A demencia lehetséges jelei
- Dátum: 2021.04.16., 16:57
- Udvari Fanni
- betegség, demencia, emlékezet, fájdalom, gondolkodás, memória, öregedés, szellem
Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent.
A tanulási képesség, valamint a szerzett új információk megtartásának az érintettsége.
Bizonyos feladatok elvégzési vagy elemzési képességének az érintettsége.
A térbeli tájékozódás képességének az érintettsége.
A beszédképesség érintettsége.
Megállapítható a demencia klinikai tünetegyüttesének keretén belül, hogy ezek a kognitív zavarok jelentősen befolyásolják a beteg szakmai tevékenységét, munkáját, társadalmi kapcsolatait, és számottevő hanyatlást fejeznek ki az előző évekhez képest, amit nem lehet semmilyen pszichikai betegséggel – például depresszióval, bipoláris betegséggel vagy skizofréniával magyarázni.
A demencia kialakulásáért a következő betegségek tehetők felelőssé:
1. Alzheimer-kór – a demenciák 60-80%-ában találkozhatunk vele.Hallucinációk, Parkinson-szerű tünetek és alvászavarok kísérhetik.
2. Keringési zavarok okozta (vaszkuláris) demenciák – az esetek kb. 10%-át képezik. Az agyi erek elmeszesedése okozza, ami megakadályozza az agy oxigénben dús vérrel való ellátását.
3. Lewi-testecskés demencia – szintén az esetek 10%-ában találkozhatunk vele.
4. A fronto-temporális erek degenerációja (az esetek 1%-a) – személyiségzavarok, viselkedészavarok és beszédzavarok jelentkezhetnek.
5. A Creutzfeldt-Jakob betegség – gyorsan előrelahaladó elbutulást okoz, amelynél a diagnózis felállítása és az elhalálozás közötti időintervallum körülbelül 6 hónap. A demencia-esetek kevesebb mint 1%-áért tehető felelőssé.
6. Szekunder demenciák egyes szisztémás betegségekben, mint például: endokrin megbetegedések (pl. hipotiroidizmus); anyagcserezavarok (például a B12-vitamin-hiány miatt); rosszindulatú daganatos megbetegedések; szubdurális hematómák; meningitiszek (agyhártya gyulladások); az agy traumás sérülései; pszichotróp gyógyszerek használata. Ezekben az esetekben világos, hogy a demencia visszafordítható, amennyiben kezelik az azt előidéző betegséget.
Statisztikák és kilátások
Az Alzheimer-betegség az elbutulás leggyakoribb oka, amelynek uralkodó tünete az anterográd amnézia. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a páciens képtelen emlékezni a közelmúltban megtörtént eseményekre.
Az Alzheimer-betegség megjelenésében a leggyakoribb kockázati tényezők az előrehaladott kor és a családi kórelőzmény. Ezeken kívül más tényezők is léteznek, például a diabétesz, a magas vérnyomás betegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a koponya-agyi traumák, sérülések. Ugyanakkor szóba jönnek bizonyos szociális-gazdasági és nevelési tényezők, gyenge tanulási eredmények, kisgyermekkorban előálló pszicho-emocionális és szociális problémák.
A világszerte készített számos felmérés alapján az idős kor a legnyilvánvalóbb kockázati tényező. 65 éves korban az Alzheimer-betegség kockázata körülbelül 5%, ami 5 évente megduplázódik vagy még nagyobbra nő, olyan mértékben, hogy a 85 éves korúaknak majdnem fele már a betegség tüneteit mutatja.
Szerző: Udvari Fanni
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?