Menü

Mennyi kosz kell a gyereknek?

Azt mondják, kétféle gyerek létezik: a tiszta és a boldog. Kutatások tucatjait említhetném, amelyek bizonyítják, hogy a már-már sterilre takarított, szuper higiénikus környezet ártalmas lehet a gyerekeknek. Ezek szerint akkor mégis csak igaz a mondás, hogy évi egy kiló koszt meg kell ennie a gyereknek?

Talán akkor az a mondás is igaz, hogy az első gyereknél még kifőzzük a cumit, a másodiknál már csak lefújjuk a port, a harmadik gyerek cumijáért pedig már csak a kutyát küldjük. Nos, a közhelyek és a mondások nem véletlenül fogalmazódtak meg, van bennük igazság.

Azok a gyerekek, akiket engednek a sárban dagonyázni, vagy homokozóban henteregni, pocsolyába nyúlkálni, esetleg a földről enni, felnőtt korukban ellenállóbb lesz a szervezetük a betegségekkel szemben, ellenben akit „ultrasteril” környezetben nevelnek, az felnőttkorában több gyulladáson és betegségen esik át, mint edzettebb társai.

Magam is kétgyermekes anyuka vagyok, s az esetek jó nagy többségében simán engedem a fiaimnak a földre esett ételt felvenni és megenni. Nem szólok érte és nem aggódom emiatt. Azt gondolom, egy kis kórokozó még nem okoz betegséget, ellenkezőleg: inkább fontos szerepet játszik némi piszok az immunrendszerük fejlődésében. Első gyerekes anyukaként nyilván én sem így gondoltam, ezt bevallhatom, de ma már szükségtelennek tartom, sőt károsnak a túlzott félelmet a portól, piszoktól, sártól.

Ha a gyermek túl sok időt tölt bent a házban, lakásban, mindezt nem kapja meg, szükség van a kinti felfedezőutakra, az állatok simogatására, az eső utáni pocsolyákra, a vízzel fellocsolt homokozókra, amiben remekül lehet sarazni, vagy arra, hogy időnként visszategye a szájába a földre ejtett falatot. Vagy megfogdossa az összes cserebogarat és bodobácsot, mint a kisebbik fiam. Nem azt mondom, hogy azonnal tegye tönkre a legújabb farmerjét és gázoljon sárba a vadiúj bakancsával, de megfelelő „játszós” ruhában nyugodtan teret adhatunk gyermekeinknek az önfeledt játékra és felfedezésekre. Persze hirtelen fennakad a szemünk, mikor meglátjuk a nyakig maszatos gyerkőcünket, aki egy órával azelőtt még felismerhető színű ruhában játszott, de gondoljunk arra, mindez az ő fejlődését szolgálja, hagyjuk bátran kibontakozni. A ruhát meg majd kimossuk.

Az alkotás bizony kosszal jár, a festés és a gyurmázás, homokvárépítés pedig jó móka, ettől fejlődik a gyermekünk kreativitása, kézügyessége, megfigyelőképessége. A focizást, a fára mászást, a közös fagyizást pedig nem lehet tisztán megúszni, de nem is kell. Talán az állatok simogatása az a határ, ami után én nem engedem például enni őket, de felelős állattartók, tisztán nevelt és mosdatott „házikutyusok” tulajdonosai és azok gyermekei valószínűleg másként vélekednének erről.

Azt hiszem, a mértékletes mennyiségű általános kosszal tényleg nincs túl nagy probléma: a gyermekünk immunrendszerének edzése, erősítése érdekében ennyi tényleg belefér. Abból nem lesz baj, ha engedjük, hogy sarazzon, pocsolyázzon, homokozzon, s a nap végére nyakig szutykos lesz, hiszen így ismerkedik meg a világgal, ettől lesz erősebb az immunrendszere. Mert a ruhákat ki lehet mosni, az élmények azonban megmaradnak. Talán nem is olyan nagy kár ezekért az élményekért az a pár piszkos ruha.

Szelektálás – mit dobjunk ki és mit ne?

Amikor már túlzsúfolttá válnak a szekrényeink, szobáink, belépni sem tudunk az előszobába, halmozzuk a tárgyakat, mániákusan gyűjtögetünk és nem akarunk semmit kidobni, akkor itt az ideje egy nagyobb szelektálásnak! Ha kétségeink vannak afelől, hogy mit szabad kidobni és mit nem ajánlott, akkor olvassák el mai írásunkat.

Tudatos tartalomfogyasztás: mire figyeljen a szülő?

Az emberek ma már szinte életkortól függetlenül használják az okostelefonokat és a közösségi oldalakat, amelyek akár ártalmasak is lehetnek, legfőképpen fiatalokra, gyerekekre. Hogyan lehetünk mi magunk is tudatos fogyasztók és mire figyeljünk szülőként?

Mennyi baktériumot szed össze egy kisgyerek az udvaron?

A minap néztem arról egy videót, hogy mennyi baktérium van egy kisgyerek kezén játszótér után. A tanulmány eredményét egy mikrobiológus mutatta meg.

Gyógynövények, amelyek segítenek fáradtság ellen

A fáradtságot többek közt okozhatja a nem megfelelő, többször megszakított alvás, rossz étrend, stressz, depresszió, dohányzás, alkoholfogyasztás, testmozgás hiánya, a sokat repülőknél pedig a jet lag (időeltolódással járó fáradtság).

A kék hajnalka növény hatása

A kék hajnalka hallucinogén hatását már az aztékok felismerték, jövőbe látó és rituális szertartásokhoz is használták. Európába a XVI. században érkezett a növény, magyar költők verseiben is olvashatunk a virágról. Tompa Mihály Hajnalka című költeményét már 1847-ben megírta.