Menü

Mentsünk életet! – Újraélesztés, hogyan?

Nem vagyok orvos, sem mentős, sem szakember, így utána kellett néznem alaposan ennek a témának, de a cikktől függetlenül is megteszem bizonyos időközönként, hogy frissítsem a tudásom, mert, ha szükség lenne rá, bizony félre kellene tenni a hezitálást és azonnal meg kellene kezdeni a segítségnyújtást. Tudni kell, hogy mi a teendő vészhelyzetekben, amíg a szakemberek nem érkeznek meg. Miért? Azért, mert életeket menthet. Lehet, hogy épp a családodban. Sosem tudhatod.

Lehetne a százhuszadik fogyókúráról csacsogni, majd erről is szívesen beszélgetek, de engem most fontosabb dolog foglalkoztat, ez pedig az újraélesztés. Mert nem tudnám, mit kell tennem, ha nem nézek utána.

Szerencsére videók is vannak fent a világhálón, ha beírjuk a keresőbe az „újraélesztés” szót, máris szakszerű bemutatóanyagokkal, oktató filmekkel találkozhatunk, melyek mindössze 5 percesek, tehát tényleg megér ennyit áldozni arra, hogy megnézzük. Akár többször is.

Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy egy hirtelen rosszullét, összeesés vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk a legváratlanabb helyzetekben, s ilyenkor a segítségünk életet menthet. A laikus alapszintű újraélesztés lépéseit ismernünk kell, hiszen egyrészt megtanulható, másrészt pedig ez a tudásunk életet menthet.

Természetesen vészhelyzetben, mielőtt bármit tennénk, meg kell győződnünk róla, hogy mi magunk nem kerülünk-e veszélybe, nincs-e a közelben leszakadt elektromos vezeték, vagy mérgező gázok, esetleg fa dőlésveszély, épületnél omlásveszély.

Ha a sérült eszméletlen, (tehát kérdéseinkre nem reagál) mindenképp kiáltsunk segítségért, hogy amíg a segítségnyújtást megkezdjük, valaki azonnal hívja a mentőket az egységes 112-es segélyhívószámon. A 112 az Európai Unió tagállamainak a nap 24 órájában hívható segélyhívó száma, amelynek hívásával azonnali segítség kapható a készenléti szervektől (Rendőrség, Mentőszolgálat, Katasztrófavédelem). Hazánkban Miskolcon és Szombathelyen alakították ki a hívásfogadó központokat, ahol a hívásfogadó operátorok fogadják és szükség esetén onnan továbbítják a bejelentéseket az illetékes, intézkedő készenléti szervek részére. (részletek a http://www.police.hu/hu/112 oldalon)

A segítségnyújtást azzal kell kezdenünk, hogy felszabadítjuk a légutat, mely során a jól látható idegentesteket, hányadékot eltávolítjuk, és a fej óvatos hátrahajtásával, illetve az állkapocs előre emelésével biztosítsunk átjárható légutakat.

Ezután megfigyeljük a beteg mellkasának mozgását, a légzés hangját.

Ha nem tapasztalunk légzést, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést a mellkaskompressziókkal, ami 30 nyomást jelent a szegycsont alján.

A mellkaskompresszió lényege, hogy a mellkasban, a szegycsont alsó része és a gerinccsigolyák között lévő szív gyors, ritmusos összenyomásával a szívműködést és ezáltal a vérkeringést bizonyos ideig pótoljuk.

Percenként 100-120-szor, 5-6cm mélyen, a mellkas közepén, azaz a szegycsont alsó felén, nyújtott könyökkel kell végezni ezt a beavatkozást.

A légzés pótlására 2 befújás szükséges a beteg szájába vagy orrába. Befújásnál figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. 2 befúvás kb. 5mp. (mellkaskompressziós szünet alatt) Sikertelen lélegeztetés esetén is a mellkaskompressziókat mindenképpen folytatni kell!

Az oktató oldalakon és leírásokban 30:2 arányban írják a folyamatos újraélesztést, (tehát 30 mellkaskompresszió, 2 befújás), míg meg nem érkezik a segítség. Ha van segítőtárs, 1-2 percenként cseréljünk, mert az elsősegélynyújtó hamar kifárad.

Az újraélesztés, segítségnyújtás elsajátítására szánjunk időt, még ma, hiszen sosem tudhatjuk, mikor kell alkalmaznunk. Bármikor kerülhet valaki vészhelyzetbe.

Martinka Dia

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.