Menü

Mentsünk életet! – Újraélesztés, hogyan?

Nem vagyok orvos, sem mentős, sem szakember, így utána kellett néznem alaposan ennek a témának, de a cikktől függetlenül is megteszem bizonyos időközönként, hogy frissítsem a tudásom, mert, ha szükség lenne rá, bizony félre kellene tenni a hezitálást és azonnal meg kellene kezdeni a segítségnyújtást. Tudni kell, hogy mi a teendő vészhelyzetekben, amíg a szakemberek nem érkeznek meg. Miért? Azért, mert életeket menthet. Lehet, hogy épp a családodban. Sosem tudhatod.

Lehetne a százhuszadik fogyókúráról csacsogni, majd erről is szívesen beszélgetek, de engem most fontosabb dolog foglalkoztat, ez pedig az újraélesztés. Mert nem tudnám, mit kell tennem, ha nem nézek utána.

Szerencsére videók is vannak fent a világhálón, ha beírjuk a keresőbe az „újraélesztés” szót, máris szakszerű bemutatóanyagokkal, oktató filmekkel találkozhatunk, melyek mindössze 5 percesek, tehát tényleg megér ennyit áldozni arra, hogy megnézzük. Akár többször is.

Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy egy hirtelen rosszullét, összeesés vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk a legváratlanabb helyzetekben, s ilyenkor a segítségünk életet menthet. A laikus alapszintű újraélesztés lépéseit ismernünk kell, hiszen egyrészt megtanulható, másrészt pedig ez a tudásunk életet menthet.

Természetesen vészhelyzetben, mielőtt bármit tennénk, meg kell győződnünk róla, hogy mi magunk nem kerülünk-e veszélybe, nincs-e a közelben leszakadt elektromos vezeték, vagy mérgező gázok, esetleg fa dőlésveszély, épületnél omlásveszély.

Ha a sérült eszméletlen, (tehát kérdéseinkre nem reagál) mindenképp kiáltsunk segítségért, hogy amíg a segítségnyújtást megkezdjük, valaki azonnal hívja a mentőket az egységes 112-es segélyhívószámon. A 112 az Európai Unió tagállamainak a nap 24 órájában hívható segélyhívó száma, amelynek hívásával azonnali segítség kapható a készenléti szervektől (Rendőrség, Mentőszolgálat, Katasztrófavédelem). Hazánkban Miskolcon és Szombathelyen alakították ki a hívásfogadó központokat, ahol a hívásfogadó operátorok fogadják és szükség esetén onnan továbbítják a bejelentéseket az illetékes, intézkedő készenléti szervek részére. (részletek a http://www.police.hu/hu/112 oldalon)

A segítségnyújtást azzal kell kezdenünk, hogy felszabadítjuk a légutat, mely során a jól látható idegentesteket, hányadékot eltávolítjuk, és a fej óvatos hátrahajtásával, illetve az állkapocs előre emelésével biztosítsunk átjárható légutakat.

Ezután megfigyeljük a beteg mellkasának mozgását, a légzés hangját.

Ha nem tapasztalunk légzést, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést a mellkaskompressziókkal, ami 30 nyomást jelent a szegycsont alján.

A mellkaskompresszió lényege, hogy a mellkasban, a szegycsont alsó része és a gerinccsigolyák között lévő szív gyors, ritmusos összenyomásával a szívműködést és ezáltal a vérkeringést bizonyos ideig pótoljuk.

Percenként 100-120-szor, 5-6cm mélyen, a mellkas közepén, azaz a szegycsont alsó felén, nyújtott könyökkel kell végezni ezt a beavatkozást.

A légzés pótlására 2 befújás szükséges a beteg szájába vagy orrába. Befújásnál figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. 2 befúvás kb. 5mp. (mellkaskompressziós szünet alatt) Sikertelen lélegeztetés esetén is a mellkaskompressziókat mindenképpen folytatni kell!

Az oktató oldalakon és leírásokban 30:2 arányban írják a folyamatos újraélesztést, (tehát 30 mellkaskompresszió, 2 befújás), míg meg nem érkezik a segítség. Ha van segítőtárs, 1-2 percenként cseréljünk, mert az elsősegélynyújtó hamar kifárad.

Az újraélesztés, segítségnyújtás elsajátítására szánjunk időt, még ma, hiszen sosem tudhatjuk, mikor kell alkalmaznunk. Bármikor kerülhet valaki vészhelyzetbe.

Martinka Dia

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.

Miért fontos a jó vérkeringés, és hogyan támogathatjuk?

Minden embernek van vérkeringése, hiszen, ha nem lenne, akkor nem működne a testünk, vagyis nem maradnánk életben. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy a keringésünk megfelelően működjön.

Amikor a test „szól”: a csuklás okai és megszüntetésének lehetőségei

A csuklás szinte minden ember számára ismerős jelenség. Többnyire váratlanul jelentkezik, rövid ideig tart, majd magától megszűnik, ezért a legtöbben egyszerű, hétköznapi kellemetlenségként tekintenek rá. De mi zajlik valójában a szervezetben, amikor csuklunk, és mit tehetünk annak érdekében, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk tőle?