Menü

Észrevehető jelek, amelyek pszichotikus jellemre utalnak

A pszichózis a valósággal való kapcsolat megszakadása. A pszichózis nem diagnózis, hanem állapot.

A személyiség, mint kifejezés arra utal, ahogyan az egyén önmagát és környezetét látja, értékeli, ahogyan kezeli a körülötte zajló eseményeket. A személyiségjegyeink részben velünk születettek, másrészt viszont tanultak. Személyiségünk egész életünk során változik, bár bizonyos alapjegyek végigkísérik egész életünket.

Különböző helyzetekben szinte különböző emberként viselkedhetsz

Olyan vagy akár egy kaméleon. Nem okoz gondot, hogy a viselkedésedet úgy alakítsd, hogy az számodra az adott szituációban legkedvezőbb legyen. Mestere vagy a bókoknak és a hízelgésnek, de remekül jelenítesz meg bizonyos érzelmeket is.

Gyakran cselekszel impulzívan

Hajlamos vagy a szeszélyes viselkedésre és a felesleges kockázatok vállalására, ritkán vagy egyáltalán nem gondolkodsz előre.

Gyakran hazudsz, és nem is igazán tudod, hogy miért

Még olyankor is, amikor az igazság beismerése nem okozna semmiféle gondot, gyakran kapod magadat azon, hogy hazugsággal válaszolsz mások kérdéseire. Ezt teheted azért, hogy jobb színben tüntesd fel magad, hogy jobban alátámaszd azt a karaktert, akit éppen meg akarsz jeleníteni, de akár csak azért is, hogy izgalmasabb legyen a helyzet vagy a beszélgetés.

Szülés utáni pszichózis

A szülés után kialakuló mentális betegségeknek három fajtáját különböztetjük meg: a baby blues-t, a depressziót és a szülés utáni pszichózist. A baby blues minden második nőt érint, jellemző tünetei a koncentrációzavar, a gyakori sírás, alvászavar, frusztráció, ingerlékenység. Sokan már ezt is szégyellik, holott teljesen érthető a jelenség. Ezek a problémák jó esetben pár hét alatt elmúlnak, így nem szükséges velük orvoshoz fordulni, a család támogatása azonban végig nagyon fontos.

A biológiai okok között az ösztrogén- és a progeszteron szintet emlegetik, melyek a terhesség alatt megnövekednek, a méhlepény távozásával viszont hirtelen lecsökkenek. Ez a változás előidézhet az agyban olyan kémiai egyensúlyzavart, ami a depresszióhoz kapcsolódik. Bizonyos tanulmányok pedig inkább a prolaktin hormon ingadozásával hozzák összefüggésbe, ami a tejtermelést serkenti, és aminek a szintje közvetlenül a szülés után alacsony, de az első héten ugrásszerűen megnő.

A pszichológiai és a társadalmi okok ugyancsak bonyolultak. Elvégre - különösen az első gyerekes anyukák - egy merőben új helyzetben találják magukat, ami nemcsak bizonytalanságot szül, de összeütközhet a feleség és a barát szerepével, aminek szintén meg akar felelni. Az orvosok a párkapcsolati problémákon kívül a családi mintákat is felelőssé teszik a depresszió kialakulásáért.

A szülés utáni depresszió hosszadalmas terápiás kezelést igényel, melynek során pszichiáter segít tudatosítani és kifejezni az édesanya érzéseit.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.