Menü

Komposztálás – a természet körforgása otthon

A komposztálás nem csupán egy zöld hóbort – valójában az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb módja annak, hogy csökkentsük a háztartási hulladék mennyiségét, miközben értékes tápanyagot adunk vissza a természetnek. És ami a legjobb: szinte bárki elkezdheti, legyen szó kertes házról, közösségi kertről vagy akár egy balkonládáról.

Mi az a komposztálás?

A komposztálás a szerves anyagok – például zöldségmaradék, falevél, kávézacc – természetes lebomlási folyamata, melynek során humuszban gazdag anyag jön létre. Ezt a komposztot később kertünk talajába keverhetjük, hogy javítsuk annak szerkezetét, vízmegtartó képességét és tápanyagtartalmát.

A komposztálás egy olyan biológiai folyamat, amely következtében a szerves hulladékból, melléktermékekből humusz képződik. Házi készítésű komposzt a legjobb, és a legtermészetesebb humuszforrás. Ez pedig nagyon fontos, hogy a talaj minél inkább termékeny maradjon.

Mi kerülhet a komposztba?

Ez a leggyakoribb kérdés, amikor valaki elkezdi végezni ezt a tevékenységet. Szinte végtelen dolog közül választhatunk, de azért oda kell figyelni, mivel vannak olyan anyagok, melyek soha nem kerülhetnek bele.

Mehet bele zöldség- és gyümölcshéj, maradék, kávézacc, teafilter (műanyagmentes!), tojáshéj, fűnyesedék, lehullott levelek, kisebb ágak, gallyak (aprítva), papírszalvéta, natúr karton (kis mennyiségben)

Nem való bele: főtt ételmaradék, hús, tejtermék, olajos, zsíros ételek, beteg növényi részek, háziállatok ürüléke, műanyag, fém, üveg.

Miért érdemes komposztálni?

Csökkenti a szemét mennyiségét

A háztartási hulladék 30–40%-a szerves anyag. Ezeket komposztálva kevesebb kerül a kukába, és nem terheljük a hulladéklerakókat.

Természetes tápanyagforrás a kertbe

A komposzt természetes módon dúsítja a talajt, így kevesebb műtrágyára van szükség.

Olcsó és fenntartható megoldás

Nincs szükség vegyszerekre vagy különleges eszközökre. A komposztáló láda vagy keret olcsón elkészíthető vagy beszerezhető.

Jó érzés jót tenni

Komposztálni annyit tesz, mint tudatosan részt venni a természet körforgásában.

Hogyan kezdjünk neki?

Szerezzünk be komposztálót. Lehet vásárolni készen is, de akár raklapból is építhetünk. Kis helyre mini komposztálóvödör vagy boksz is jó lehet. Rétegezzünk okosan. A „zöld” (nedves, friss anyagok) és a „barna” (száraz, rostos anyagok) rétegek váltogatása segíti a lebomlást. Mozgassuk meg időnként a komposztot.

A komposztálás nemcsak a kertünknek tesz jót, hanem a bolygónknak is. Ha minden háztartás komposztálna, jelentősen csökkenne a hulladék mennyisége és a környezeti terhelés. A természet tudja a dolgát – csak adjunk neki egy kis segítséget.

Forróságban is biztonságban – így előzzük meg a hőgutát a kutyáknál!

A nyári kánikulában nemcsak az emberek szenvednek a forróságtól, hanem négylábú barátaink is. A kutyák különösen érzékenyek a hőgutára, mert nem tudnak úgy izzadni, mint mi, és testhőmérsékletük könnyen megemelkedhet, ha nem figyelünk rájuk. A hőguta életveszélyes állapot lehet, de néhány egyszerű óvintézkedéssel megelőzhető.

Tűzgyújtási tilalom van érvényben – mit jelent ez?

A tartósan száraz, meleg időjárás miatt általános tűzgyújtási tilalmat rendeltek el több megyében. A tilalom célja az erdő- és bozóttüzek megelőzése, amelyek ilyenkor már egy apró szikra hatására is hatalmas károkat okozhatnak.

Őznász a közutakon (is) - Veszélyes időszak kezdődött az autósokra

Hazánkban az utakon elütött nagyvad háromnegyede őz. Az őzbalesetek döntő része pedig pont ezekben a hetekben történik.

Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.