Menü

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Sokszor halljuk, hogy együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, ami megszívlelendő tanács is, azonban nem árt tisztában lenni azzal, melyik gyümölcs mennyi cukrot tartalmaz. A gyümölcsök cukortartalma nem elhanyagolható!

Bár a gyümölcsökben található cukor természetes, a fruktóz mégis befolyásolhatja a vércukorszintet és az inzulinválaszt. Nagy mennyiségű fruktóz hosszú távon elősegítheti a zsírmáj kialakulását, hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kockázatához, túlfogyasztva testsúlynövekedést okozhat. Különösen figyelniük kell erre a cukorbetegeknek, inzulinrezisztenciával élőknek, vagy azoknak, akik fogyókúráznak.
Milyen gyümölcsöt válasszunk?
A gyümölcsök glikémiás indexe (GI) – vagyis az, hogy milyen gyorsan emelik meg a vércukorszintet – jelentősen eltérhet. Például magasabb GI: banán, szőlő, görögdinnye, aszalt gyümölcsök, míg alacsonyabb GI: alma, körte, bogyós gyümölcsök (málna, áfonya), citrusfélék

Ha valaki érzékeny a vércukorszint-ingadozásra, akkor érdemes alacsony GI-jű gyümölcsöket előnyben részesíteni.
A gyümölcslevek egészségesek?
Sokan úgy gondolják, hogy egy pohár narancslé egészséges választás, ám valójában a gyümölcslevek kevesebb rostot tartalmaznak, gyorsabban megemelik a vércukorszintet, könnyen túlfogyaszthatók, mivel nem laktatnak úgy, mint a teljes gyümölcs. Inkább a friss, egész gyümölcsök fogyasztása javasolt a gyümölcslevek helyett.

Mennyi gyümölcsfogyasztás az ideális?
Az egészséges felnőttek számára a legtöbb ajánlás szerint napi 2-3 adag gyümölcs elegendő. Egy adag lehet például egy közepes alma vagy körte, fél csésze bogyós gyümölcs, 1-2 banán, 1/3 csésze aszalt gyümölcs, utóbbiaknak magasabb a cukortartalma.

A gyümölcsfogyasztás kulcsfontosságú az egészség megőrzéséhez, de fontos a mértéktartás és a tudatos választás. A túlzott cukorfogyasztás – még természetes formában is – megterhelheti a szervezetet, főként, ha valaki már meglévő anyagcsere-problémával él. Érdemes személyre szabottan, akár dietetikussal egyeztetve beilleszteni a napi étrendbe.

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Mi az a hisztaminintolerancia?

A hisztaminintolerancia nem allergia, hanem a hisztamin lebontásának zavara a szervezetben. A bélben termelődő DAO enzim felelős a bevitt hisztamin lebontásáért; ha ez az enzim nem működik megfelelően, a hisztamin felhalmozódik és tüneteket okoz.

A mellrák elleni küzdelemről

Október 1-je világszerte a mellrák elleni küzdelem világnapja volt. Ezen a napon a figyelem azokra a nőkre – és férfiakra – irányul, akik érintettek a betegségben, valamint mindazokra, akik nap mint nap küzdenek a gyógyulásért, a megelőzésért és a tájékoztatásért.

Egészséges sajtok nyomában

A sajtok nemcsak magukban nagyon finomak, hanem az ételeket is sokkal finomabbá varázsolják. A parmezán azért az egyik legjobb választás, mert intenzív aromája miatt már nagyon kevés is elég belőle. Most ráadásul valami nagyon érdekes derült ki róla.

Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.