Menü

Hozzátáplálás, mikortól, mit és hogyan

A harmadik gyermekem hozzátáplálásánál némi ismeretfrissítésre volt szükségem, mert már nem emlékeztem a nagyoknál hogyan kezdődött a kanalazás, azonban megfigyeltem, hogy számtalan divatos hozzátáplálási táblázat található a világhálón, ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük, ezért utánajártunk a témának.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást? Szakértők szerint egyértelműen akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá. Ez lehet 4 hónapos, de akár 6 hónapos korban is. A legjobb táplálék az anyatej, de egy bizonyos idő után, szükséges a hozzátáplálás elkezdése. A túl korai – négyhónapos kor előtti hozzátáplálás korai, veszélyes és nem ajánlott – de hat hónapos kor után már muszáj elkezdeni a kanalazást, ugyanis az anyatej már nem elég ebben a korban, már nem tartalmaz elég tápanyagot és energiát.

A kanalazás megkezdése előtt arra figyelni kell, hogy a gyermek stabilan üljön, fejét és nyakát jól tudja tartani. A reggeli és esti szoptatást célszerű minél tovább meghagyni, közte azonban el kell kezdeni a kanalazással, ízekkel való ismerkedést.

Az ételek bevezetésnél tudni kell, hogy minden gyerek más és nincs olyan, hogy a „Tiéd még nem?” „Az enyém már igen…”

Egyik gyermekkel gyorsabban lehet haladni, másokkal lassabban, egyik többet eszik, a másik keveset, egyik válogat, a másik minden szeret, nem egyformák, ahogy mi felnőttek sem vagyunk azok.

Az ételek bevezetésénél kóstoltassunk és ami nem ízlik, az kerüljön sorra később újra, esetleg később más ízekkel vegyítve. A pépeket mindig ellenőrizzük, hogy sem túl hideg, sem forró ne legyen. A kanalazást is meg kell tanulni, ez sem megy egyből. A táblázatokat a neten azért sem érdemes alapul venni, mert nem biztos, hogy a gyermek ízlése a táblázatban foglaltakkal megegyező adott időben és korban, ezért a védőnői javaslatokat a gyermekhez kell igazítani.

A hozzátáplálás nem játék, nagyon fontos a jövőre nézve, ezért nem „menő” dolog, - az alacsonyabb intelligenciájú szülők pedig (elnézést, nem tudtam szebben megfogalmazni) sajnos megteszik-, hogy pörkölttel-nokedlivel, süteménnyel etetik és cukros üdítővel itatják a babáikat. A gyermek először csak almapépet kaphat, utána főtt krumplit pépesítve, sütőtököt, édesburgonyát, sárgarépát, később céklát, spenótot.

Ha nem tudjuk a folyamatot pontosan, akkor kérdezzünk gyermekorvosunktól, védőnőnktől.

A fontos, hogy először egyféle étel adása javasolt, ugyanis, ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek jelentkeznek, nem fogjuk tudni mi váltotta ki a reakciót.

Sajnos a vasban gazdag ételeket gyakran mellőzzük az étrendünkből, pedig nekünk is és babáinknak is nagy szüksége van rá. A májat, tojássárgáját 8 hónapos kortól lehet adni, zöldségek közül pedig borsó, a zöld leveles zöldségek emelendők ki.

Gabonafélék alatt főként a rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén és tartalmaz vasat is.

Ezeket a gabonapépeket elkészíthetjük tápszerrel, anyatejjel, vízzel is.

Glutént a gyermek 6 hónapos korában érdemes bevezetni, kis mennyiségben, mely alatt nem cukrozott kekszeket értünk. A zsír bevitel sem tiltott, 6-7 hónapos korban a csirkehús, pulykahús mellé egy kávéskanál olívaolajat is érdemes keverni a pürékhez.

Nincs rá recept, sem ígéret, hogy a babák minden ételt elfogadnak és szeretni fognak, azonban érdemes újra és újra próbálkozni a korábban elutasított ételekkel, semmiképp sem erőltetve, vagy görcsösen. Problémás esetekben érdemes anyatejjel vagy tápszerrel összekeverni az ételt, vagy a krumplihoz, céklához, sütőtökhöz egy almát főzni, ezek a praktikák szoktak segíteni.

Tejtermék adása 7-8 hónapos kor után kezdődhet (sajt, túró, joghurt stb), tehéntejet pedig egyéves kor után adhatunk. 12 hónapos kor alatt a tej fogyasztása, ivása nem ajánlott!

A gyümölcslevekkel is ez a helyzet, a gyümölcslé a hiedelemmel ellentétben nem egészséges, túl tömény, hizlal. A 100%-os gyümölcslé egészséges marketingfogásnak tűnhet a boltok polcain, azonban tudni kell, hogy sajnos orvosilag kifejezetten rosszak.

Etetésnél különösen figyeljük arra, hogy ne adjon gyermekünknek kemény, félrenyelhető ételdarabokat, mindent alaposan pürésítsünk.

S végül egy fontos tanács: a türelem. A hozzátáplálás nem megy egyik napról a másikra, a kanalazást igenis tanulni kell, a folyamatot pedig nem szabad sürgetni, sem az ételeket erőltetni, az ajánlott hozzátáplálási kort pedig be kell tartani. A gyermekünk egészsége érdekében.

Martinka Dia

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.