Menü
  • Elme és lélek
  • Mentális betegségek, depresszió

Mentális betegségek, depresszió

A mentális betegségek sajnos nem rendelkeznek olyan egyértelmű tünetekkel, mint a megfázás vagy más fizikai betegségek. Sokszor az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy a jelek nem mindig tűnnek jeleknek. Hiszen egy mentálisan egészséges embernek is lehet rossz napja, lehet bizalmatlan, távolságtartó, rossz kedvű vagy éppen zárkózott. Lehetnek nehéz időszakok bárki életében és egyébként is, mindannyian máshogy kezeljük ezeket a nehéz időszakokat.

A felismerés és diagnosztizálás megfoghatatlansága miatt a kezelés és a hozzáállás is egy ködös terület. Nincsenek aranyszabályok és bevált módszerek. A jelenlegi helyzetben pedig, ami alatt a pandémiát és azzal kapcsolatos szabályokat, életmódváltást értem, különösen elszigetelődtünk, lecsökkent a szociális érintkezés minősége és mennyisége, valamint mindenki a saját életével van leginkább elfoglalva.

Ezért fontos most kiemelten, hogy figyeljünk egymásra. Bár nem egyszerű felismerni, mégis érdemes a gyakori jelekre és a tünetekre figyelni, valamint nem elhanyagolható tény, hogy a depresszió általában valamilyen tragikus életesemény után jelenik meg, ami lehet például haláleset, válás, betegség, munkahely elvesztése vagy komoly anyagi gondok.

A tünetek lehetnek a követezők:

a beteg folyton szomorú, levert, melankólikus
érdektelenség, motiváció elvesztése minden iránt
szorongás, nyugtalanság
szokásosnál fokozottabb ingerlékenység, türelmetlenség
zárkózottság, befelé fordulás

Bár a fentebb említett tünetek a leggyakoribbak és kivétel nélkül mind a viselkedést, mentális állapotot és érzések kezelését érintik, lehetnek fizikai tünetek is. Ilyen például a fáradékonyság, alvászavar, testsúly nagymértékű és hirtelen változása, étvágytalanság vagy épp túl sok evés, túlzott dohányzás/alkohol fogyasztás, koncentráció zavar, esetleg tisztázatlan eredetű fájdalom.

Inkább a tünetek együttese, mint külön-külön fennállása adhat okot aggodalomra, de bármelyiket is észleljük magunkon, vagy a környezetünkben valakin, az odafigyelés, az őszinte hallgatóság és motiváló magatartás sosem veszik kárba. Ezek mellett természetesen mindenképpen érdemes valamilyen segítséget kérni, legyen az akár egy képzett szakorvos, egy önsegítő csoport, vagy a család, illetve barátok társasága.

A depresszió nem egy rossz nap, egy elhessegethető rossz hangulat. Sajnos napjainkban sem mindig vesszük elég komolyan ezt a betegséget, pedig, ha időben vesszük észre, kezelhető és lehetséges a gyógyulás, azonban mint sok más, ez sem megy egyik napról a másikra. Népi közmondás, hogy az idő minden sebet begyógyít. Bár aki éppen küzd valamilyen sebbel, sokszor gondolja üresnek ezt a mondatot, viszont tagadhatatlan, hogy van igazságalapja. A jó dolgokhoz, mint a gyógyuláshoz is, idő kell.

Balogh Emese

  • A rovat további cikkei

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.