Tökfaragás és felháborodás – avagy Halloween van-e Magyarországon?
- Dátum: 2018.10.31., 08:04
- Varga Ágnes Kata
- álarc, Amerika, bolt, család, édesség, felháborodás, festék, hagyomány, halloween, haszon, háztartás, jelentés, jelmez, kereslet, kínálat, Magyarország, maszk, Mindenszentek, program, sütemény, szokás, szomorú, sztereotípia, ünnep, ünneplés, vásárlás, vélemény, vidám
Halloween helyett akár a Valentin-napról is beszélhetnénk, noha az már jobban benne van a köztudatban, és kevesebben hadakoznak ellene. De a vélemények annak kapcsán is megoszlanak. Van, aki szerint felesleges, van, aki szerint felháborító, és van, aki szerint pedig egy nagyon jó szokás. Ez a Halloween esetében sincs másképp. Miközben még mindig abban az időszakban vagyunk, amikor szinte kínos bevallani, hogy valaki valamilyen módon tart Halloweent, a boltok polcai mégis jelmezektől, díszektől, maszkoktól és halloweeni édességektől roskadoznak. Azt pedig senki sem hiszi, hogy amennyit bevisznek a boltba, annyit ott is hagynak, majd a beszállítók vissza is viszik az anyaáruházhoz, mondván, hogy nem kellett senkinek. Ezek a termékek elkelnek, ami világos jelzése annak, hogy mégis van kereslet.

Tegyünk egy rövid látogatást a közösségi oldalakon, ahol fele-fele arányban oszlanak meg az ünneppel kapcsolatos megosztások: az egyik tábor az ellenzőké, aki a Mindenszentek ünnepét összeférhetetlennek tartja egy ilyen szokással, a másik táborban pedig azok kapnak helyet, akik a jelmezükről vagy egy kifaragott tökről tesznek fel képet. Ez alapján még nem nagyon tudtunk meg semmi újat.
De hogy az igazi kérdésünkre a választ a végére hagyjuk, most tegyünk fel új kérdést: van-e Mindenszentek Amerikában? Mivel a Halloween tőlük terjedt el, kíváncsiak lehetünk, van-e békés, csendes megemlékezés is a hangos, fényes, vidám ünneplés mellett. A válasz pedig nem is olyan meglepő: van. Maga az ünnep angol neve All Hallows’ Day, az előestéjének neve pedig All Hallows’ Eve, amely az évszázadok során Halloweenre rövidült. Az előesti szokás a gonosz lelkek távoltartásával és a holtak hazatalálásával függött össze kezdetben. Ma már ennek csupán a külső megnyilvánulásai élnek Amerikában, a pogány tartalmat mögüle már kevesen veszik komolyan. Mindemellett Mindenszentek napján ők sem feledkeznek meg halottaikról, és ugyanúgy van csendes megemlékezés, mint nálunk. Tehát az összeférhetetlenséget akár ki is zárhatjuk.
És akkor van vagy nincs Magyarországon Halloween? A válasz az, hogy attól függ. Ha a naptárat vesszük szemügyre, észrevehetjük, hogy nem tartalmazza. Nincsen kifejezetten erre a napra kivehető szabadság, nincs kizárólag emiatt iskolai szünet, és nincs sem pirossal, sem más színnel beírva október 31-re semmi egyéb, mint Farkas és Cseke névnapja. Tehát elméletileg nincs. De hogy tartunk/tarthatunk-e otthon Halloweent, az már teljesen más kérdés. Hiszen a boltok segítségünkre vannak ebben a kérdésben, és egyre több rendezvény is szerveződik ilyen céllal.

Tököt faragni egy egészen újszerű elfoglaltság a családnak, és jelmezt készíteni, illetve ijesztő maszkot festeni magunknak akkor is szórakoztató, ha utána semmiféle hasznát nem vesszük. Ha pedig valakit taszít ez az ünnep, egyszerűen megteheti, hogy nem vesz róla tudomást. Minden család, minden háztartás kialakítja a maga szokásait, és ha valakiknél nem alakul ki a halloween, mint ünnep, akkor senki sem kéri rajta számon, hogy miért nem, hiszen ez az egész még új, idegen, tőlünk távol álló hagyomány. De ha valaki úgy érzi, hogy szeretne egy estét vidáman, jelmezben, szokatlan alakú cukorkát és sütiket majszolgatva eltölteni, akkor erre is megvan a maga lehetősége, hiszen magyar nyelvű recepteket és jelmezötleteket is találhat akár könyv, akár internetes cikk formájában. Tartozzunk bármelyik táborhoz is, a másik tábor hagyományait ugyanúgy tiszteletben kell tartanunk.
Varga Ágnes Kata
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Egy kis figyelmesség, ami közösségeket melegít – szép példa egy kis településről
Van, amikor nem nagy szavakra, hanem apró, őszinte tettekre van szükség. Hőgyészen most pontosan egy ilyen kezdeményezés született: az egyik virágműhely előtt elhelyezett közösségi kabátponttal a település rászoruló családjain szeretnének segíteni.
Tilos sóval felszórni a járdát – helyettesítsük környezetbarát módon
A téli hónapokban a csúszós járdák komoly balesetveszélyt jelentenek, ezért a síkosságmentesítés elengedhetetlen. Sokan azonban még mindig automatikusan a sóhoz nyúlnak, holott ez nemcsak környezetkárosító, hanem jogszabályba is ütközik.
Hólapátból közösségi élmény – amikor a tél összehozta a szomszédságot
Ritkán gondolunk bele, de néha egy teljesen hétköznapi, sőt kissé nyűgös feladatból lesz a legjobb közösségi program. Így történt ez akkor is, amikor egy vastagabb havazás után nemcsak a járdák, hanem a szomszédok közötti falak is „letakarításra” kerültek. A hólapátolás ugyanis váratlanul közös élménnyé vált, amiből a gyerekek, a szülők és az egész utca csak nyert.
Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért
Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.