A rombolás királya visszatért

A Godzilla filmek az egyetemes szörnyfilm kalendárium megkerülhetetlen ékkövei. Az emberi pusztítás, az emberi környezetszennyezés sci-fibe oltott celluloid mementói. A radioaktív kísérletek útján életre kellő városokat pusztító Godzilla ebben a remakeben a bolygónkat védő ősszellem, amely minden itt lévő őstitánnal! kardoskodik, hogy egyensúly legyen. 5 évvel ezelőtt ezzel az új és merőben más koncepcióval élesztették újra a franchiset zajos sikerrel. Az új, immáron hivatalosan "második" részben ismét szörny harcol szörnnyel koncepció uralkodik, akár csak az előzőben. Azonban az elszabaduló titánok, értsd megaszörnyek ezúttal látványosabbra sikerültek. A filmes zúzás garantált. Nagyon fontos kiemelni, hogy az előzetes mint oly sokszor ellő jó pár képi bravúrt, így azt inkább kerüljük.

Tehát adott egy gigantikus kétlábú gyík a tengerben aki radioaktívitással táplálkozik és adott a bolygónkon szunyókáló megaszörnyek halmaza. A képletbe belerondít egy sokfejű óriás lény, aki zavart hoz az erőbe. A csata kezdetét veszi. A humán faktor csak jelzésértékű a történetbe. Ami viszont érdekes, hogy a történéseket sikerül emberi manipuláció kezébe tenni, így jelezve, hogy ki a nagyobb szörny a bolygón. Az ökológiai filozófia iránt érdeklődök is meg lettek szólítva éppúgy ahogy az úgynevezett trash (szemét) látványfilmek szerelmesei. A filmzene elég vészjósló és igazából az effektek is a helyükön vannak. Ami bántóan hiányzik néha az a humor. Hol kifejezetten vicces a sztori, hol meg túl komolyan veszi magát.

Nem tud egyenletes lenni a történetvezetés. Maga a több mint két órás játékidő is kicsit hosszúnak tűnik emiatt. Pedig a színészek igyekeznek, hogy a sokszor csikorgó dialógusokba életet leheljenek. Külön érdekesség, hogy az ázsiai piacra dolgozva egy kínai és egy visszatérő japán (Ken Watanabe) színész is fontos szerepet kap. Ezáltal is őrizve Godzilla japán gyökereit. A szörnyek királya, tehát él és virul miközben pusztulnak a CGI díszletek körülötte, tulajdonképpen egy érdekes feldolgozás során. A középszer néha befigyel, de látványban nincs hiány. A rajongók meg fogják találni a számításukat.