Szervezeted gyilkosa a napi 8 órás ülőmunka
- Dátum: 2021.08.25., 14:57
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- anyagcsere, edzés, egészség, fájdalom, lélek, munka, sport, stroke, ülőmunka, végtagok, zsibbadás
Manapság rengetegen végeznek ülőmunkát, ami egyre több egészségügyi problémát okoz, főleg azért, mert nem mozgunk eleget a munkavégzés közben. Sajnos az ülő életmód nem is a felnőtt életben kezdődik az irodai környezetben, hanem már gyerekkorban, az iskolapadban és a számítógép előtt. Káros hatásai pedig egyre gyűlnek, fokozódnak, míg nem ott tartunk, hogy már a munkavégzésünket veszélyeztetik.
De hogyan is károsítja egészségünket az ülőmunka? Egyrészt elősegíti korunk egyik népbetegségét, az elhízást. Hiszen nem mozgunk eleget, nem égetjük azokat a kalóriákat, hanem inkább munka közben nassolunk. Emellett mozgásszervi megbetegedések is felléphetnek, hiszen az ülőmunka következtében kóros izomtónus eloszlás alakul ki a szervezetünkben. Ettől például a gerinc stabilitása is veszélybe kerül, görcsösek lehetnek a nyaki izmok és összességében romlik a testtartás is. Kialakulhat még porckorongsérv, a nyakizmok eltérései miatt pedig gyakori fejfájás is.
Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és a lipidanyagcserét, a véráramlást, és növeli a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben, ezek a változások pedig idővel káros hatással lehetnek az erekre, és növelhetik a szívroham és a stroke kockázatát. Különösen figyelmeztető jel, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik.
De a beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák, valamint erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás is jelezheti a stroke-ot.
A fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet leszorítani a stroke kockázatát.
A felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást (például: gyors séta vagy kerékpározás) kellene végezniük, és az ideális az lenne, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történne.
A fizikai aktivitás növelése mellett fontos összetevője a stroke-kockázat csökkentésének:
a megfelelő étrend,
a dohányzásról való leszokás, valamint
a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése.
A rendszeres sportolás mellett be kell vezetni a rendszeres szünetet is. Azt a szünetet, amelynek keretében óránként legalább 10 percre felkelünk a helyünkről, és akár csak a munkahelyen sétálunk egy kicsit, nyújtózunk, kar- és törzskörzéseket, nyújtó gyakorlatokat végzünk. Szerencsés, ha rendszeresen tudunk járni masszázsra is, vagy akár a munkahely biztosítja ezt a lehetőséget számunkra. Ezzel hatékonyan lehet oldani az izomfeszültségeket.
Nem mindegy az sem, hogy hogyan ülünk, és milyen széken tesszük ezt egész nap. Fontos, hogy a csípőnket toljuk hátra, és a hátunkat és derekunkat megfelelően támasszuk meg. És ha valami miatt közelebb kell hajolni az asztalhoz, akkor ne a nyakunkat nyújtsuk, inkább a székkel guruljunk közelebb. A szék pedig rendelkezzen jó ergonómiai kialakítással, és az egészséges anatómiai viszonyoknak megfelelő legyen.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.