Mitől lesz boldog egy család?
- Dátum: 2019.03.22., 11:24
- Martinka Dia
- apróság, boldog, család, dolgozni, feleség, férj, figyelem, gesztus, gyerekek, házasság, humor., iskola, jókedv, kapcsolat, karrier, kommunikál, korrepetálás, közös program, laptop, megbeszél, meseolvasás, munka, nevetés, probléma, séta, szakkör, szeretet, tablet, tévé, tevékenység, veszekedés, vita
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy boldog család. A férj és feleség soha nem veszekedtek, még csak hangos szó sem esett köztük. Nagyon szerették egymást. A gyerekek mindig szót fogadtak szüleiknek, szorgalmasan tanultak, sokat segítettek a ház körül… A boldog család című népmese helyett a hétköznapokban megszívlelendő tanácsokkal szeretnék rámutatni arra, hogy egy kis odafigyeléssel igazán boldog családi életet élhetünk.
A boldog család ismérveit szinte mindenki el tudja képzelni. Azonban, hogy ez megvalósuljon, a következő szempontokat kell szem előtt tartani.

Egy boldog családban szeretnek együtt lenni! A szerető család lényege, hogy lelkesítik egymást, ami már abban is megmutatkozik, hogy örülnek egymásnak. A nap végén boldogan töltik együtt a fennmaradó időt.
Elmesélik a napjukat egymásnak! A gyerekektől mindig kérdezzük meg, mi volt az oviban, iskolában, ne hagyjuk, hogy elintézzék egy „minden jó volt” felkiáltással és a szobájukba vonuljanak tabletezni, tévézni. Kommunikálni kell egymással!
Figyelmesek! Ha tehetem, mindig viszek nekik valami apróságot, legyen az akár egy matrica, vagy müzli szelet, páromnak néha egy sört. Ezek apróságok, de aranyos gesztusok, mindenkinek jól esnek.
A házasság a biztos alap! Nem biztos, hogy sokan ezzel egyetértenek, de én azt gondolom, a családban a házasságot kell az első helyre tenni! Nagyon sok családban mindig a gyerekek az elsők. Később viszont szeretetet adó helyettesítővé válnak. Vagy a szüleik válnak a gyerekek rabszolgáivá, cselédeié, kiszolgálóivá. Arról nem is beszélve, hogy ha kirepülnek a családi fészekből, megint ketten maradunk a párunkkal, mint a kapcsolat kezdetén. A házasságunknak, a kapcsolatunknak rendben kell lennie, ez volt és ez marad mindennek az alapja. Ha a szülők boldogok, a gyerekek is azok.
Egyetek együtt! Nagyszüleim szokták mondani, hogy azok a családok, amelyek együtt esznek, együtt is maradnak. Ez ilyen egyszerű. A családi ebédek és vacsorák létfontosságúak. Mindennap nincs rá idő és lehetőség, de legalább heti háromszor, négyszer üljünk le együtt étkezni!
Közös programok! Legyen több közös tevékenység, amelyet rendszeresen együtt végzünk. Legyen szó közös játszóterezésről, sétáról, hétvégi programról vagy esti meseolvasásról.

Ne legyen annyi szakkör! Szabjunk határt a gyerkőcök iskola utáni elfoglaltságainak! Szegények így is túlságosan megfeszített tempóban élnek, be vannak táblázva, sok a szakkör, sportfoglalkozás, korrepetálás. Teret kell engedni a szakköröknek, de a túl sok egyéb foglalkozás sok időt elvesz a családtól.
Sose veszekedjetek a gyerekek előtt! Megijeszti őket, ha vitatkozni látnak. Nyilván minden vitát nem lehet elkerülni, de a fő problémákat jobb négyszemközt megbeszélni.
Ne dolgozzatok folyton! Ez nem vezet jóra. A karrier van, akinek nagyon fontos, de könnyen a család rovására mehet. Ha kizárólag a munkával vagyunk elfoglalva, s otthon is az az első dolgunk, miután hazaértünk, hogy elővesszük a laptopot, akkor a gyermekeink folyamatosan azt fogják érezni, hogy a háttérbe szorultak.
Nevessetek sokat! A humor nagyon fontos! A boldog családoknak vannak saját vicceik, aranyköpéseik, beceneveik, vicces mondásaik. Érdemes feljegyezni őket!
A családi boldogság nem egy állandó állapot, amelyet elég egyszer elérni, és onnantól elégedetten hátradőlhetünk. A boldog családi élet folyamatos munkát igényel. Tegyünk érte!
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.