Menü

Mentális betegségek, depresszió

A mentális betegségek sajnos nem rendelkeznek olyan egyértelmű tünetekkel, mint a megfázás vagy más fizikai betegségek. Sokszor az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy a jelek nem mindig tűnnek jeleknek. Hiszen egy mentálisan egészséges embernek is lehet rossz napja, lehet bizalmatlan, távolságtartó, rossz kedvű vagy éppen zárkózott. Lehetnek nehéz időszakok bárki életében és egyébként is, mindannyian máshogy kezeljük ezeket a nehéz időszakokat.

A felismerés és diagnosztizálás megfoghatatlansága miatt a kezelés és a hozzáállás is egy ködös terület. Nincsenek aranyszabályok és bevált módszerek. A jelenlegi helyzetben pedig, ami alatt a pandémiát és azzal kapcsolatos szabályokat, életmódváltást értem, különösen elszigetelődtünk, lecsökkent a szociális érintkezés minősége és mennyisége, valamint mindenki a saját életével van leginkább elfoglalva.

Ezért fontos most kiemelten, hogy figyeljünk egymásra. Bár nem egyszerű felismerni, mégis érdemes a gyakori jelekre és a tünetekre figyelni, valamint nem elhanyagolható tény, hogy a depresszió általában valamilyen tragikus életesemény után jelenik meg, ami lehet például haláleset, válás, betegség, munkahely elvesztése vagy komoly anyagi gondok.

A tünetek lehetnek a követezők:

a beteg folyton szomorú, levert, melankólikus
érdektelenség, motiváció elvesztése minden iránt
szorongás, nyugtalanság
szokásosnál fokozottabb ingerlékenység, türelmetlenség
zárkózottság, befelé fordulás

Bár a fentebb említett tünetek a leggyakoribbak és kivétel nélkül mind a viselkedést, mentális állapotot és érzések kezelését érintik, lehetnek fizikai tünetek is. Ilyen például a fáradékonyság, alvászavar, testsúly nagymértékű és hirtelen változása, étvágytalanság vagy épp túl sok evés, túlzott dohányzás/alkohol fogyasztás, koncentráció zavar, esetleg tisztázatlan eredetű fájdalom.

Inkább a tünetek együttese, mint külön-külön fennállása adhat okot aggodalomra, de bármelyiket is észleljük magunkon, vagy a környezetünkben valakin, az odafigyelés, az őszinte hallgatóság és motiváló magatartás sosem veszik kárba. Ezek mellett természetesen mindenképpen érdemes valamilyen segítséget kérni, legyen az akár egy képzett szakorvos, egy önsegítő csoport, vagy a család, illetve barátok társasága.

A depresszió nem egy rossz nap, egy elhessegethető rossz hangulat. Sajnos napjainkban sem mindig vesszük elég komolyan ezt a betegséget, pedig, ha időben vesszük észre, kezelhető és lehetséges a gyógyulás, azonban mint sok más, ez sem megy egyik napról a másikra. Népi közmondás, hogy az idő minden sebet begyógyít. Bár aki éppen küzd valamilyen sebbel, sokszor gondolja üresnek ezt a mondatot, viszont tagadhatatlan, hogy van igazságalapja. A jó dolgokhoz, mint a gyógyuláshoz is, idő kell.

Balogh Emese

Kötődési típusok bemutatása

A kötődés kérdése évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, hiszen alapvető szerepet játszik személyes jólétünkben, kapcsolati mintázatainkban és társas életünkben. A pszichológiában a kötődési stílusok befolyásolják, hogyan érezzük, viselkedésünket és reagálunk másokkal való kapcsolatainkban. A különböző kötődési típusok egymással való kölcsönhatása jelentős hatással lehet párkapcsolataink sikerességére és dinamikájára.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.