Mit jelent a hipomániás epizód?
- Dátum: 2021.09.14., 05:15
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alvás, betegség, depresszió, elme, fájdalom, hipománia, lélek, psziché, szorongás, test
Pár napostól akár hónapokig tartó állapot, melynek során a beteg igen beszédes, feldobott vagy éppen ingerlékeny, s amely jól elválik normális, nem depressziós állapotától.
A hipománia gyakran kellemesnek érzett állapot, a beteg és környezete is örül, hogy végre nem a depresszió uralja a mindennapokat. Ennek ellenére lehetnek olyan következményei, illetve tünetei, amelyek hosszabb távon negatív módon hatnak az egyén életére.

A hipomániára a következő tünetek jellemzőek:
1. Túlzott önbizalom, vagy akár nagyzási hóbort, megalomán képzetek.
2. Csökkent alvásigény (akár 3 óra alvás is elég lehet).
3. Beszédkényszer, sok beszéd, "lelőhetetlen".
4. Cikázó gondolatok, felpörgött gondolkodás, amelyet a beteg gyakran pozitívan él meg.
5. Jelentéktelen apróságok, részletek kerülnek a figyelem középpontjába, vagy a figyelme megoszlik egyszerre számos dolog között.
6. Fokozott érdeklődés normális tevékenységek iránt (társas érintkezés, munka/iskola, szex területén) vagy pszichomotoros izgatottság, nyugtalanság.
7. Olyan élvezetet vagy izgalmat okozó cselekedetek halmozása, amelyek meglehetősen nagy kockázatot hordoznak magukban (pl. féktelen költekezés, szexuális indiszkréció, felelőtlen üzleti befektetések).
Az epizód szembeszökő változással jár a személy megszokott, nem kóros állapotához képest abban, ahogyan feladatait ellátja. Lehetséges, hogy egyszerre több dolgot próbál csinálni, félbehagy feladatokat, azután visszatér hozzájuk, szokatlanul sok ötlete van, folyamatosan beszél, "pörög", nagy tervei vannak. Ez a megváltozott viselkedés a személy környezete által is megfigyelhető, sőt gyakran a környezet veszi először észre.

A hipomániás epizód többnyire nem olyan súlyos, hogy különösebb zavarokat okozzon a társas érintkezésben vagy a munkában, vagy hogy kórházi kezelést tegyen szükségessé, ha nem kísérik pszichotikus tünetek. Néha azonban pszichózissal, a valóságtól elszakadó gondolkodással, furcsa téveszmékkel járhat, amelyeket azonnal jelenteni kell az orvosnak!
A mániánál ki kell zárni, hogy a tünetek nem tulajdoníthatók-e valamilyen szer (pl. kábítószer, gyógyszer, stb.) közvetlen pszichológiai hatásának, és nem származhatnak-e más betegségből (személyiségzavarból, skizofréniából vagy valamilyen fizikai betegségből).

A hipomániát legtöbbször lítiummal, illetve más hangulatkiegyenlítő szerekkel (lamotrigine, valproát) kezelik. A lítium és hasonló szerek megfelelő adagolása mellett a mánia az emberek túlnyomó többségénél megszűnik.
A mániás beteg sokszor nem szeretne "szabadulni" a mániától, mert nem látja be, hogy hosszú távon nagyon destruktív, súlyos következményei lehetnek. Ezért gyakran előfordul, hogy nem veszi be a gyógyszert, amely a mániát visszafogja. Ez nagy felelőtlenség; a hozzátartozóknak, barátoknak figyelniük kell rá, hogy megfelelően kezelje magát a beteg.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).