Ezt (ne) együk újévkor!
- Dátum: 2018.12.28., 10:42
- Martinka Dia
- anya, babonák, boldog, bővelkedik, búza, ebéd, éléskamra, evészet, falat, fasírt, finomság, gyarapodás, hagyomány, hal, hiedelmek, hosszú élet, kör alakú, lencsefőzelék, lencseleves, magyarázat, malac, malacsült, mézes-hagymás, modern kor, népi étel, népszokás, rétes, saláta, sült malac, sütemény, szerencse, szerencsehozó, szokás, tányér, új év, új év., úszik, ünnep
Amikor anyukám megkérdezi az ünnepek után, hogy mondjam meg, mit ennénk új évkor nála ebédre, általában a gondolattól is rosszul leszek, s rávágom, hogy semmit, de semmit a világon! Az ünnepek alatti evészet bőven elég szokott lenni nekünk, no de, hogy a szokásoknak mégis eleget tegyünk és anyukám is örüljön, kerül az asztalra minden fontos újévi finomság., a népi hiedelmeknek megfelelően.
A modern kor már nem bővelkedik annyira a hagyományok tartásában, azonban az új esztendőbe való belépés legjobb előkészítésében rengeteg népszokás és népi újévi étel áll rendelkezésünkre. Bár én nem szeretem, mégis kolbászos, virslis lencselevest tuti eszünk, hiszen a lencse bőséget, gazdagságot hoz. Nem fontos levesként feltálalni, lehet készíteni belőle lencse fasírtot, lencsesalátát, lencsefőzeléket is.

Bizonyos magyarázatok szerint azért vált a malac az évforduló állatává, mert orrával előre túr, tehát a jövőbe mutat, és közben még a szerencsét is kifordítja a földből. A hagyomány szerint ezért fontos, hogy együnk malacot is. Ilyenkor készülhet sörrel sült malac, mézes-hagymás malacsült, vagy töltött malacpecsenye. A káposztáról és más leveles zöldségekről (például mángold, spenót, kelkáposzta) pedig az a hír járja, hogy pénzt hoz a házhoz, így aki sokat fogyaszt belőle, anyagi gyarapodást remélhet az új évben.
A magyar hagyományok szerint a hallal elúszik a szerencsénk, így nálunk ritka a szilveszterkor halat vacsorázó, vagy újévkor halat fogyasztó család, de bizonyos országokban ilyenkor is kedvelt fogásnak számít. Azonban nemcsak halat nem tanácsos készíteni, a szárnyasok is elrepülhetnek a szerencsénkkel, a vadak elfuthatnak vele, a rákok visszafelé haladnak, így szintén nem szerencsés belőlük falatozni. Nagymamámnál megfigyeltem, hogy nem eszik meg mindent, az étkezés végén mindig meghagy egy falatot. Mikor kérdeztem, miért teszi ezt, elmesélte, hogy bizony illik egy falatot a tányéron hagyni, s nem mindent megenni, mert ez azt jelenti, hogy a következő években is lesz mindig ételünk, s az éléskamránk is fel lesz töltve.

Régebben szokás volt az ünnepi asztalra tenni a karácsonykor elültetett búzát is. A gyűrűs, kör alakú sütemények az év ciklikusságát szimbolizálták, ezért a fánk is kedvelt finomság volt, bár nálunk inkább farsangi étel. Aki hosszú életre vágyik, nyújtson rétest és azt fogyassza el.
A népi hiedelmeknek, hagyományoknak se szeri se száma a nagyvilágban. Lehetetlen számon tartani vagy betartani az összes szerencsehozó szokást, ételt vagy mondást, azonban az biztos, hogy kicsit közelebb hozza hozzánk a régi népi babonákat, őseink kulturális szokásait, s talán egy kicsit minket is egymáshoz. Boldog, sikeres, szerencsés Új Évet kívánok!
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?