Menü

Nem minden kenyérféle egészségtelen

Igaz, nem túl egészséges, ha sok kenyeret eszünk, azonban, ha a minőségre odafigyelünk, nyugodtan megengedhetjük magunknak, ha éppen megkívánjuk, hiszen lehet egészséges kenyérfélét is kapni. Jó hír, hogy nem csak az egészségtudatos életmódot folytatók fogyaszthatják a következő néhány példában elhangzó kenyérféléket, hanem akár olyanok is, akik érzékenyek mondjuk a laktózra vagy a gluténre.

Az első a listán a rozskenyér. Az számít rozskenyérnek, aminek rozsliszttartalma minimum 60%. Ez a fajta kenyér általában tömörebb szerkezetű, nehezebb és nagy mennyiségű rostot tartalmaz, emellett zsírtartalma alacsony. Biztosan hallottuk már azt a kifejezést, hogy glikémiás index. Ez azt jelenti, hogy egy adott étel mennyire gyorsan vagy épp lassan emeli meg a vércukorszintet. A rozskenyér például alacsonyabb glikémiás indexű, mint a fehérkenyér, ez pedig azt jelenti, hogy lassabban és fokozatosabban emeli meg a vércukorszintet.

A másik gyakran elénk kerülő kifejezés a teljes kiőrlésű kenyér. Ez azt jelenti, hogy a fehérkenyérrel ellentétben, itt a búza egészét, azaz a korpát és csírát is felhasználják, így pedig sokkal magasabb az ásványianyagtartalma mellett vitamin- és rosttartalma is magasabb. Ennek köszönhetően mérsékeli az inzulin emelkedését, vagyis szintén alacsonyabb glikémiás indexű, mint a fehér kenyér. Teljes kiőrlésű kenyér készülhet például durumlisztből, Graham-lisztből vagy akár tönkölybúzalisztből.

A durumliszt például kifejezetten alacsony glikémiás indexű és magas a rost- illetve fehérjetartalma, emellett pedig gazdag B- E- és A-vitaminban is.

A Graham-liszt különlegessége az, hogy gazdag ásványi anyagokban, mint például a kálium, kalcium, foszfor, magnézium, cink és mangán, de emellett B-vitamin tartalma is magas.

A tönkölybúzaliszt fehérjetartalma a legmagasabb, egészen pontosan hatszorosa a fehér lisztnek. Fogyasztása segíti a koleszterinszint csökkenését, illetve cukorbetegek is fogyaszthatják alacsony szénhidráttartalma miatt.

Végül pedig az említett vegán, bio és szénhidrátcsökkentett kenyérfélék. Akkor nevezhetünk egy kenyeret szénhidrátcsökkentettnek, ha a szénhidráttartalom csökkentése más ilyen termékekhez képest legalább 30%. Sok helyen lehet kapni helyben sütött bio pékárukat is, valamint a vegánok számára is egyre több alternatív megoldás érhető el. Van például olyan teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér is, ami semmilyen állati eredetű hozzávalót nem tartalmaz, de akár laktóz- és gluténmentes termék is, amiket általában mandula- és rizslisztből készítenek.

Szezonális zöldségek májusban

Elérkezett az a tavaszi hónap, amikor a piacon már csupa friss és szezonális zöldséget találhatunk. Érdemes tudni, miért fontos ezeknek az idény zöldségeknek a fogyasztása, és hogyan csempészhetünk többet belőlük az étrendünkbe. Felejtsük el végleg a telet, és készüljünk tápanyaggal és vitaminokkal teli friss ételekkel a nyárra!

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Magyar méz – egészséges táplálék

A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.