Menü

Senki sem veszi észre, ha megcsináljuk, de azonnal , ha nem…

Biztos van, akinél a férj (is) vasal, az enyém a minap megkérdezte, hol tartjuk a vasalót, tehát mondhatom, hogy többségében a nők végzik el ezt a hálátlan feladatot. Szerencsére vannak már vasalásmentes ruhadarabok is, de a házimunka attól még sok időt elvesz, hiszen nemcsak a vasalás értendő alatta. Ha pedig vasalásra négy hónapot áldozunk, vajon mennyit tehet ki egy egész háztartás vezetése? Kedves kutatók? Ha esetleg ráérnétek, érdekelne az eredmény. Bár azon csak felidegesíteném magam.

A házimunkában jó lenne időt megspórolni, a vasalás megkönnyítésére például kifejezetten jó tanács a mosás elkezdése előtt kiválasztani a programot és a fordulatszámot. Ha alacsony fordulatszámot állítunk be, akkor több nedvesség marad az anyagban, így könnyebben szárad gyűrődésmentesen, s nem kell annyit, vagy nem is kell egyáltalán vasalni. (elég csak átsimogatni)

Nagyon praktikus trükköt tanultam ma, amely – hacsak nem szeretnénk élére vasalt ruhákat – mindenképp megkönnyíti a vasalással eltöltött négy hónapot.

A trükk pedig: hajtogatás nedvesen! A legfontosabb művelet a mosás után, hogy amint lejárt a gép, vegyük ki a ruhákat, húzogassuk ki őket, majd hajtogassuk őket össze.

Ha egymásra halmozzuk a nedves ruhákat, akkor a saját súlyuk is rásegít az „önvasaló hatásra”. Hagyjuk a ruhákat így 10-15 percre, majd teregessük ki őket. Ez mindenképp jól jöhet, ha nagyon időhiányban szenvedünk, vagy nagyon nincs kedvünk élére vasalni minden darab pólót, nadrágot.

Szerencsére nem feltétlen utálatos mindegyik házimunka, a kutatások szerint a mosással nincs baj, a férfiak pedig a főzést szívesen átvállalják.

A kutatásból arra is fény derül, hogy az ablakpucolás messze az egyik leggyűlöltebb házimunka, de a vasalás és a portörlés is népszerűtlen, míg a férfiak a mosogatás alól szeretnek kibújni, a fürdőszobát pedig akkor takarítjuk előszeretettel, ha vendégeket várunk. (van benne valami)

A megkérdezettek közel fele átlagosan egy-két óra alatt végez a takarítással, pláne akik gyakrabban takarítanak, akik azonban heti egy napot szánnak rá, ők gyakran 3-4 óra alatt sem végeznek.

Amúgy véleményem szerint a házimunkával nem is lenne baj, sem a gyermekneveléssel járó feladatokkal, csak mindez úgy nehéz, hogy közben mi nők is napi 8-10 órát dolgozunk…

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.