Menü

Észrevehető jelek, amelyek pszichotikus jellemre utalnak

A pszichózis a valósággal való kapcsolat megszakadása. A pszichózis nem diagnózis, hanem állapot.

A személyiség, mint kifejezés arra utal, ahogyan az egyén önmagát és környezetét látja, értékeli, ahogyan kezeli a körülötte zajló eseményeket. A személyiségjegyeink részben velünk születettek, másrészt viszont tanultak. Személyiségünk egész életünk során változik, bár bizonyos alapjegyek végigkísérik egész életünket.

Különböző helyzetekben szinte különböző emberként viselkedhetsz

Olyan vagy akár egy kaméleon. Nem okoz gondot, hogy a viselkedésedet úgy alakítsd, hogy az számodra az adott szituációban legkedvezőbb legyen. Mestere vagy a bókoknak és a hízelgésnek, de remekül jelenítesz meg bizonyos érzelmeket is.

Gyakran cselekszel impulzívan

Hajlamos vagy a szeszélyes viselkedésre és a felesleges kockázatok vállalására, ritkán vagy egyáltalán nem gondolkodsz előre.

Gyakran hazudsz, és nem is igazán tudod, hogy miért

Még olyankor is, amikor az igazság beismerése nem okozna semmiféle gondot, gyakran kapod magadat azon, hogy hazugsággal válaszolsz mások kérdéseire. Ezt teheted azért, hogy jobb színben tüntesd fel magad, hogy jobban alátámaszd azt a karaktert, akit éppen meg akarsz jeleníteni, de akár csak azért is, hogy izgalmasabb legyen a helyzet vagy a beszélgetés.

Szülés utáni pszichózis

A szülés után kialakuló mentális betegségeknek három fajtáját különböztetjük meg: a baby blues-t, a depressziót és a szülés utáni pszichózist. A baby blues minden második nőt érint, jellemző tünetei a koncentrációzavar, a gyakori sírás, alvászavar, frusztráció, ingerlékenység. Sokan már ezt is szégyellik, holott teljesen érthető a jelenség. Ezek a problémák jó esetben pár hét alatt elmúlnak, így nem szükséges velük orvoshoz fordulni, a család támogatása azonban végig nagyon fontos.

A biológiai okok között az ösztrogén- és a progeszteron szintet emlegetik, melyek a terhesség alatt megnövekednek, a méhlepény távozásával viszont hirtelen lecsökkenek. Ez a változás előidézhet az agyban olyan kémiai egyensúlyzavart, ami a depresszióhoz kapcsolódik. Bizonyos tanulmányok pedig inkább a prolaktin hormon ingadozásával hozzák összefüggésbe, ami a tejtermelést serkenti, és aminek a szintje közvetlenül a szülés után alacsony, de az első héten ugrásszerűen megnő.

A pszichológiai és a társadalmi okok ugyancsak bonyolultak. Elvégre - különösen az első gyerekes anyukák - egy merőben új helyzetben találják magukat, ami nemcsak bizonytalanságot szül, de összeütközhet a feleség és a barát szerepével, aminek szintén meg akar felelni. Az orvosok a párkapcsolati problémákon kívül a családi mintákat is felelőssé teszik a depresszió kialakulásáért.

A szülés utáni depresszió hosszadalmas terápiás kezelést igényel, melynek során pszichiáter segít tudatosítani és kifejezni az édesanya érzéseit.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.