Vízkereszt után mi lesz a karácsonyfákkal?

Új év után egy héttel már szép számmal lehet, hagyományosan a díszeitől megfosztott vágott fenyőfákkal találkozni az utcákon az ingatlanok előtt. Aki pedig szemfüles és vannak jó magas társasházak lakóhelyén lefelé szálló példányokat is el lehet csípni, aki szerencsés vagy mégse.

Számomra nem tudom miért, de olyan méltatlannak tűnik ez az ünnepek utáni mozdulat. Ugyanakkor régóta megtartottuk vízkereszt után még pár hétig a karácsonyfát. Ami jól kiszáradva végül nem az utcán, hanem a kandallóban hasznosult, bár ez egyáltalán és messzemenően nem jó megoldás, mert nem veszélytelen a folyamat, ha mégis e mellett döntünk érdemes felügyelet mellett végezni a folyamatot. Vagy akár hihetetlennek tűnik, de a kecskék és a nyulak is megörülnek neki, mint csemegének. Legyen szó luc-,ezüst, fekete-,norman-, vagy erdeifenyőről. Ez esetben fontos, hogy ne legyen teljesen kiszáradva a fa. Erre egy biológus figyelt fel még 2003-ban. Mondhatni így vidéken könnyebben megoldható a szerepét betöltött fenyőfák problémája, mint nagyobb városokban, de úgy vélem általánosítani nem lehet, mert szinte mindenhol megoldott a gyűjtése.

A kihelyezett fákat, alapvetően mindenhol a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltató gyűjti be idén is február elejéig. Ezután általában ledarálják, vagy aprítékot, nyesedéket készítenek belőle. Az elkészült termék pedig általában parkokban hasznosul, sétányokat szórnak le vele, a mi örömünkre. Ha pedig egy egészséges sétát teszünk akkor élvezhetjük áldásos hasznát.

Adott esetben akár komposztálható is, ugyanakkor nehezen bomlanak le a tű levelek a bennük található gyanta miatt, mivel ez távol tartja a lebontó szervezeteket. Ugyanakkor vegyes komposztba 3-4 cm vastagon szét lehet teríteni az aprítékot. Előbbi tulajdonság itt is érvényesül de kisebb mértékben és a komposzthalmot is lazán tartja, az elkészült komposzt a tűleveleknek köszönhetően jó nedvességtartalommal rendelkeznek, valamint a talaj hőmérsékletét is emelő tulajdonsággal rendelkezik. Az elkészült anyag pedig savanyú talajt igénylő növények számára ajánlott. Ilyenek például a begónia, hortenzia, rododendron, vagy a liliomfa. S ne feledjük, minden virág vagy zöld növény látványa legyen szó kertről vagy lakásról és ha nem vagyunk érzékenyek, akkor a szoba páratartalmára jó hatással vannak és ennél fogva egészségünkre is előnyös hatással bírnak.

Mint ahogy korábban is írtam, a vágott fenyők ma már többnyire termelőktől származnak, akik folyamatosan újakat ültetnek a kivágott példányok helyére. Ennek alapján elmondható, hogy nagyobbrészt a megszolgált fenyők így visszailleszkednek a környezetbe.

Akik pedig élő fenyőt kölcsönöztek ne felejtsék el visszavinni őket. Vagy ha van rá lehetőség meg egy kert akkor ki lehet oda is ültetni. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a környezetét savanyítja, így a veteményest ne mellé tervezzük tavasszal.

A műfenyőket érdemes eltenni jövőre is, hogy ne terheljük környezetet hulladékával, mert környezetbe nem illeszkedik, újrahasznosítani nem nagyon lehet, az újrahasználaton van a hangsúly.

Az alternatív karácsonyfák is eltehetők következő évre, vagy ha nagyon alap, akkor szimplán helyükre tehetők a részei és a fenti kérdések nem is érintenek bennünket. A szobafenyőről pedig csak a díszítést bontjuk és továbbra is otthonunk munkahelyünk ékessége lehet.

Összességében elmondható, hogy az utóbbi „fákkal” járunk a legjobban, ami a karácsonyfák sorsát illeti. Ugyanakkor legyen fenyőfánk bármilyen, ha megfelelően járunk el akkor környezetünk és egészségünk is meghálálja.

Vörös Sándor