A legnagyobb egészségügyi probléma a gyerekkori obezitás
- Dátum: 2021.10.10., 12:36
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- dietetikus, egészségügyi probléma, élelmiszer, felelősség, gyerek obezitás, kalóriadús, karantén, képlet, kórállapot, kütyü, megelőzés, megfigyelő, mozgásszegény, obezitás, orvos., példamutatás, prevenció, serdülő, szülő, tanár, táplálkozási tanácsadó, túlsúly
Borzasztó irányba haladunk. Tanárként, szülőként, vagy egyszerűen csak a világban nyitott szemmel járó megfigyelőként azt tudom mondani, hogy aggasztó, amit látunk. A felnőttkori elhízásnál már csak egy borzasztóbb: a gyerekkori.
Van erre egy szép szavunk is: obezitás. A dallamos szó jelenthetne valami jobb dolgot is, lehetne kellemes jelentéssel is társítani, azonban sajnos nem mást jelent, mint az elhízást.
Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a szervezet zsírraktározása már oly méreteket ölt, hogy az komolyan veszélyezteti az egészséget. Újat nem mondtam ezzel, azonban a világ száguld tovább ebbe az irányba, a társadalom egyre kövérebb lesz, de ami még rosszabb: a gyerekek is!

A gyerekobezitás már nem hangzatos kifejezés, veszélyt jelez, a jelenség aggasztó és riasztó.
Mit gondolnak erről?
Azt hiszem nem túlzok, ha azt írom: az egyik legnagyobb egészségügyi problémának vehetjük. Becslések szerint mintegy 155 millió gyereknek és serdülőkorúnak van túlsúlya, ehhez nyilván nem járult hozzá a karanténban eltöltött jó pár hónap, a mozgáshiány, a bezártság, a mértéktelen evészet, ezen pedig a nyári szünet sem segített, továbbra is ment a nasi, a mértéktelen evés, a mozgáshiányos életmód. Annyira sok kütyüvel élünk, hogy ki sem kell mozdulniuk a lakásból.
A gyerekkori elhízás fő okozója a magas zsír- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztása, de nem lehet mindent az élelmiszerekre fogni, a szülők felelőssége itt is óriási.
Pedig a képlet egyszerű. Mitől híznak el a gyerekek?

Kalóriadús ételeket esznek, sok cukros üdítőt isznak, nem égetik el a felvett kalóriamennyiséget mozgással, helytelen táplálkozási szokásaik ijesztő méreteket öltenek, unalomevés, stresszevés jelenik meg. A szabadban keveset, vagy sokszor napokig (hetekig!) egyáltalán nem tartózkodnak. Ahol a szülők nem avatkoznak közbe és nem mutatnak jó példát, ott a gyerekek beleszoknak ebben az élethelyzetbe.
Amikor valaki elhízik, akkor a belső szerveit is zsírréteg veszi körül, ez megterheli a keringést, emésztést. Jönnek a szívproblémák, a cukorbetegség, a túlsúlyból fakadó ízületi betegségek.
A gyerekek és kamaszok esetében nagyon sokszor szembe kell nézni pszichés problémákkal, csúfolódással, gúnyolódással, az ebből kialakuló anorexiával, bulímiával, az összes étkezési zavarral, mentális sérülésekkel, melyeket egy életen át hordoz magában valaki.

Szakértők szerint – leírva olvastam valahol - a túlsúlyos gyerekek 80 százalékának sohasem sikerül megszabadulnia az obezitással összefüggő problémáktól.
A megoldás itt is a prevenció, azaz a megelőzés, ha pedig szükséges, mielőbb lépni kell, kikérni a kezelőorvos vagy egy táplálkozási tanácsadó, dietetikus véleményét, elkezdeni mozogni és törekedni az egészségesebb táplálkozásra. A leghatékonyabb pedig a jó szülői példa ereje.
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.