Menü

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

A világban létezhet példa arra, hogy valaki krónikusan fennálló panaszok nélkül éli le akár a teljes életét. A prevenció kulcsszerepet játszik ebben az egyenletben: olyan életmódra van szükség, amely természetes, kevésbé feldolgozott élelmiszerekre épül, és kiegészül rendszeres mozgással, a fertőzések tudatos kerülésével, valamint egy erős, támogató közeggel. Ezek a tényezők együtt segítenek megelőzni azokat a testi-lelki nehézségeket, amelyek akár már fiatal korban is megkeseríthetik a mindennapokat. Emellett nem szabad megfeledkeznünk a genetikai háttérről, ahogyan arról sem, hogy milyen környezetben élünk, és milyen színvonalú ellátórendszer áll a rendelkezésünkre, ha segítségre szorulunk.

A legjobban működő rendszereket az jellemzi, hogy nemcsak a gyógyításra, hanem a megelőzésre, a szűrésre és az utógondozásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ahhoz, hogy a lehető legtovább megőrizzük kirobbanó formánkat, az is hozzájárul, hogy amikor szükség van rá, belépjünk az ellátórendszerbe – azaz szakemberhez forduljunk, ha felmerül valamilyen probléma. Ez az a lépés, amit a legtöbben, ha tehetnénk, a végtelenségig késleltetnénk.

A kérdés mindig az, hogy miért halogatjuk a segítségkérést. Itthon például amiatt, mert borzasztó véleményeket hallani az egészségügyi ellátásról. Amikor észrevesszük magunkon egy betegség jeleit, az egy óriási bizonytalanságba taszít minket. Ilyenkor adódik a kérdés, hogy mi van velünk, mi fog történni és mik lesznek a következmények. Félünk, hiszen történt valami a testünkkel, amit nem tudunk kontrollálni. Az emberek pedig igyekeznek elkerülni, hogy ezt a bizonytalanságot tovább növeljék újabb rossz döntésekkel. Ilyenkor mindenki arra gondol, hogy kihez menjen, ki lesz vele goromba vagy éppen, hogy melyik szakembertől kaphatja a legjobb segítséget.

Valójában a tünetet szégyelljük

Az időhúzásban nagyon fontos szerepet játszik, hogy pontosan milyen gondokkal küzdünk. Nagyon nehezen mozdulunk akkor is, amikor látható testtájakat érintenek a panaszok, de még bonyolultabb a helyzet, ha olyasmiről van szó, vagy olyan testrészeinket érinti a probléma, amiről nem szívesen beszélünk mások előtt. Ilyenek a tipikus férfi-női betegségek. Egyszerűen kínosnak érezzük a tünetek megnevezését és azt, hogy urológushoz vagy nőgyógyászhoz forduljunk a panaszainkkal, ezért a szokásosnál is tovább halogatjuk a szakember felkeresését. A neveltetésünknek nem része, hogy mások előtt ilyesmiről beszéljünk, és ez sajnos egy másik nagy területre, a mentális problémákra is igaz, amik a társadalom szemében legtöbbször stigmatizáltak.

Akár megelőzésről, akár a gyógyulásba vetett reményről van szó, sokan fordulunk gyógyhatású készítményekhez vagy étrend-kiegészítőkhöz, abban bízva, hogy kitolhatjuk vagy elkerülhetjük azt a pillanatot, amikor már egyértelműen szükséges az orvosi segítség. A vény nélkül elérhető termékek valóban kínálhatnak megoldást – nemcsak akut, hanem krónikus panaszok esetén is –, de ez főként akkor igaz, ha a választásban gyógyszerész tanácsát is kikérjük. Gyakran azonban még eddig a pontig is nehéz eljutni. Az időhúzás pedig csak súlyosbítja a helyzetet: hiszen az otthoni módszerek és az interneten fellelhető tippek nem mindig bizonyulnak hatékonynak. Azok a módszerek működnek igazán jól, amelyek illeszkednek ahhoz a közeghez, kultúrához, amelyben élünk, és amelyben megbetegedtünk.

Mindig a jó szakember jelent megoldást

A segítségkérés halogatása egyetlen panasznak sem tesz jót, hiszen valószínű, hogy amíg egyedül próbálunk megküzdeni a tünetekkel, addig az állapotunk tovább romlik, és később annál nehezebb lesz helyreállítani az egészségünket. A „ lélektani recept” valójában egyszerű: a bizonytalanságon, a szégyenlősségen túllépve muszáj nagy levegőt vennünk és elmenni doktorhoz.

Amikor már romlik az állapotunk, fontos, hogy minél alaposabban és több szempontból tájékozódjunk a saját helyzetünkről. Ezután olyan szakembert kell keresnünk, akiben megbízunk, és aki valóban képes segíteni a problémánk megoldásában. Nem könnyű olyasvalakit találni, aki nemcsak gyógyítóként, hanem legalább egyenlő félként mellettünk áll. Ha úgy érezzük, hogy egyedül túl nehéz, túl félelmetes belépni a rendelő ajtaján, bátran kérjünk támogatást: a családunk vagy a barátaink jelenléte óriási támaszt adhat. Már az is sokat segít, ha nem egyedül érkezünk meg, mert a közelség és egy hozzátartozónk jelenléte gyakran gyógyítóbb, mint bármilyen orvosság.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.