Menü

A cukor kiiktatása az életünkből

Mindenki tudja, hogy a cukor hizlal. Az is közismert, hogy gyorsan emeli a vércukorszintet, így növeli az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.

Azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy cukor például az élelmiszerek összetételében olvasható glükóz-szirup, dextróz vagy szőlőcukor is, illetve hogy a finomított szénhidrátokból (fehér liszt, keményítő) szintén cukor lesz, mire lebomlik a szervezetben. Magyarországon az 1 főre jutó átlagos évi cukorfogyasztás körülbelül 36 kg – ez naponta mintegy 10 dkg kristálycukrot jelent személyenként! A túl sok cukor ráadásul függőséghez hasonló állapotot idézhet elő.

Hogyan lehet cukorfüggővé válni?
Úgy, hogy minél többet eszünk belőle, annál többet kívánunk. Ennek oka az, hogy egy nagy adag finomított cukor elfogyasztása nyomán a vércukorszint hirtelen megemelkedik, majd amikor az inzulin testszerte a sejtekbe „tereli” a cukrot, a mélybe zuhan – olykor alacsonyabbra süllyed, mint ahogy egy nagy adag kóla, fagylalt vagy csokoládé elfogyasztása előtt állt. Az eredmény: fáradtság, éhség, erőtlenség – és még több cukor kívánása. Íme, néhány tipp, melyek segítségével kiszállhatunk a vércukor-hullámvasútból.

Le a cukros üdítőkkel
Ahogy azt korábban már elmondtuk, az egészség megóvásának egyik nagyon fontos lépése, hogy étrendünkben az édes üdítők, szörpök, cukros teák és hasonlók átadják helyüket a víznek, az édesítetlen teáknak és a természetes vagy hígított gyümölcsleveknek. Elsőként töltsünk egy kevés szőlő- vagy narancslét szódához vagy ásványvízhez, s fogyasszuk alacsony kalóriatartalmú, alkoholmentes fröccs módjára. Az is nagyon egészséges, ha pár csepp friss citromlét teszünk az ivóvízbe.

Mit válasszunk?
Nézzük végig a hipermarketben vagy a bioboltban a herbateák választékát, s vegyünk eddig még nem próbált ízesítésű fajtákat, melyekből otthon meleg vagy hideg ital készíthető. Mindennap kényeztessük magunkat valódi gyümölcslevekkel, melyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot vagy más édesítőszert. Nemcsak a narancslét érdemes kipróbálni! Igaz, a dzsúszokban is van kalória (2 dl-ben 100-140), de ez a napi gyümölcsbevitel részének számít, s az erős ízek a természetes édességgel karöltve rendkívül élvezetesek.

100%-os gyümölcslevek
A 100%-os gyümölcslevek hivatalosan az egy- vagy többféle gyümölcsön, gyümölcssűrítményen, illetve gyümölcslén kívül más hozzáadott anyagot nem tartalmazhatnak. Ha bármilyen kevés cukorral ízesítik, már nem tehető rá a „100%-os” felirat. A többi italt a gyümölcstartalom és az adalékanyagok minőségétől és mennyiségétől függően gyümölcsitalnak vagy -nektárnak nevezik.

Alapos körültekintés

Minden termékben ajánlatos ellenőrizni a cukortartalmat. Ha a cukor ott szerepel az első öt összetevő között, a termék valószínűleg édesebb a kelleténél.

Hetednapi nyalánkság

Az édes-cukros finomságoktól való tartózkodás legjobb módja nem feltétlenül a teljes megvonás, hanem az, ha időnként engedélyezünk magunknak egy keveset. Nem fog a fejünkre szakadni az ég, ha a pékség mellett elhaladva veszünk egy csokis fánkot, amit azután alkalmi desszertként fogyasztunk el, a hét hat napján szokásos gyümölcssaláta helyett.

A natúr joghurt újrafelfedezése

A natúr joghurt, melyet otthon friss vegyes gyümölccsel dúsítunk, és megszórjuk diófélékkel, feleannyi cukrot és 60 kalóriával kevesebbet tartalmaz, mint a bolti gyümölcsjoghurtok.

Válasszuk a házilag facsart dzsúszt, olvassuk el az összetételt: ha cukrot tartalmaz, máris tegyük vissza, és keressük a 100%-os fajtákat (bizonyos fajtákból 50% a maximum). Még ezeknél is sokkal egészségesebb és messze finomabb a friss, érett, lédús gyümölcsből (például vérnarancsból, almából, meggyből stb.)

Szerző: Udvari Fanni

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.