A cukor kiiktatása az életünkből
- Dátum: 2021.03.27., 23:47
- Udvari Fanni
- cukor, cukormentes, diéta, egészség, energia, erő, fittség, fogyás, gyümölcs, kalória
Mindenki tudja, hogy a cukor hizlal. Az is közismert, hogy gyorsan emeli a vércukorszintet, így növeli az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.
Azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy cukor például az élelmiszerek összetételében olvasható glükóz-szirup, dextróz vagy szőlőcukor is, illetve hogy a finomított szénhidrátokból (fehér liszt, keményítő) szintén cukor lesz, mire lebomlik a szervezetben. Magyarországon az 1 főre jutó átlagos évi cukorfogyasztás körülbelül 36 kg – ez naponta mintegy 10 dkg kristálycukrot jelent személyenként! A túl sok cukor ráadásul függőséghez hasonló állapotot idézhet elő.

Hogyan lehet cukorfüggővé válni?
Úgy, hogy minél többet eszünk belőle, annál többet kívánunk. Ennek oka az, hogy egy nagy adag finomított cukor elfogyasztása nyomán a vércukorszint hirtelen megemelkedik, majd amikor az inzulin testszerte a sejtekbe „tereli” a cukrot, a mélybe zuhan – olykor alacsonyabbra süllyed, mint ahogy egy nagy adag kóla, fagylalt vagy csokoládé elfogyasztása előtt állt. Az eredmény: fáradtság, éhség, erőtlenség – és még több cukor kívánása. Íme, néhány tipp, melyek segítségével kiszállhatunk a vércukor-hullámvasútból.
Le a cukros üdítőkkel
Ahogy azt korábban már elmondtuk, az egészség megóvásának egyik nagyon fontos lépése, hogy étrendünkben az édes üdítők, szörpök, cukros teák és hasonlók átadják helyüket a víznek, az édesítetlen teáknak és a természetes vagy hígított gyümölcsleveknek. Elsőként töltsünk egy kevés szőlő- vagy narancslét szódához vagy ásványvízhez, s fogyasszuk alacsony kalóriatartalmú, alkoholmentes fröccs módjára. Az is nagyon egészséges, ha pár csepp friss citromlét teszünk az ivóvízbe.

Mit válasszunk?
Nézzük végig a hipermarketben vagy a bioboltban a herbateák választékát, s vegyünk eddig még nem próbált ízesítésű fajtákat, melyekből otthon meleg vagy hideg ital készíthető. Mindennap kényeztessük magunkat valódi gyümölcslevekkel, melyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot vagy más édesítőszert. Nemcsak a narancslét érdemes kipróbálni! Igaz, a dzsúszokban is van kalória (2 dl-ben 100-140), de ez a napi gyümölcsbevitel részének számít, s az erős ízek a természetes édességgel karöltve rendkívül élvezetesek.
100%-os gyümölcslevek
A 100%-os gyümölcslevek hivatalosan az egy- vagy többféle gyümölcsön, gyümölcssűrítményen, illetve gyümölcslén kívül más hozzáadott anyagot nem tartalmazhatnak. Ha bármilyen kevés cukorral ízesítik, már nem tehető rá a „100%-os” felirat. A többi italt a gyümölcstartalom és az adalékanyagok minőségétől és mennyiségétől függően gyümölcsitalnak vagy -nektárnak nevezik.

Alapos körültekintés
Minden termékben ajánlatos ellenőrizni a cukortartalmat. Ha a cukor ott szerepel az első öt összetevő között, a termék valószínűleg édesebb a kelleténél.
Hetednapi nyalánkság
Az édes-cukros finomságoktól való tartózkodás legjobb módja nem feltétlenül a teljes megvonás, hanem az, ha időnként engedélyezünk magunknak egy keveset. Nem fog a fejünkre szakadni az ég, ha a pékség mellett elhaladva veszünk egy csokis fánkot, amit azután alkalmi desszertként fogyasztunk el, a hét hat napján szokásos gyümölcssaláta helyett.
A natúr joghurt újrafelfedezése
A natúr joghurt, melyet otthon friss vegyes gyümölccsel dúsítunk, és megszórjuk diófélékkel, feleannyi cukrot és 60 kalóriával kevesebbet tartalmaz, mint a bolti gyümölcsjoghurtok.
Válasszuk a házilag facsart dzsúszt, olvassuk el az összetételt: ha cukrot tartalmaz, máris tegyük vissza, és keressük a 100%-os fajtákat (bizonyos fajtákból 50% a maximum). Még ezeknél is sokkal egészségesebb és messze finomabb a friss, érett, lédús gyümölcsből (például vérnarancsból, almából, meggyből stb.)
Szerző: Udvari Fanni
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.