Mentális betegségek, depresszió
- Dátum: 2021.02.22., 19:00
- Balogh Emese
- alvászavar, család, csoport, depresszió, fájdalom, gyógyulás, halál, ingerlékenység, koncentráció zavar, levert, melankolikus, mentális betegség, mentális egészség, orvos, önsegítő csoport, szomorú, szorongás, tragikus, tünetek, válás
A mentális betegségek sajnos nem rendelkeznek olyan egyértelmű tünetekkel, mint a megfázás vagy más fizikai betegségek. Sokszor az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy a jelek nem mindig tűnnek jeleknek. Hiszen egy mentálisan egészséges embernek is lehet rossz napja, lehet bizalmatlan, távolságtartó, rossz kedvű vagy éppen zárkózott. Lehetnek nehéz időszakok bárki életében és egyébként is, mindannyian máshogy kezeljük ezeket a nehéz időszakokat.
A felismerés és diagnosztizálás megfoghatatlansága miatt a kezelés és a hozzáállás is egy ködös terület. Nincsenek aranyszabályok és bevált módszerek. A jelenlegi helyzetben pedig, ami alatt a pandémiát és azzal kapcsolatos szabályokat, életmódváltást értem, különösen elszigetelődtünk, lecsökkent a szociális érintkezés minősége és mennyisége, valamint mindenki a saját életével van leginkább elfoglalva.
Ezért fontos most kiemelten, hogy figyeljünk egymásra. Bár nem egyszerű felismerni, mégis érdemes a gyakori jelekre és a tünetekre figyelni, valamint nem elhanyagolható tény, hogy a depresszió általában valamilyen tragikus életesemény után jelenik meg, ami lehet például haláleset, válás, betegség, munkahely elvesztése vagy komoly anyagi gondok.
A tünetek lehetnek a követezők:
a beteg folyton szomorú, levert, melankólikus
érdektelenség, motiváció elvesztése minden iránt
szorongás, nyugtalanság
szokásosnál fokozottabb ingerlékenység, türelmetlenség
zárkózottság, befelé fordulás
Bár a fentebb említett tünetek a leggyakoribbak és kivétel nélkül mind a viselkedést, mentális állapotot és érzések kezelését érintik, lehetnek fizikai tünetek is. Ilyen például a fáradékonyság, alvászavar, testsúly nagymértékű és hirtelen változása, étvágytalanság vagy épp túl sok evés, túlzott dohányzás/alkohol fogyasztás, koncentráció zavar, esetleg tisztázatlan eredetű fájdalom.
Inkább a tünetek együttese, mint külön-külön fennállása adhat okot aggodalomra, de bármelyiket is észleljük magunkon, vagy a környezetünkben valakin, az odafigyelés, az őszinte hallgatóság és motiváló magatartás sosem veszik kárba. Ezek mellett természetesen mindenképpen érdemes valamilyen segítséget kérni, legyen az akár egy képzett szakorvos, egy önsegítő csoport, vagy a család, illetve barátok társasága.
A depresszió nem egy rossz nap, egy elhessegethető rossz hangulat. Sajnos napjainkban sem mindig vesszük elég komolyan ezt a betegséget, pedig, ha időben vesszük észre, kezelhető és lehetséges a gyógyulás, azonban mint sok más, ez sem megy egyik napról a másikra. Népi közmondás, hogy az idő minden sebet begyógyít. Bár aki éppen küzd valamilyen sebbel, sokszor gondolja üresnek ezt a mondatot, viszont tagadhatatlan, hogy van igazságalapja. A jó dolgokhoz, mint a gyógyuláshoz is, idő kell.
Balogh Emese
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?