Menü

A távmunka legfontosabb szabályai

A munka törvénykönyvének meghatározása szerint távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

A munkavégzés helye távmunkavégzés esetén tipikusan a munkavállaló otthona, de lehet a munkáltató által meghatározott, a szokásos munkavégzési helytől, azaz a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült hely, vagy a munkavállaló maga is választhat más munkavégzési helyet. Ezek közül a megoldási lehetőségek közül a felek választhatnak a munkajogviszony létesítésekor, vagy a munkajogviszony távmunkavégzésre való átállással kapcsolatos módosításakor, amikor megállapodnak a munkavégzés helyében, általában a munkaszerződésben, de ez nem kötelező, az ebben a kérdésben való megállapodás külön okiratban is történhet.

Lényeges szabály, hogy bármelyik megoldást is választják a felek, a távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A távmunkavégzés tehát nem jelenti azt, hogy a munkavállaló mindig szabadon választhatja meg, hogy az adott pillanatban hol, akár egy kávézóban, gyorsétteremben végzi a munkát.

A munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos általános tájékoztatási kötelezettsége távmunkavégzés esetén is fennáll, azonban a tájékoztatásban feltüntetendő információ köre kiegészül a távmunkavégzéshez kapcsolódó információval.

Ennek megfelelően a munkáltató az általános tájékoztatáson felül tájékoztatni köteles a munkavállalót a munkáltatói ellenőrzés, a számítástechnikai vagy elektronikai munkaeszköz használata korlátozásának szabályairól, valamint arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik. Ez utóbbi azon okból lényeges, hogy a távmunkát végző munkavállaló is gyakorolhassa a többi munkavállalóval való kapcsolattartáshoz való jogát és az ún. kollektív munkajogokat (munkavállalói érdekképviselet igénybevétele, illetve az abban való részvétel). Ehhez kapcsolódóan a munkáltató a távmunkát végző munkavállalók számára is köteles biztosítani, hogy a munkáltató területére beléphessenek és kapcsolatot tarthassanak más munkavállalókkal. Ennek megfelelően tehát a szakszervezeti reprezentativitás, a kollektív szerződéskötési képesség, illetve az üzemi tanács kialakítása és működtetése tekintetében a távmunkát végző munkavállaló a többi munkavállaló azonos jogokkal rendelkezik.

A munkáltatónak különösen ügyelnie kell arra, hogy a távmunkát végző munkavállalók számára is megadjon minden olyan tájékoztatást, eljuttasson minden olyan információt, amelyet más munkavállalóknak biztosít. Ez a szabály azért kiemelkedően fontos, mert a távmunkavégzés során a felek közötti hagyományos információáramlás nem minden tekintetben valósul meg. A távmunkát végző munkavállalók az esetek többségében izoláltan végzik munkájukat, ami a jogok gyakorlásának lehetőségét is korlátozhatja

Kinek az eszközével végezhető a távmunka?

A távmunkavégzés a fogalmából eredően információtechnológiai vagy számítástechnikai eszköz használatával történik, amelyeket az általános szabályoktól eltérően a munkavállaló is biztosíthat, azaz nem feltétlenül a munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés.

Ha az eszközöket a munkáltató biztosítja, előírhatja a munkavállaló számára, hogy azokat kizárólag a munkavégzéshez használhatja, de megengedheti az egyéb célra való használatot is, korlátozásokkal vagy azok nélkül. Korlátozások esetén azok szabályairól a munkavállalót a munkaviszonnyal kapcsolatos írásbeli tájékoztatóban megfelelően tájékoztatni kell.

Csakúgy, mint a munkavégzési hely esetében, ha a munkavégzési eszközök nem a munkáltató rendelkezése alatt állnak, a munkaeszközök vonatkozásában is előzetes vizsgálati és minősítési kötelezettsége van a munkáltatónak, amely vizsgálat eredményeképpen dönt a munkavállaló saját eszközei használatának engedélyezéséről.

A munkaeszközökkel és azok használati rendjével kapcsolatos valamennyi további kérdésben szabadon állapodhatnak meg a felek a munkaszerződésben.

Szerző: Udvari Fanni

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Színes és fagytűrő balkonnövények — így tedd vidámmá a téli erkélyt

Télen kevesebb a szín — csupaszak a fák és a havas táj is csak ritkán pótolja a sok hónapon át tartó szürkeséget. Sok országban, ahol napfény is ritkán jut a tél folyamán, az emberek színes falakkal, vidám lakberendezéssel és burjánzó növényekkel igyekeznek ellentételezni a lehangoló külvilágot.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.