A nevetés egészségre gyakorolt hatásai
- Dátum: 2019.01.13., 06:17
- Udvari Fanni
- boldogság, egészség, életkedv, endorfin, nevetés, nyugalom, öröm, pozitivitás
Manapság szokták mondani, hogy a nevetés fél egészség! Felemelő érzésként hat ránk és olyankor boldogság járja át szívünket. Nemcsak embereket köt össze, kapcsolatokat teremt, hanem az egészségünkre is pozitív hatást gyakorol.
Csökkenti a stresszt okozó hormonokat a szervezetben
Ez elősegíti az immunrendszer jobb működését és gátolja a szorongást. A nevetés a szervezet feszültségének feloldására szolgál – vélte az emberi gesztustusokat analizáló Sigmund Freud. Továbbá az 1990-es években igazolta William Fry amerikai neurológus, hogy egy kiadós nevetés során a szervezetben stressz hormonok – például a kortizol – bomlanak le.

Többet nevetünk, ha miénk a szó
Érdekes lehet egy tíz évvel ezelőtti kutatás, mely szerint az emberek csak a legritkább esetben nevetnek valami vicces dolgon. Egy marylandi pszichológus, aki egy bevásárlóközpontban figyelte a látogatókat, azt tapasztalta, hogy „össznevetésüknek” csupán 10-20 százaléka van összefüggésben valami humorossal. Sokkal inkább kommunikációs eszközként használták arc- és rekeszizmaikat, amit az is mutat, hogy társalgás közben kétszer annyit nevettek, amikor az övék volt a szó, mint amikor a másikat hallgatták.
Karban tartja a hasizmokat
Amikor nevetünk, a hasizmainkat dolgoztatjuk. Összehúzódnak és kiengednek, hasonlóan, úgy, mint a jól bevált hasprésnél. Nevetés közben ráadásul azok az izmok is munkában vannak, melyeket nem tudunk irányítani.

Endorfint termel
Az endorfin a szervezet természetes fájdalomcsillapítója, amely segíthet a krónikus fájdalom enyhítésében és még öröm érzetet is kelt. Ha a hormonok kellő rendszerességgel, vagy akár állandóan jelen vannak a szervezetben, ez vidám, könnyű és lebegő állapot stimulál. A boldog emberek pedig könnyebben néznek szembe problémáikkal, szívesebben mennek társaságba, jobb az egészségük, sőt a munkájukban is produktívabbnak bizonyulnak.
Hosszú életet biztosít
Azok az emberek, akik rendszeresen és hatékonyan szabadulnak meg az egész élettel járó felgyülemlett feszültségtől, tovább élnek. Szakemberek szerint napi 15 perc nevetés egészségessé teheti a szívünket, és meghosszabbíthatja az életünket. A rosszkedvű személyeket sokkal több egészségügyi gond sújtja, mint akinek az élete kacagásban gazdag.
Segít a vérnyomás alacsonyan tartásában
Azok, akiknek csökkenteni kell a vérnyomását, jobb, ha nem híreket néznek, hanem inkább egy humoros műsorra kapcsolnak. A nevetéstől akár 20 Hgmm- el is csökkenhet a szisztolés vérnyomás.

Javítja az állóképességet
A nevetés mondhatni kardio edzésnek is, különösen azok számára, akik képtelenek más fizikai aktivitásra sérülés vagy betegség miatt. A szívet megdolgoztatja, és hasonló mennyiségű kalóriát éget el óránként, mint egy mérsékelt ütemű séta.
Bárhol a világon éljünk, emberként a legnagyobb örömforrást a tiszta, egymásra figyelő kapcsolatokban leljük meg. Ennek forrása a pozitív megerősítés, a dicséret és a hála is. Úgy érzem, hogy –e területen van még mit fejlődnünk.
Magunk is felelősek vagyunk kedélyállapotunkért, és ha a másikra rámosolygunk, vagy örömtelin közeledünk felé, akkor mi magunk is visszasugárzó derűt, pozitív kapcsolati atmoszférát élhetünk át. Így kölcsönösen biztosítunk egymásnak testi-lelki egészséget.
Szerző: Udvari Fanni
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.
Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat
Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.