Menü

Ezt (ne) együk újévkor!

Amikor anyukám megkérdezi az ünnepek után, hogy mondjam meg, mit ennénk új évkor nála ebédre, általában a gondolattól is rosszul leszek, s rávágom, hogy semmit, de semmit a világon! Az ünnepek alatti evészet bőven elég szokott lenni nekünk, no de, hogy a szokásoknak mégis eleget tegyünk és anyukám is örüljön, kerül az asztalra minden fontos újévi finomság., a népi hiedelmeknek megfelelően.

A modern kor már nem bővelkedik annyira a hagyományok tartásában, azonban az új esztendőbe való belépés legjobb előkészítésében rengeteg népszokás és népi újévi étel áll rendelkezésünkre. Bár én nem szeretem, mégis kolbászos, virslis lencselevest tuti eszünk, hiszen a lencse bőséget, gazdagságot hoz. Nem fontos levesként feltálalni, lehet készíteni belőle lencse fasírtot, lencsesalátát, lencsefőzeléket is.

Bizonyos magyarázatok szerint azért vált a malac az évforduló állatává, mert orrával előre túr, tehát a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. A hagyomány szerint ezért fontos, hogy együnk malacot is. Ilyenkor készülhet sörrel sült malac, mézes-hagymás malacsült, vagy töltött malacpecsenye. A káposztáról és más leveles zöldségekről (például mángold, spenót, kelkáposzta) pedig az a hír járja, hogy pénzt hoz a házhoz, így aki sokat fogyaszt belőle, anyagi gyarapodást remélhet az új évben.

A magyar hagyományok szerint a hallal elúszik a szerencsénk, így nálunk ritka a szilveszterkor halat vacsorázó, vagy újévkor halat fogyasztó család, de bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. Azonban nemcsak halat nem tanácsos készíteni, a szárnyasok is elrepülhetnek a szerencsénkkel, a vadak elfuthatnak vele, a rákok visszafelé haladnak, így szintén nem szerencsés belőlük falatozni. Nagymamámnál megfigyeltem, hogy nem eszik meg mindent, az étkezés végén mindig meghagy egy falatot. Mikor kérdeztem, miért teszi ezt, elmesélte, hogy bizony illik egy falatot a tányéron hagyni, s nem mindent megenni, mert ez azt jelenti, hogy a következő években is lesz mindig ételünk, s az éléskamránk is fel lesz töltve.

Régebben szokás volt az ünnepi asztalra tenni a karácsonykor elültetett búzát is. A gyűrűs, kör alakú sütemények az év ciklikusságát szimbolizálták, ezért a fánk is kedvelt finomság volt, bár nálunk inkább farsangi étel. Aki hosszú életre vágyik, nyújtson rétest és azt fogyassza el.

A népi hiedelmeknek, hagyományoknak se szeri se száma a nagyvilágban. Lehetetlen számon tartani vagy betartani az összes szerencsehozó szokást, ételt vagy mondást, azonban az biztos, hogy kicsit közelebb hozza hozzánk a régi népi babonákat, őseink kulturális szokásait, s talán egy kicsit minket is egymáshoz. Boldog, sikeres, szerencsés Új Évet kívánok!

Mit együnk kánikulában? – A legjobb ételek a forró nyári napokra

A nyári kánikula komoly kihívást jelenthet a szervezet számára. Amikor a hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott igénybevételnek van kitéve. 

Zöldségek a magasban – hogyan kertészkedhetünk panellakásban?

Sokan úgy gondolják, hogy a zöldségtermelés azok kiváltsága, akik saját udvarral vagy veteményessel rendelkeznek. Holott az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a lakáskertészkedés, amelynek köszönhetően ma már számos panel körül alakult ki valóságos zöld oázis.

Friss ízek az ablakpárkányról

A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.

Ehető gyomnövények

A gyomnövények többségére gyakran bosszantó betolakodóként tekintünk, pedig számos fajuk értékes tápanyagforrás és sokoldalúan felhasználható a konyhában. Az ehető vadnövények újrafelfedezése nemcsak az egészséges táplálkozást, hanem a fenntarthatóbb életmódot is támogatja.

Mi az az ásványi anyag, és miért nélkülözhetetlen a szervezetünk számára?

Vannak bizonyos anyagok, amelyekre szó szerint szükségünk van a működéshez, ilyenek az ásványi anyagok is.