Menü

Rendkívül kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk

Hiába tudják az emberek, hogy nagyon fontos lenne a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, mégis kevésszer teszik ezt meg. A magyarok pedig még az európai átlag alatt is teljesítenek, erről ír többek közt a Citygreen nevű portál.

A 2000-es évek elejéhez képest nőtt a fogyasztás mértéke, mégis hozzávetőleg csak a felét fogyasztjuk annak, ami a napi előírt átlag lenne. A kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300 gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást naponta, ezzel pedig az európai statisztikák végén kullogunk, még abban a tekintetben is, hogy hány magyar eszik legalább egyszer naponta zöldséget vagy gyümölcsöt.

Ahogy írják, zöldségfogyasztás tekintetében a legutolsók vagyunk, ugyanis a hazai lakosság mindössze 30%-a fogyaszt naponta zöldséget. Az első Írország 84%-kal, de öt ország kivételével szinte mindegyik Európai Uniós állam eléri az 50%-ot.

A gyümölcsfogyasztás tekintetében a 40%-ot értük el, ami persze jobb adat, de még mindig lehetne fejlődni ebben is.

Természetesen nemcsak ennek köszönhető ez az alacsony érték, vonják le a konzekvenciát. A megtermesztett, valamint, importált zöldségek és gyümölcsök tudnák fedezni a hazai igényeket, nem készlethiány okozza a problémát. Sokkal inkább az, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára is növekszik, csak az alma ára a duplájára nőtt az elmúlt egy évben.

A szükséges napi vitamin-, ásványi anyag és rostbevitel fedezése miatt legalább 4 adagot, vagyis min. 400 grammot kellene fogyasztanunk, de a szakemberek 600 gramm körüli mennyiséget javasolnak. Ennek a mennyiségnek 1/3 része gyümölcsből, 2/3 része pedig zöldségből kellene állnia. Azt már csak én teszem hozzá, hogy ezekben az időkben, amikor nem pusztán az influenza, hanem egy vírus is fenyeget minket, minél több zöldséget és gyümölcsöt kellene enni.

Nehéz ez hiszen az árak, amelyek nagyon fontosak a magyar vásárlóknak, főleg az alapvető élelmiszerek ára az egekben van részben(?) a gazdaság tavaszi leállásának a hatására. Azonban ezek az élelmiszerek rendkívül fontosak a C- és D-vitamin bevitele mellett, erősítik az immunrendszert. Így én azt javaslom, bármennyire is fáj a pénztárcának, vásároljunk belőlük minél többet. Most is és akkor is, amikor majd éppen nem lesz járvány. Én például, bevallom helytelenül, csak télen helyezek nagy hangsúlyt a vitamin gyógyszerekere, ám a gyümölcsökre egész évben. Meg kell találni a kedvenceinket és azokról nyugodtan kijelenthetjük, hogy még finomak is.

A levendula – mi mindenre is jó?

Kerti dísznövényként a legismertebb, de felhasználják továbbá fűszerként, és a belőle kivont illóolajat is számtalan kozmetikai termékben hasznosítják. Nézzük, mire is jók ezek…

Jössz a piacra?

A vásárok és piacok a régi idők emberei számára szinte ünnepnapok voltak. Az idő, amikor nemcsak beszerezték a különlegesebb termékeiket vagy használati cikkeiket, hanem találkoztak egymással, szórakoztak és egy kicsit „világot” láttak.

Barátság korona idején

A karantén és a járvány számos negatívuma közül kiemelkedik a szociális interakciók hiánya, ami minden generáció számára nehéz és következményekkel járó jelenség.

Valentin nap – szingliknek

Szingli vagy, így semmi kedved a közelgő Valentin naphoz? Ez ne vegye el a kedved attól, hogy te is boldog legyél a szerelmesek napján… Íme pár ötlet, hogyan éld túl ezt az amúgy is nyálas ünnepet:

Karantén gyerekekkel pro és kontra

A járványhelyzet számtalan új szokatlan feladat elé állított minket, különösen a kisgyermekes családokat. A hosszú karantén alatt újra kellett gondolnunk egy csomó mindent az eddigi életünkkel kapcsolatban. Karantén gyerekekkel pro és kontra.