléma a gyerekkori obezitás

Borzasztó irányba haladunk. Tanárként, szülőként, vagy egyszerűen csak a világban nyitott szemmel járó megfigyelőként azt tudom mondani, hogy aggasztó, amit látunk. A felnőttkori elhízásnál már csak egy borzasztóbb: a gyerekkori.

Van erre egy szép szavunk is: obezitás. A dallamos szó jelenthetne valami jobb dolgot is, lehetne kellemes jelentéssel is társítani, azonban sajnos nem mást jelent, mint az elhízást.

Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a szervezet zsírraktározása már oly méreteket ölt, hogy az komolyan veszélyezteti az egészséget. Újat nem mondtam ezzel, azonban a világ száguld tovább ebbe az irányba, a társadalom egyre kövérebb lesz, de ami még rosszabb: a gyerekek is!

A gyerekobezitás már nem hangzatos kifejezés, veszélyt jelez, a jelenség aggasztó és riasztó.

Mit gondolnak erről?

Azt hiszem nem túlzok, ha azt írom: az egyik legnagyobb egészségügyi problémának vehetjük. Becslések szerint mintegy 155 millió gyereknek és serdülőkorúnak van túlsúlya, ehhez nyilván nem járult hozzá a karanténban eltöltött jó pár hónap, a mozgáshiány, a bezártság, a mértéktelen evészet, ezen pedig a nyári szünet sem segített, továbbra is ment a nasi, a mértéktelen evés, a mozgáshiányos életmód. Annyira sok kütyüvel élünk, hogy ki sem kell mozdulniuk a lakásból.

A gyerekkori elhízás fő okozója a magas zsír- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása, de nem lehet mindent az élelmiszerekre fogni, a szülők felelőssége itt is óriási.

Pedig a képlet egyszerű. Mitől híznak el a gyerekek?

Kalóriadús ételeket esznek, sok cukros üdítőt isznak, nem égetik el a felvett kalóriamennyiséget mozgással, helytelen táplálkozási szokásaik ijesztő méreteket öltenek, unalomevés, stresszevés jelenik meg. A szabadban keveset, vagy sokszor napokig (hetekig!) egyáltalán nem tartózkodnak. Ahol a szülők nem avatkoznak közbe és nem mutatnak jó példát, ott a gyerekek beleszoknak ebben az élethelyzetbe.

Amikor valaki elhízik, akkor a belső szerveit is zsírréteg veszi körül, ez megterheli a keringést, emésztést. Jönnek a szívproblémák, a cukorbetegség, a túlsúlyból fakadó ízületi betegségek.

A gyerekek és kamaszok esetében nagyon sokszor szembe kell nézni pszichés problémákkal, csúfolódással, gúnyolódással, az ebből kialakuló anorexiával, bulímiával, az összes étkezési zavarral, mentális sérülésekkel, melyeket egy életen át hordoz magában valaki.

Szakértők szerint – leírva olvastam valahol - a túlsúlyos gyerekek 80 százalékának sohasem sikerül megszabadulnia az obezitással összefüggő problémáktól.

A megoldás itt is a prevenció, azaz a megelőzés, ha pedig szükséges, mielőbb lépni kell, kikérni a kezelőorvos vagy egy táplálkozási tanácsadó, dietetikus véleményét, elkezdeni mozogni és törekedni az egészségesebb táplálkozásra. A leghatékonyabb pedig a jó szülői példa ereje.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?