Az autofágia fiatalító hatása

Az autofágia egy sejtszinten történő, természetes regenerációs folyamat, melynek hatására csökken bizonyos betegségek kialakulásának az esélye, ezen kívül az életet is meghosszabbítja.

A hosszú élet kulcsa az autofágiában gyökerezik. De mit is fed ez a megnevezés? Az autofágia görög eredetű szó, és önemésztést jelent. Arról van szó, hogy idővel a sejt egyes alkotóelemei már nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, “elfáradnak” és ilyen esetben a sejt egy kettős membránnal elkerített, külön területre irányítja ezeket az elhasznált részecskéket, ahol darabjaira bontja szét őket, és újakat, hasznosakat gyárt belőlük, azt is mondhatnánk, hogy a szervezet képes újrahasznosítani önmagát, azaz kiválasztja azokat az összetevőket, amelyek jók, és azokat, amelyekre nincs szüksége többé.

Az emberi szervezet a fejlődése során folyamatosan megújul. Ez azt jelenti, hogy a biológiai molekulák, fehérjék, szénhidrátok és zsírok folyamatosan lebomlanak és újraképződnek. Méghozzá azért képződnek újra, mert a használatuk során ezek károsodnak vagy valami olyan változás jön létre bennük, amely nem engedi tovább, hogy ellássa a funkciót. Az autofágia akkor indul be, hogyha a szervezet 14-16 órán át nem kapott tápanyagot. Azaz ennyi ideje nem evett az ember, régen is ezért böjtöltek, aki 1-2 napot csinált, mert érezte, hogy a szervezete ezek után megújul, energikusabb lesz, jobb lett a közérzete, emésztése. Autofágiát akkor csinálj, hogyha aznap nem lesz megerőltető fizikai/szellemi teljesítményt igénylő tevékenységed. Vagy pedig úgy időzítsd, hogy az délután legyen, vagy akkor, amikor már 1-2 étkezés benned van. Egyszóval súlyemelő versenyre ne autofágiával készülj.

Az autofágia sejtalkotók megújításának egyik legfontosabb molekuláris mechanizmusa. Az autofág degradáció segítségével kerülnek ki a sejtből káros anyagok, amelyek felhalmozódása okozza például a legtöbb neurodegeneratív betegség, így az Alzheimer, Parkinson és Huntington-kórok kialakulását. Az autofágia egy másik fontos szerepe, hogy lehetővé tegye a makromolekula körforgást (turnover; felépítő és lebontó folyamatok egyensúlya). Új anyagok csak akkor tudnak szintetizálódni, ha az elöregedett, „lejárt” komponensek előbb lebomlanak. Az autofágia minden eukarióta, azaz valódi sejtmaggal rendelkező sejtre jellemző.

Az öregedési folyamatot mai ismereteink szerint a károsodott sejtalkotók fokozatos felhalmozódása okozza: ha például egy fehérje nem működik a sejtben, akkor az nemcsak egyszerűen egy semleges ágensként marad ott, hanem sejtméregként, celluláris toxinként is hat, sejtes folyamatokkal interferálhat. Az öregedési folyamat sebessége a károsodott sejtalkotók halmozódásával arányos. Ezért lényeges, hogy ezeket a káros faktorokat a sejt aktívan eltávolítsa. Ha az autofágia nem megfelelően megy végbe, akkor a károsodott, nem funkcionáló sejtalkotó felhalmozódnak. Ez a folyamat kezdetben a sejtműködés csökkenéséhez, majd teljes megszűnéséhez vezethet. Az öregedési folyamatot sokféle öregkori betegség megjelenése – például cukorbetegség, rák, izomsorvadás és Alzheimer-kór – jellemezheti, a háttérben mindig ott rejlik a defektív autofágia.

Ha a makrotápanyagok szűkösen állnak rendelkezésre, az autofágia elég gyorsan beindul. Az újszülötteknél a születést követő harminc percen belül megkezdődik, hogy a placentából származó tápanyagok hiányát pótolja. Felnőtteknél az autofágia erős összefüggést mutat a huszonnégy órás napi ritmussal: szintje az éjszakai böjtöt követően a legmagasabb, közvetlenül reggeli után pedig a legalacsonyabb. A hosszú böjtök nemhogy nem pörgetik fel az autofágiát, de az evés újrakezdésével jelentős zuhanás áll be a folyamat intenzitásában.

Kutatás: A negyvennyolc órát koplaló egereknél a táplálkozás újrakezdésekor az autofágia teljesen megállt. Az öt napja koplaló patkányoknál az autofágia teljesen elmaradt a táplálkozás első huszonnégy órájában, és csak néhány nap múlva tért vissza a normális szintre.

Az autofágia egy kifinomult védekezési mechanizmus, amely a következőkre képes:

- Felismeri, elfogja és elpusztítja a sejten belüli kórokozókat.

- Mikrobaellenes molekulákat küld az elérhetetlen helyeken rejtőző kórokozókhoz.

- Résztvesz az immunfelügyeletben, felfedezi az idegen kórokozók jelenlétét, és bemutatja a mikroba összetevőjét az immunrendszernek, hogy az antitestet tudjon termelni ellene.

- Az autofágia így egyrészt kórokozókat pusztító mechanizmus, másrészt őrszemként funkcionál, amely figyelmezteti az immunrendszert a fertőzésekre.

Az autofágia sok fertőzéssel szemben rendkívül hatékonynak bizonyult. A Streptococcust az autofágia gyorsan elpusztítja, ám ha a mechanizmus blokkolva van, a kórokozó könnyen túlél a sejten belül.

Szerző: Udvari Fanni