Menü

Mentsünk életet! – Újraélesztés, hogyan?

Nem vagyok orvos, sem mentős, sem szakember, így utána kellett néznem alaposan ennek a témának, de a cikktől függetlenül is megteszem bizonyos időközönként, hogy frissítsem a tudásom, mert, ha szükség lenne rá, bizony félre kellene tenni a hezitálást és azonnal meg kellene kezdeni a segítségnyújtást. Tudni kell, hogy mi a teendő vészhelyzetekben, amíg a szakemberek nem érkeznek meg. Miért? Azért, mert életeket menthet. Lehet, hogy épp a családodban. Sosem tudhatod.

Lehetne a százhuszadik fogyókúráról csacsogni, majd erről is szívesen beszélgetek, de engem most fontosabb dolog foglalkoztat, ez pedig az újraélesztés. Mert nem tudnám, mit kell tennem, ha nem nézek utána.

Szerencsére videók is vannak fent a világhálón, ha beírjuk a keresőbe az „újraélesztés” szót, máris szakszerű bemutatóanyagokkal, oktató filmekkel találkozhatunk, melyek mindössze 5 percesek, tehát tényleg megér ennyit áldozni arra, hogy megnézzük. Akár többször is.

Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy egy hirtelen rosszullét, összeesés vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk a legváratlanabb helyzetekben, s ilyenkor a segítségünk életet menthet. A laikus alapszintű újraélesztés lépéseit ismernünk kell, hiszen egyrészt megtanulható, másrészt pedig ez a tudásunk életet menthet.

Természetesen vészhelyzetben, mielőtt bármit tennénk, meg kell győződnünk róla, hogy mi magunk nem kerülünk-e veszélybe, nincs-e a közelben leszakadt elektromos vezeték, vagy mérgező gázok, esetleg fa dőlésveszély, épületnél omlásveszély.

Ha a sérült eszméletlen, (tehát kérdéseinkre nem reagál) mindenképp kiáltsunk segítségért, hogy amíg a segítségnyújtást megkezdjük, valaki azonnal hívja a mentőket az egységes 112-es segélyhívószámon. A 112 az Európai Unió tagállamainak a nap 24 órájában hívható segélyhívó száma, amelynek hívásával azonnali segítség kapható a készenléti szervektől (Rendőrség, Mentőszolgálat, Katasztrófavédelem). Hazánkban Miskolcon és Szombathelyen alakították ki a hívásfogadó központokat, ahol a hívásfogadó operátorok fogadják és szükség esetén onnan továbbítják a bejelentéseket az illetékes, intézkedő készenléti szervek részére. (részletek a http://www.police.hu/hu/112 oldalon)

A segítségnyújtást azzal kell kezdenünk, hogy felszabadítjuk a légutat, mely során a jól látható idegentesteket, hányadékot eltávolítjuk, és a fej óvatos hátrahajtásával, illetve az állkapocs előre emelésével biztosítsunk átjárható légutakat.

Ezután megfigyeljük a beteg mellkasának mozgását, a légzés hangját.

Ha nem tapasztalunk légzést, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést a mellkaskompressziókkal, ami 30 nyomást jelent a szegycsont alján.

A mellkaskompresszió lényege, hogy a mellkasban, a szegycsont alsó része és a gerinccsigolyák között lévő szív gyors, ritmusos összenyomásával a szívműködést és ezáltal a vérkeringést bizonyos ideig pótoljuk.

Percenként 100-120-szor, 5-6cm mélyen, a mellkas közepén, azaz a szegycsont alsó felén, nyújtott könyökkel kell végezni ezt a beavatkozást.

A légzés pótlására 2 befújás szükséges a beteg szájába vagy orrába. Befújásnál figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. 2 befúvás kb. 5mp. (mellkaskompressziós szünet alatt) Sikertelen lélegeztetés esetén is a mellkaskompressziókat mindenképpen folytatni kell!

Az oktató oldalakon és leírásokban 30:2 arányban írják a folyamatos újraélesztést, (tehát 30 mellkaskompresszió, 2 befújás), míg meg nem érkezik a segítség. Ha van segítőtárs, 1-2 percenként cseréljünk, mert az elsősegélynyújtó hamar kifárad.

Az újraélesztés, segítségnyújtás elsajátítására szánjunk időt, még ma, hiszen sosem tudhatjuk, mikor kell alkalmaznunk. Bármikor kerülhet valaki vészhelyzetbe.

Martinka Dia

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.