Menü

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

A világban létezhet példa arra, hogy valaki krónikusan fennálló panaszok nélkül éli le akár a teljes életét. A prevenció kulcsszerepet játszik ebben az egyenletben: olyan életmódra van szükség, amely természetes, kevésbé feldolgozott élelmiszerekre épül, és kiegészül rendszeres mozgással, a fertőzések tudatos kerülésével, valamint egy erős, támogató közeggel. Ezek a tényezők együtt segítenek megelőzni azokat a testi-lelki nehézségeket, amelyek akár már fiatal korban is megkeseríthetik a mindennapokat. Emellett nem szabad megfeledkeznünk a genetikai háttérről, ahogyan arról sem, hogy milyen környezetben élünk, és milyen színvonalú ellátórendszer áll a rendelkezésünkre, ha segítségre szorulunk.

A legjobban működő rendszereket az jellemzi, hogy nemcsak a gyógyításra, hanem a megelőzésre, a szűrésre és az utógondozásra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ahhoz, hogy a lehető legtovább megőrizzük kirobbanó formánkat, az is hozzájárul, hogy amikor szükség van rá, belépjünk az ellátórendszerbe – azaz szakemberhez forduljunk, ha felmerül valamilyen probléma. Ez az a lépés, amit a legtöbben, ha tehetnénk, a végtelenségig késleltetnénk.

A kérdés mindig az, hogy miért halogatjuk a segítségkérést. Itthon például amiatt, mert borzasztó véleményeket hallani az egészségügyi ellátásról. Amikor észrevesszük magunkon egy betegség jeleit, az egy óriási bizonytalanságba taszít minket. Ilyenkor adódik a kérdés, hogy mi van velünk, mi fog történni és mik lesznek a következmények. Félünk, hiszen történt valami a testünkkel, amit nem tudunk kontrollálni. Az emberek pedig igyekeznek elkerülni, hogy ezt a bizonytalanságot tovább növeljék újabb rossz döntésekkel. Ilyenkor mindenki arra gondol, hogy kihez menjen, ki lesz vele goromba vagy éppen, hogy melyik szakembertől kaphatja a legjobb segítséget.

Valójában a tünetet szégyelljük

Az időhúzásban nagyon fontos szerepet játszik, hogy pontosan milyen gondokkal küzdünk. Nagyon nehezen mozdulunk akkor is, amikor látható testtájakat érintenek a panaszok, de még bonyolultabb a helyzet, ha olyasmiről van szó, vagy olyan testrészeinket érinti a probléma, amiről nem szívesen beszélünk mások előtt. Ilyenek a tipikus férfi-női betegségek. Egyszerűen kínosnak érezzük a tünetek megnevezését és azt, hogy urológushoz vagy nőgyógyászhoz forduljunk a panaszainkkal, ezért a szokásosnál is tovább halogatjuk a szakember felkeresését. A neveltetésünknek nem része, hogy mások előtt ilyesmiről beszéljünk, és ez sajnos egy másik nagy területre, a mentális problémákra is igaz, amik a társadalom szemében legtöbbször stigmatizáltak.

Akár megelőzésről, akár a gyógyulásba vetett reményről van szó, sokan fordulunk gyógyhatású készítményekhez vagy étrend-kiegészítőkhöz, abban bízva, hogy kitolhatjuk vagy elkerülhetjük azt a pillanatot, amikor már egyértelműen szükséges az orvosi segítség. A vény nélkül elérhető termékek valóban kínálhatnak megoldást – nemcsak akut, hanem krónikus panaszok esetén is –, de ez főként akkor igaz, ha a választásban gyógyszerész tanácsát is kikérjük. Gyakran azonban még eddig a pontig is nehéz eljutni. Az időhúzás pedig csak súlyosbítja a helyzetet: hiszen az otthoni módszerek és az interneten fellelhető tippek nem mindig bizonyulnak hatékonynak. Azok a módszerek működnek igazán jól, amelyek illeszkednek ahhoz a közeghez, kultúrához, amelyben élünk, és amelyben megbetegedtünk.

Mindig a jó szakember jelent megoldást

A segítségkérés halogatása egyetlen panasznak sem tesz jót, hiszen valószínű, hogy amíg egyedül próbálunk megküzdeni a tünetekkel, addig az állapotunk tovább romlik, és később annál nehezebb lesz helyreállítani az egészségünket. A „ lélektani recept” valójában egyszerű: a bizonytalanságon, a szégyenlősségen túllépve muszáj nagy levegőt vennünk és elmenni doktorhoz.

Amikor már romlik az állapotunk, fontos, hogy minél alaposabban és több szempontból tájékozódjunk a saját helyzetünkről. Ezután olyan szakembert kell keresnünk, akiben megbízunk, és aki valóban képes segíteni a problémánk megoldásában. Nem könnyű olyasvalakit találni, aki nemcsak gyógyítóként, hanem legalább egyenlő félként mellettünk áll. Ha úgy érezzük, hogy egyedül túl nehéz, túl félelmetes belépni a rendelő ajtaján, bátran kérjünk támogatást: a családunk vagy a barátaink jelenléte óriási támaszt adhat. Már az is sokat segít, ha nem egyedül érkezünk meg, mert a közelség és egy hozzátartozónk jelenléte gyakran gyógyítóbb, mint bármilyen orvosság.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.