Menü

Péntekek a jövőért – a FridaysForFuture mozgalom

Greta Thunberg 2018 augusztusában három héten keresztül minden hétköznap (ami Svédországban ilyenkor tanítási időszak) a svéd parlament előtt ülve tiltakozott kormánya ellen, amiért szerinte semmit nem tesznek a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Az akkor 15 éves diáklány Instagramon és Twitteren is hatalmas követőtáborra talált, akik nemcsak az interneten, de saját élőhelyükön is készek tenni a globális felmelegedés ellen. 2018 szeptemberétől kezdve Greta a tiltakozást minden pénteken folytatja, ameddig el nem éri, hogy a svéd kormány a párizsi egyezmény egyik kitételét (az átlaghőmérséklet növekedésének 2 °C alatt tartása) megvalósítsa. Innen indult el a mára világméretűvé nőtt mozgalom, a FridaysForFuture.

A párizsi egyezmény 2015-ben nagy előrelépésnek számított, hiszen a vilag 195 országa írta alá az ENSZ szerződést, amelyben többek között kijelentették, hogy céljuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az átlaghőmérséklet növekedésének 2°C alatt tartása, valamint az alkalmazkodás képességének növelése az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz. Az egyezményt 2017 januárjában azonban az Egyesült Államok elnöke felrúgta, így Nicarauga és Szíria csatlakozása után, az USA maradt az egyetlen ország, amely elutasítja a globális felmelegedés elleni küzdelem ilyen formáját.

A mozgalomhoz nagyobb részt diákok, egyetemi hallgatók csatlakoztak (és csatlakoznak), mivel az ő jövőjükről van szó, arról, hogy milyen lesz az életminőség a Földön, amikor ők a gyerekvállaláshoz jutnak, vagy idősek lesznek.

A tüntetéssorozat Magyarországon is nagyon népszerű, 2019. februárjában rendezték meg az első klímasztrájkot Budapesten, ami a globális klímatüntetéshez kapcsolódott. A hazai mozgalmat egyetemisták indították el, akik létfontosságúnak érzik a környezetvédelmet és aggódnak a jövőjükért. A cél Magyarországon is ugyanaz, a párizsi egyezmény betartása, valamint az, hogy az ország vezetői komolyan vegyék a problémát és ehhez mérten cselekedjenek. Ezentúl szeretnék felhívni a lakosság figyelmét is arra, hogy a klímaválság elleni küzdelem nap, mint nap zajlik és nagyban hozzájárulhatunk mi is azzal, hogy melyik kukába dobjuk az elhasznált vizes palackunkat.

A hazai klímasztrájkokon is több ezer diák és felnőtt vesz részt, akiknek fontos mi lesz a bolygónk sorsa. A szervezet a tüntetések során elhatárolódik minden erőszaktól, békés felvonulásokat szerveznek, amely során kérik a résztvevőket, hogy ne rongáljanak vagy szemeteljenek.

A következő, negyedik globális klímasztrájk ma lesz, Budapest mellett 13 vidéki nagyvárosban, Debrecenben, Egerben, Győrött, Kaposváron, Karcagon, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen és Tatán csatlakoznak a sztrájkhoz.

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz

Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Nem csak salátára jó – ennyi mindenre használhatjuk az ecetet a háztartásban

Az ecet szinte minden konyhában megtalálható, mégis sokan leginkább csak savanyúságokhoz vagy salátákhoz használják. Pedig ez az egyszerű, olcsó alapanyag a háztartás több területén is hasznos lehet. Takarításnál, vízkőoldásnál, szagtalanításnál és akár a mosás során is bevethetjük. Nem kell hozzá különleges recept vagy drága tisztítószer – sok esetben elég egy üveg ecet és egy kis türelem.