Menü

Péntekek a jövőért – a FridaysForFuture mozgalom

Greta Thunberg 2018 augusztusában három héten keresztül minden hétköznap (ami Svédországban ilyenkor tanítási időszak) a svéd parlament előtt ülve tiltakozott kormánya ellen, amiért szerinte semmit nem tesznek a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Az akkor 15 éves diáklány Instagramon és Twitteren is hatalmas követőtáborra talált, akik nemcsak az interneten, de saját élőhelyükön is készek tenni a globális felmelegedés ellen. 2018 szeptemberétől kezdve Greta a tiltakozást minden pénteken folytatja, ameddig el nem éri, hogy a svéd kormány a párizsi egyezmény egyik kitételét (az átlaghőmérséklet növekedésének 2 °C alatt tartása) megvalósítsa. Innen indult el a mára világméretűvé nőtt mozgalom, a FridaysForFuture.

A párizsi egyezmény 2015-ben nagy előrelépésnek számított, hiszen a vilag 195 országa írta alá az ENSZ szerződést, amelyben többek között kijelentették, hogy céljuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, az átlaghőmérséklet növekedésének 2°C alatt tartása, valamint az alkalmazkodás képességének növelése az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz. Az egyezményt 2017 januárjában azonban az Egyesült Államok elnöke felrúgta, így Nicarauga és Szíria csatlakozása után, az USA maradt az egyetlen ország, amely elutasítja a globális felmelegedés elleni küzdelem ilyen formáját.

A mozgalomhoz nagyobb részt diákok, egyetemi hallgatók csatlakoztak (és csatlakoznak), mivel az ő jövőjükről van szó, arról, hogy milyen lesz az életminőség a Földön, amikor ők a gyerekvállaláshoz jutnak, vagy idősek lesznek.

A tüntetéssorozat Magyarországon is nagyon népszerű, 2019. februárjában rendezték meg az első klímasztrájkot Budapesten, ami a globális klímatüntetéshez kapcsolódott. A hazai mozgalmat egyetemisták indították el, akik létfontosságúnak érzik a környezetvédelmet és aggódnak a jövőjükért. A cél Magyarországon is ugyanaz, a párizsi egyezmény betartása, valamint az, hogy az ország vezetői komolyan vegyék a problémát és ehhez mérten cselekedjenek. Ezentúl szeretnék felhívni a lakosság figyelmét is arra, hogy a klímaválság elleni küzdelem nap, mint nap zajlik és nagyban hozzájárulhatunk mi is azzal, hogy melyik kukába dobjuk az elhasznált vizes palackunkat.

A hazai klímasztrájkokon is több ezer diák és felnőtt vesz részt, akiknek fontos mi lesz a bolygónk sorsa. A szervezet a tüntetések során elhatárolódik minden erőszaktól, békés felvonulásokat szerveznek, amely során kérik a résztvevőket, hogy ne rongáljanak vagy szemeteljenek.

A következő, negyedik globális klímasztrájk ma lesz, Budapest mellett 13 vidéki nagyvárosban, Debrecenben, Egerben, Győrött, Kaposváron, Karcagon, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen és Tatán csatlakoznak a sztrájkhoz.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.