Menü

Szülés utáni juttatások – tájékozódj!

Elsőként kezdjük a szülés után kapható anyasági támogatással, melyet azok az édesanyák igényelhetnek, akik a terhesség alatt legalább négy alkalommal (koraszülés esetén egy alkalommal) részt vettek terhesgondozáson, és a kérelmet benyújtották a Kormányhivatalban.

Az anyasági támogatás nemcsak a vér szerinti gyerek után jár, az örökbefogadó szülő és a gyám is igényelheti. 2018 óta kaphat anyasági támogatást a nem Magyarország területén élő, magyar állampolgárságú gyerek édesanyja vagy gyámja is.

A támogatás egyszeri összeg, mely 2020-ban gyerekenként 64.125 forint, ikrek esetén pedig gyerekenként 85.500 forint.

A szülést követően hat hónapja van az igénylőnek arra, hogy benyújtsa a kérvényt az anyasági támogatásra akár ügyfélkapun keresztül, akár személyesen. Így igényelhető a juttatás.

Az internetről letölthető a kérelem az Államkincstár oldaláról.

A gyermekek után családi pótlék is jár. A családi pótlék alatt a nevelési ellátást és iskoláztatási támogatást értjük. A pótlékot havonta fizetik bankszámlára, vagy küldik ki postán.

A családi pótlék összege 2020-ban egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén 13 700 forint, két gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 13 300 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén gyermekenként 14 800 forint, három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén gyermekenként 17 000 forint. Tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint, tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén 25 900 forint, tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos nagykorú személy esetén 20.300 forint.

A családi pótlék a gyerek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyerek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti.

A családi pótlékra külön kérelmet kell benyújtani, melyet az Ügyfélkapun keresztül lehet megtenni, vagy személyesen, esetleg postai úton.

A csecsemőgondozási díj, vagyis a CSED azoknak a szülőknek jár, akik a gyerekük születését megelőző két éven belül, 365 napon át biztosítottak voltak. A CSED összege a naptári napi jövedelem 70%-a. A CSED 168 napon keresztül jár, s folyósítása mellett keresőtevékenységet nem végezhetünk.

A GYED annak a szülőnek jár, aki előzőleg 168 napon át jogosult volt a CSED-re (csecsemőgondozási díjra), s a gyerek 2 éves koráig, vagy ikrek esetében 3 éves korukig jár. A GYED mellett már dolgozni is lehet.

A GYED összege a figyelembe vehető jövedelem alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70%-a. Ha a szülő több gyerek után is jogosult a GYED-re, akkor gyerekenként a minimálbér szerinti összeget kaphatja meg.

A CSED-et és a GYED-et a munkahelyen kell igényelni, akár együtt is, hiszen a GYED iránti kérelem már a CSED-kérelemmel együtt is beadható. A nagyszülői GYED-re a még nem nyugdíjas biztosított nagyszülő is jogosulttá válhat.

A várandósság végén amellett, hogy igyekezzünk minél többet pihenni, bepakoljuk a kórházi bőröndöt, elkészítjük a babaszobát és megvesszük a szükséges babaholmit, bizony fontos, hogy rákészüljünk a baba érkezésére anyagilag is, ehhez pedig a támogatásokkal kapcsolatos tájékozódás is hozzátartozik.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

Miért fontos a finommotorika fejlesztése gyerekkorban?

A finommotorika fejlesztése már a kisgyermekkorban kiemelt fontosságú, hiszen nemcsak a kézügyességet, hanem a koncentrációt, kreativitást és az iskolai készségeket is erősíti. A feladatos könyvek játékos módon támogatják az ujjak és a szem koordinációját, miközben a túlzott képernyőhasználat hátráltathatja ezt a fejlődést.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.