Menü

Praktikák halogatás ellen

Az egyetemi időszak izgalmas próbatételt jelent a saját időgazdálkodásunk szempontjából, mivel az életünk ez alatt a pár év alatt a legkevésbé strukturált: az óráink egy részéről eldönthetjük, hogy látogatjuk-e őket vagy sem, a feladataink elvégzését szabadon osztjuk be, a maradék időt pedig az általunk választott egyéb programok töltik ki.

1, Értsük meg a halogatásunkat! Amikor úgy érezzük, hogy kísért a halogatás, akkor ezt a kísértést tekinthetjük figyelmeztető jelnek: kezdjünk el önmagunkra figyelni egy objektív, külső megfigyelő szemszögéből. Több módszer is létezik arra, hogy ezeket a megfigyeléseket kiélesítsük. Amikor úgy érezzük, hogy elindul egy halogatási hullám, próbáljuk meg regisztrálni a következőket:

Mi történik most?
Hogyan akadályozom magam abban, hogy a fontos dolgokkal foglalkozzam?
Mit mondok magamnak a helyzet valódi prioritásairól?

Ez a gyakorlat segít abban, hogy a halogatás „mikor-mit-hogyan” elemeit azonosítsuk, tudatosítsuk, ami segít a háttérben álló motiváció pontosabb megismerésében. A halogatás jellemzően az alábbi okok valamelyikére vezethető vissza:

Kellemetlen, fárasztó a feladat
Túl nagy volumenű a feladat, és ezért kétséges, hogy sikerül-e (kudarckerülés)
Tökéletességre törekszem
Szervezetlenség jellemez
Nem akarok dönteni

Ezek azonosítása már önmagában segít megtörni a halogatásspirált, mivel a megfelelő okokra tudunk reagálni. Például, ha túl nagy volumenű a feladat, akkor legközelebb nem a helyzet elkerülésével reagálok, hanem lebonthatom a projektet kisebb lépésekre, amik könnyebben elvégezhetők. Fogadjuk el, hogy lesznek menetközben változtatások a tervben, és azt is, hogy időnként vissza fogunk esni, és újra halogatni kezdünk.

2, Töltődjünk fel! A halogatás gyakran akkor lép életbe, amikor kimerülünk. Mivel az akaraterőnk egy véges erőforrás, fontos, hogy éppen úgy tekintsünk rá, mint bármely másik energiára (evés, alvás) – ha használjuk, akkor pótolnunk is kell. Fordítsunk tudatosan időt arra, hogy visszatöltsük az energiáinkat. Bár látszólag ez is viszi az időt, valójában sokkal többet tesz hozzá a hatékonyságunkhoz. Kezdjük a reggelt olyan tevékenységgel, ami energiát ad!

3, Legyünk szervezettek! A halogatás hátterében gyakran a szervezetlenség áll, ezért fontos, hogy kifejlesszünk ki egy olyan rendszert, amiben hatékonyan tudunk működni. Ez mindenkinek egyedi, ezért érdemes kísérletezni a különböző technikákkal:

Ütemezzük be az ismétlődő eseményeket (pl.: csekkbefizetés, takarítás) és automatizáljuk őket.
Időzítsük be azokat a feladatainkat, amelyek koncentrációt igényelnek olyan idősávokra, amikor kicsi az esélye, hogy megszakítanak.

4, Tanuljunk meg célokat kitűzni! A célok tervek nélkül általában halogatásba fulladnak. A visszafelé tervezés módszere során visszatekintünk az előttünk álló évre. Képzeljük el, hogy egy évvel később van. Egy hatékony év áll mögöttünk, ami során nem tökéletesen szűnt meg a halogatásunk, de sokat fejlődtünk ezen a területen. Ebből az elméleti jövőképből próbáljuk meg visszafejteni, hogy mit tettünk azért, hogy elérjük a fontos céljainkat.

5, Kérjünk támogatást! Keressünk egy támogató csoportot. Sokkal könnyebb megküzdeni a halogatással, ha vannak, akik megértenek és támogatnak ebben (pl.: egy tréningen).

Emellett megkérhetünk barátokat, családtagokat, hogy időnként kérdezzenek rá arra, hogy hogyan haladunk a fontosabb projektekkel, és akiknek őszintén be tudunk számolni a nehézségekről és az eredményekről.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.