Menü

A fiatalokat jobban érdekli, hogy néznek ki, mint az egészségük

Azt hiszem a címmel sajnos nem lehet vitatkozni, ha nem is született volna emellé kutatás, ami alátámasztja a fenti jelenséget, akkor is észrevehető lenne, hogy ez egyre inkább így van. Gondoljunk csak a testképzavarral küzdő fiatal lányokra, vagy a reklámok sugallta elérhetetlen alakra, nem létező tökéletességre, kiposztolt tökéletesen megszerkesztett fotókra.

A testképzavar nem újkeletű, azonban az félelmetes, hogy a fiatalok többsége – pedagógusként látom is – azzal foglalkozik, hogy ebédszünetben – iskolai menza kínálatát elutasítva – valami gyors megoldással (péksütemény, chipsz, kóla, cukros szénsavas üdítő, pizza) orvosolja az éhségét. Az számít, hogy gyorsan és kényelmesen jóllakjanak, de az, hogy mit esznek, azzal nem foglalkoznak.

Ági, a diákom legyintett erre, azt mondja, de ő figyel! Komolyan odafigyel, de közben nem tudta megmondani, mikor evett utoljára zöldséget és a gyümölcsfogyasztás is gyatra nála, ebédje pizzás csiga lesz, de majd otthon eszik „rendeset”-fogadkozik. Értem. Látom. Vagy nem látom…

A fiatal lányok többségénél már az is nagy szó, ha eszik és nem energiaitallal próbálja elvenni az éhségét, amelynek káros hatásait évek óta üvölti a média – meg a reklámjait is, ugyebár, én kérek elnézést.

A nők önképének problémáiról és az étkezés fontosságáról nemcsak kamaszkorban kell beszélni, de a probléma ott ered, az bizonyos.

A kutatók interjúkat is készítettek, melyekből kiderül, hogy az egészségtelen táplálkozás és az időhiány miatt a fiatalok, iskolások, egyetemisták gyakran nem jutnak hozzá a szükséges tápanyagokhoz. Miért? Mert nincs se idejük, se kedvük főzőcskézni, az étterem drága, a bolti péksüti olcsóbb, de nemcsak emiatt nem esznek tápanyagokban gazdag fogásokat, hanem mert a fiatalok többsége legtöbbször nem törődik a tápértékkel, csak kaja legyen és jóllakjon, minél előbb, hogy futhasson a dolgára. Le sem ülnek enni és nincs is mit.

Az egészséges táplálkozáshoz idő kell, az egyetemisták, fiatalok pedig állandóan rohannak és nincs idejük főzni.

A kamaszokkal készített beszélgetésekből kiderül, hogy a gyümölcs- és zöldségfronton nem állunk valami jól, nem beszélve a tartalmas reggelizésről, ráadásul egy másik friss cikk szerint a gyerekek nagy része érzi magát fáradtnak, ingerültnek és depresszív hangulatúnak. Ez nem is csoda.

Pedagógusként azt látom, hogy ők is leterheltek, a diákjaimat és a saját gyerekemet is beleértve, sok az iskola, a napközi, a szakkör, a nyelvtanulás, a sport, otthon hullafáradtan hazaérve lehet nekiállni a leckének, matekházinak, verstanulásnak. 9 éves a fiam. De ledolgozza naponta a 12 órát…

Fáradtak és kimerültek. Ha emellett még a táplálkozásra sem figyelnek kellőképp, akkor az hamar rossz irányba vezet.

A gyerekek kicsi korban bölcsiben, oviban még nagyon egészséges ételeket fogyasztanak, azonban, ahogy nőnek, úgy mindkét nemnél romlik a táplálkozás minősége. Emiatt is idegesek, sok a hiányzó az iskolából, sok a beteg, fáj a fejük, többet járnak orvoshoz, mint gondolnánk.

Azt hiszem komoly társadalmi problémával állunk szembe, és a pedagógusok, vagy a szülők sajnos nem tudják megoldani.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.