Menü

Reklámok és a gyermekkori elhízás

Reklámok vesznek bennünket körül, reklámok köszöntenek minket nap, mint nap, reklámok szólnak a fiatalokhoz, idősekhez, gyerekekhez, nőkhöz, férfiakhoz. A média - nemcsak híreket közöl, vagy szórakoztat – a hirdetéseknek is kiváló megjelenési felület. A tévéreklámok pedig meg akarnak győzni bennünket, el akarnak adni, befolyásolnak, manipulálnak. A fiatalok pedig köztudottan sokat néznek tévét, s a hirdetések pontosan tudják, mikor, mely korosztályhoz, hogyan kell szólniuk.

Elég rég volt már, mikor én tizenöt éve erről írtam szakdolgozatot, -amit nemrég poroltam le a pakoláskor-, de úgy tűnik a téma még 15 év után is aktuális, sőt, egyre inkább az. Egyetemistaként írtam erről, s közben két gyerekem is lett már, így testközelből látom, amit akkor írtam, valóban mennyire igaz ma is. Amíg a gyerekem a csokis tejszeletre bukik, amit a tévé tol az orra elé, a nagyobb meg a kóláért van oda, mert az vagány és nagyfiús, a mekis kajákról nem is beszélve, mert azt meg a férjem nézi nyálcsorgatva, szóval hozhatom én nekik a rakott brokkolit meg a sütőtök muffint…

A reklámokról a „Reklám, te mosolygó hulla” című könyv jut eszembe, a szenzációs írótól, a botrányt kavaró reklámhadjáratok szellemi atyjától, Oliviero Toscanitól. Remek könyv, nem a reklám helye, tényleg tetszett! Az ő reklámjai messze túlmutatnak pénzhajhász, befolyásoló bugyuta hirdetéseken, szerinte olyanok kellenek, melyek gondolatokat ébresztenek, vitára késztetnek, felkavarják a reklámvilág állóvizét kíméletlenül és kendőzetlenül. Érdemes elolvasni a könyvét!

A legtöbb reklám valami olyan hirdet, ami hizlal, ami cukros, ami lisztes, vagy zsíros, vagy tele töménytelen kalóriával, ám mindenesetre gyors egészségtelen élvezettel, a következmények nélkül.

Egy hatéves nem érti, miért kéne spenótot ennie, mikor a neki ott a boltban a tejszelet meg a mogyorókrémes keksz, sokkal finomabb, s kit érdekel egy alma, ha kaphatna pudingot is, meg chipszeket. (A nagymama úgyis megveszi neki)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisiskolásokat nagyban befolyásolják a hirdetések, vagyis hajlamosak inkább a tetszetős csomagolású, tévéből ismert, agyonreklámozott termékeket választani.

A nagyobbak talán valamivel tudatosabbak e téren, de nem választanak ők se gyakran tudatosan, egészségesen, így a problémát nem szabad elhanyagolni, tekintve, hogy a gyerekek 10-15 százaléka már most is túlsúlyos kicsi korban.

A Fogyasztói Világszervezett által kidolgozott szabályozásnak köszönhetően azonban elvileg ma már nem engednek adásba egészségtelen élelmiszert népszerűsítő hirdetést reggel 6 és este 9 óra között, s megtiltja azt is, hogy egy ilyen terméket gyermekekkel reklámozzanak.

Sajnos azzal, hogy tudjuk, a fent említett dolgok igazak, s egyetértünk a problémával, attól még nem találtuk meg a megoldást. Nem lehet védekezni a reklámok ellen, hiszen hétköznapjaink, tömegkultúránk részei, formálva a közízlést, közgondolkodást. Nem tudunk védekezni ellenük és nem is kell, viszont fejleszthetjük magunkban és gyermekeinkben a kritikát a reklámokkal szemben.

A szülő, a nevelő, a pedagógus feladata, hogy elbeszélgessen a kicsikkel és a kamaszokkal a reklámok hatásairól, s megtanítsa őket szelektálni a valóság és a reklám, valamint a pozitív-negatív dolgok között. S ily módon megelőzhető a mértéktelen reklámfogyasztás, a reklámok manipulatív hatása, a termékek megvásárlását követő egészségtelen életmód.

Martinka Dia

A túlevés hatásai

A túlevés legnyilvánvalóbb hatásai a túlsúly és a romló egészség. A legtöbb ember joggal fél ezektől a negatív hatásoktól, de a túlevés az élet számtalan más területét is befolyásolja.

Komfortzónák és tudattalan gátak

Az ember énvédő mechanizmusai révén rengeteg tudattalan határvonalat állít fel magában, és ezeken csak a legritkább esetekben lép át akarattal. Ám nagyon könnyen kimozdul, más emberek hatására. Vajon ez hogyan működik?

Tanulásfüggőség

Az emberi elme annyira összetett, hogy egyes jelenségei szinte megmagyarázhatatlanok, mások viszont egészen egyszerű elemi okokra is visszavezethetőek. A függőség kérdése mind fiziológiai szempontból, mind lélektani szempontból igen érdekes. De rajongunk-e függőségig olyan dolgokért, amelyek elől mások menekülnek? A tanulásfüggőség példája ezt remekül szemlélteti.

Hogy álljunk fejben hozzá az államvizsgához?

Az államvizsgák során nagyon fontos, hogy hogyan kapcsolunk ki a tanulás közben, hogyan dolgozzuk fel azt a sokszor mérhetetlen anyagot, amit elénk kérdezhetnek tőlünk. Nem csak az lehet azonban fontos, hogy mit fogyasztunk, hogyan mozgunk kikapcsolódásképpen, hanem az is, hogy egyáltalán fejben hogyan állunk hozzá ehhez az egészhez.

Nemcsak támogató szülők léteznek

A szülők szeretete, nevelése és támogatása nélkül nem lennénk ott, ahol vagyunk – mondják sokan. A pszichológia jeles képviselői valamennyien egyetértenek abban, hogy a szülőkkel való kapcsolat és a szülők hatása meghatározza a személyiségünket. De ez nem mindig pozitív hatás.