Menü

A nevetés egészségre gyakorolt hatásai

Manapság szokták mondani, hogy a nevetés fél egészség! Felemelő érzésként hat ránk és olyankor boldogság járja át szívünket. Nemcsak embereket köt össze, kapcsolatokat teremt, hanem az egészségünkre is pozitív hatást gyakorol.

Csökkenti a stresszt okozó hormonokat a szervezetben

Ez elősegíti az immunrendszer jobb működését és gátolja a szorongást. A nevetés a szervezet feszültségének feloldására szolgál – vélte az emberi gesztustusokat analizáló Sigmund Freud. Továbbá az 1990-es években igazolta William Fry amerikai neurológus, hogy egy kiadós nevetés során a szervezetben stressz hormonok – például a kortizol – bomlanak le.

Többet nevetünk, ha miénk a szó

Érdekes lehet egy tíz évvel ezelőtti kutatás, mely szerint az emberek csak a legritkább esetben nevetnek valami vicces dolgon. Egy marylandi pszichológus, aki egy bevásárlóközpontban figyelte a látogatókat, azt tapasztalta, hogy „össznevetésüknek” csupán 10-20 százaléka van összefüggésben valami humorossal. Sokkal inkább kommunikációs eszközként használták arc- és rekeszizmaikat, amit az is mutat, hogy társalgás közben kétszer annyit nevettek, amikor az övék volt a szó, mint amikor a másikat hallgatták.

Karban tartja a hasizmokat

Amikor nevetünk, a hasizmainkat dolgoztatjuk. Összehúzódnak és kiengednek, hasonlóan, úgy, mint a jól bevált hasprésnél. Nevetés közben ráadásul azok az izmok is munkában vannak, melyeket nem tudunk irányítani.

Endorfint termel

Az endorfin a szervezet természetes fájdalomcsillapítója, amely segíthet a krónikus fájdalom enyhítésében és még öröm érzetet is kelt. Ha a hormonok kellő rendszerességgel, vagy akár állandóan jelen vannak a szervezetben, ez vidám, könnyű és lebegő állapot stimulál. A boldog emberek pedig könnyebben néznek szembe problémáikkal, szívesebben mennek társaságba, jobb az egészségük, sőt a munkájukban is produktívabbnak bizonyulnak.

Hosszú életet biztosít

Azok az emberek, akik rendszeresen és hatékonyan szabadulnak meg az egész élettel járó felgyülemlett feszültségtől, tovább élnek. Szakemberek szerint napi 15 perc nevetés egészségessé teheti a szívünket, és meghosszabbíthatja az életünket. A rosszkedvű személyeket sokkal több egészségügyi gond sújtja, mint akinek az élete kacagásban gazdag.

Segít a vérnyomás alacsonyan tartásában

Azok, akiknek csökkenteni kell a vérnyomását, jobb, ha nem híreket néznek, hanem inkább egy humoros műsorra kapcsolnak. A nevetéstől akár 20 Hgmm- el is csökkenhet a szisztolés vérnyomás.

Javítja az állóképességet

A nevetés mondhatni kardio edzésnek is, különösen azok számára, akik képtelenek más fizikai aktivitásra sérülés vagy betegség miatt. A szívet megdolgoztatja, és hasonló mennyiségű kalóriát éget el óránként, mint egy mérsékelt ütemű séta.

Bárhol a világon éljünk, emberként a legnagyobb örömforrást a tiszta, egymásra figyelő kapcsolatokban leljük meg. Ennek forrása a pozitív megerősítés, a dicséret és a hála is. Úgy érzem, hogy –e területen van még mit fejlődnünk.

Magunk is felelősek vagyunk kedélyállapotunkért, és ha a másikra rámosolygunk, vagy örömtelin közeledünk felé, akkor mi magunk is visszasugárzó derűt, pozitív kapcsolati atmoszférát élhetünk át. Így kölcsönösen biztosítunk egymásnak testi-lelki egészséget.

Szerző: Udvari Fanni

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.