A cukor kiiktatása az életünkből
- Dátum: 2021.03.27., 23:47
- Udvari Fanni
- cukor, cukormentes, diéta, egészség, energia, erő, fittség, fogyás, gyümölcs, kalória
Mindenki tudja, hogy a cukor hizlal. Az is közismert, hogy gyorsan emeli a vércukorszintet, így növeli az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.
Azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy cukor például az élelmiszerek összetételében olvasható glükóz-szirup, dextróz vagy szőlőcukor is, illetve hogy a finomított szénhidrátokból (fehér liszt, keményítő) szintén cukor lesz, mire lebomlik a szervezetben. Magyarországon az 1 főre jutó átlagos évi cukorfogyasztás körülbelül 36 kg – ez naponta mintegy 10 dkg kristálycukrot jelent személyenként! A túl sok cukor ráadásul függőséghez hasonló állapotot idézhet elő.

Hogyan lehet cukorfüggővé válni?
Úgy, hogy minél többet eszünk belőle, annál többet kívánunk. Ennek oka az, hogy egy nagy adag finomított cukor elfogyasztása nyomán a vércukorszint hirtelen megemelkedik, majd amikor az inzulin testszerte a sejtekbe „tereli” a cukrot, a mélybe zuhan – olykor alacsonyabbra süllyed, mint ahogy egy nagy adag kóla, fagylalt vagy csokoládé elfogyasztása előtt állt. Az eredmény: fáradtság, éhség, erőtlenség – és még több cukor kívánása. Íme, néhány tipp, melyek segítségével kiszállhatunk a vércukor-hullámvasútból.
Le a cukros üdítőkkel
Ahogy azt korábban már elmondtuk, az egészség megóvásának egyik nagyon fontos lépése, hogy étrendünkben az édes üdítők, szörpök, cukros teák és hasonlók átadják helyüket a víznek, az édesítetlen teáknak és a természetes vagy hígított gyümölcsleveknek. Elsőként töltsünk egy kevés szőlő- vagy narancslét szódához vagy ásványvízhez, s fogyasszuk alacsony kalóriatartalmú, alkoholmentes fröccs módjára. Az is nagyon egészséges, ha pár csepp friss citromlét teszünk az ivóvízbe.

Mit válasszunk?
Nézzük végig a hipermarketben vagy a bioboltban a herbateák választékát, s vegyünk eddig még nem próbált ízesítésű fajtákat, melyekből otthon meleg vagy hideg ital készíthető. Mindennap kényeztessük magunkat valódi gyümölcslevekkel, melyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot vagy más édesítőszert. Nemcsak a narancslét érdemes kipróbálni! Igaz, a dzsúszokban is van kalória (2 dl-ben 100-140), de ez a napi gyümölcsbevitel részének számít, s az erős ízek a természetes édességgel karöltve rendkívül élvezetesek.
100%-os gyümölcslevek
A 100%-os gyümölcslevek hivatalosan az egy- vagy többféle gyümölcsön, gyümölcssűrítményen, illetve gyümölcslén kívül más hozzáadott anyagot nem tartalmazhatnak. Ha bármilyen kevés cukorral ízesítik, már nem tehető rá a „100%-os” felirat. A többi italt a gyümölcstartalom és az adalékanyagok minőségétől és mennyiségétől függően gyümölcsitalnak vagy -nektárnak nevezik.

Alapos körültekintés
Minden termékben ajánlatos ellenőrizni a cukortartalmat. Ha a cukor ott szerepel az első öt összetevő között, a termék valószínűleg édesebb a kelleténél.
Hetednapi nyalánkság
Az édes-cukros finomságoktól való tartózkodás legjobb módja nem feltétlenül a teljes megvonás, hanem az, ha időnként engedélyezünk magunknak egy keveset. Nem fog a fejünkre szakadni az ég, ha a pékség mellett elhaladva veszünk egy csokis fánkot, amit azután alkalmi desszertként fogyasztunk el, a hét hat napján szokásos gyümölcssaláta helyett.
A natúr joghurt újrafelfedezése
A natúr joghurt, melyet otthon friss vegyes gyümölccsel dúsítunk, és megszórjuk diófélékkel, feleannyi cukrot és 60 kalóriával kevesebbet tartalmaz, mint a bolti gyümölcsjoghurtok.
Válasszuk a házilag facsart dzsúszt, olvassuk el az összetételt: ha cukrot tartalmaz, máris tegyük vissza, és keressük a 100%-os fajtákat (bizonyos fajtákból 50% a maximum). Még ezeknél is sokkal egészségesebb és messze finomabb a friss, érett, lédús gyümölcsből (például vérnarancsból, almából, meggyből stb.)
Szerző: Udvari Fanni
Mikor nem kell borravalót adni?
A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.
MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek
Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.
Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?
A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.
A 2026-os év szín és öltözködési trendjei
Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.